Dunapataj - Pataji Hírlap, 2015 (22. évfolyam, 91-93. szám)
2015-07-01 / 92. szám
2015. július Pataji Hírlap 7 Megkésett mementó Kalocsa és környékének templomépítője: Möller Károly A II. világháború befejezésének 70 éves évfordulója, valamint az elhunyt áldozatok kapcsán meg kell emlékeznünk azokról a kimagaslóan tehetséges emberekről, akik már nem érhették meg a világháború befejezését és nem tudták kibontakoztatni tehetségüket, tovább folytatni országépítő munkájukat. Ezek közé tartozik dr. Möller Károly építész, műszaki szakíró, aki számos szálon kötődik Kalocsához és a környékhez. Möller Károly munkásságára és hét évtizeddel ezelőtti szomorú tragédiájára dr. Kenderessy Miklósné született Durkó Andrea nyugdíjas egészségügyi védőnő, budapesti lakos irányította rá a figyelmem, és megküldte számomra az építész vázlatos életrajzát. (A szakmai érdeklődésen túl személyes kapcsolódások is közrejátszottak a Möller család kutatásánál: Durkó Andrea nürnbergi dédnagyapjának, Johann Göschel kőfaragó mesternek a híres műemlékvédő Möller István jó barátja volt. Möller Károly édesapja nagy hírű építész, műegyetemi tanár, a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, kiemelkedő szerepet játszott középkori magyar műemlékek megóvásában és helyreállításában. Möller István is kivette részét Kalocsa és környékének templomi építészetéből: ő tervezte az 1931 és 1933 között fölépített kalocsai Szent Imre (másként Eperföldi) templomot. Károly nevű fia Héderváron (Győr-Moson-Sopron megye) született 1894. október 27-én édesapja hédervári uradalmi igazgatósága alatt. Keresztszülei gróf Khuen-Héderváry Károly bán és gróf Teleki Margit voltak. Budapesten járt iskolába, a budapesti Műegyetemen végzett 1919- ben, majd ott dolgozott tovább. 1922- ben műszaki doktorátust szerzett. Az I. világháborúban végig híradós ezredben szolgált. Möller Károly jelentős építészeti műszaki szakírói tevékenységet is folytatott, a technikai újdonságok, az újítások különösen érdekelték. 1932-ben Amerikában is járt és az ott észlelt technikai újdonságokat is leírta A mai technika (1939) című könyvében. A két építész Möller az 1930-as években jó szakmai kapcsolatba került a Kalocsai Érsekséggel. Ezt jó pár templom és egyházi épület tervezése és ajánlások jelzik. Már 1931- ben körlevélben ajánlja az érsekség dr. Möller Károly műépítész tevékenységét a rossz akusztikájú templomok megjavítására. Möller Károly építészi munkái az érsekség területén: bács-szentgyörgyi plébánia (1937), akasztói templombővítés (1938-39), hartai római katolikus templom (épült 1942-43), az újteleki Szent Kereszt felmagasztalása templom (felszentelték 1941-ben). Möller Károly legérdekesebb és egyben a hőépítészet szempontjából úttörői munkája Dunapatajon az 1761-ben Nepomuki Szent János tiszteletére épített templom 1934-es kibővítése volt. A dunapataji templombővítés tervezése 1934 elején kezdődött. A bővítést Rökk Károly kalocsai építész is megtervezte, de végül mégis Möller Károly újszerű megoldása mellett döntöttek. Az építést Mácsay László kalocsai építési vállalkozó mint fővállalkozó kapta meg, a tényleges építést két duna-pataji kőműves mester: András Károly és Arth János végezték el. A Magyarországon először végzett bővítés lényege a templom egy részének elhúzása volt. A szentélyt leválasztották a templomhajóról és közel tíz méterrel húzták el az újonnan elkészített talapzatra. A keletkező köztes rész fölfalazásával és kupola készítésével növelték a templomhajó nagyságát. A templomot 1934. november 18-án szentelte föl Dr. Zichy Gyula érsek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A pataji templom felújítása közben, 74 évesen meghalt Möller István. A sors bő egy évtized múlva sokkal kegyetlenebb volt fiához és annak családjához. Közismert, hogy 1945-ben az előrenyomuló szovjet csapatok katonái a legkülönbözőbb kegyetlenkedéseket, erőszakot és rablásokat hajtották végre szerte a hazában. Sajnos ennek esett áldozatul a Möller család is 1945. február első hetében. 1945 februárjának első napjaiban törtek be Budapestet ostromló szovjet csapatok Möllerék házába, ahonnan Möller feleségét, dr. Möller Károlyné Steller Ilonát és nagyobbik lányukat elhurcolták, ők soha nem kerültek elő. A házaspár kisebbik lányát súlyosan bántalmazták, majd lelőtték. Az építészprofesszort és fiát arra kényszerítették, hogy a kertben gödröt ássanak, amibe belelőtték őket. A család közös sírban nyugszik Möller Istvánnal és feleségével a budapesti Farkasréti temetőben. A megüresedett villában hátramaradt nagy mennyiségű Möller tervrajz és jegyzet útban volt, így a papírokat szigetelésként a padlás födémébe töltötték. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy napvilágra kerültek és megmaradt rajzok közgyűjteménybe kerülve várják a restaurálást és a feldolgozást. E dokumentációs anyagban talán lesz családi vagy egyéb fénykép is, ennek a nagyközönség előtt való megjelenítésével ugyanis még adós a tudomány. Cikkemmel halálának 70. évfordulójáról, kalocsai és Kalocsa környéki építészeti tevékenységéről kívántam kissé megkésve megemlékezni. (Az életrajzi adatokban támaszkodtam Kalákán László és Komárik Dénes írásaira. Möller Károly fényképe A magyar feltámadás lexikona (Bp. 1930) című kötetben található. Másik fényképünkön a dunapataji templomelhúzást és az építésvezető mérnök Möller Károly nevét megörökítő tábla látható. Ide kívánkozik még az a tény, hogy Möller Károly teljes életrajzának és munkásságának összeállítása - jelen ismereteim szerint - még várat magára.) Schill Tamás néprajzos-muzeológus, Dunapataj m