Érd - Érdi Újság, 1995 (5. évfolyam, 1-49. szám)
1995-02-24 / 5. szám
V. évfolyam 5. szám 1995. február 24. TAVASZ VÁRÓ Bár a február még téli hónap, a simogató napfény hatására szekrénybe kerültek a télikabátok és más meleg holmik. A hó, a fagy már csak emlék, fűtenünk is csak mérsékelten kell. Kedves bíztatásként előbújt a hóvirág is. Nyitás előtt Parkváros oázisa Megújult a Riminyáki-tó Az M7 út felé haladva senki sem hinné, hogy a lakott területen belül, a főúttól alig néhány méternyire egy látványos, rendezett halastó van Érden. A szépen körülbástyázott, tiszta vizű tavacskában hattyúk és vadkacsák úszkálnak. Körül lakóházak sorakoznak. Ha tulajdonosaik kinéznek az ablakon, hálásak lehetnek a látványért: a koratavaszi nap sugarait láthatják a tiszta víz tükrén. Ez egy oázis a városban - mondom Lukács Sándornak és feleségének, az ingatlan tulajdonosainak. - Látnia kellett volna, milyen volt három évvel ezelőtt! -mondja nem kis büszkeséggel a házigazda. - Persze, ma már sokan csak az eredményt látják, és irigyeink is akadnak bőven. Pedig hosszú évek során csak a szeméthegy növekedett itt. Elhullott állat, ócskavas és minden más egyéb keveredett az iszappal, a gazzal. Enyhén szólva, csöppet sem volt látványos a táj, de senkinek sem jutott eszébe, hogy rendbehozza. Pedig gyermekkoromban még fürödtem a Riminyáki-tóban. Aztán saját szemünkkel kellett végignéznünk, hogyan megy tönkre. (Folytatás a 3. oldalon) ÉRDI MŰVÉSZEK FIGYELMÉBE! „Szeretném, ha az érdi művészek-a hivatásosak és az amatőrök egyaránt-megismernék és kölcsönösen segítenék egymást. Itt van az ideje, hogy szakítsunk azzal a belenyugvásunkkal, hogy Érd „alvó város”! Meggyőződésem, hogy sokkal több művész él közvetlen környezetünkben, mint ahányról tudunk, és együtt sokkal többet tehetnénk a város kulturális fellendítéséért, mint amennyit eddig tettünk” - állítja dr. Tállai Katalin keramikus, aki nem oly régen kezdett el agyagot formálni, de máris konkrét lépést tett azért, hogy történjék, „mozduljon” valami városunk művészeti életében. Létrehozta az Érdi Művészekért Alapítványt. Jelenleg a cégbíróság bejegyzésére, és a művészek (képző-, előadóművészek, zenészek, írók, költők) jelentkezésére vár. Arra kéri az Érden és környékén alkotókat, jelentkezzenek nála (dr. Tállai Katalin, Szakorvosi Rendelőintézet bőrgyógyászati rendelője) vagy Kéri Mihálynál, a Művelődési Központ igazgatójánál. „Csak összefogással pezsdíthetjük fel városunk kulturális életét” - véli a művésznő. Ára: 29.-Ft LEMARADUNK? Nézve a televízión, olvasva a napi sajtón, időnként az az érzésünk támad, hogy az információik nem nekünk szólnak. Amiről ott beszélnek, az egy más világ. Értetlenül állunk akkor, amikor olyan hirdetéseket tesznek közzé, amelyekben arra buzdítanak, hogy vásároljunk százezer forintos kötvényeket, milliós luxusautón, meg mobiltelefont. Nem értjük. Miből? Azt sem, hogy miért, hiszen meghatározott cél a fogyasztás visszaszorítása ebben az országban, mely gazdaságpolitika következtében megvalósulhat a hőn áhított fogyasztói társadalom. Zavarban vagyunk, mert nem értjük, miért cél ez, miért üdvözítő, egyedüli értékrend az anyagi javak megszerzése, birtoklása. Úgy érezzük, kimaradunk valamiből, kívül állunk valamin, ám közben érezzük, hogy mindez, ami körülöttünk és nélkülünk zajlik, komoly hatást gyakorol ránk. Nemcsak az anyagi helyzetünket befolyásolja, hanem a közérzetünket is, amely lehetne jobb is. És buzgóan nézzük a tévét, hallgatjuk a híradásokat, hátha megtudunk valamit, de csak személycserékről hallunk, meg koalíciós villongásokról és ellenzéki felszólalásokról. Várjuk a jó hírt, kár, hogy mi lenne az, magunk sem tudjuk. Békesi László lemondásakor sokan megkönnyebbülten sóhajtottak fel, azt gondolva: Ez az. Ezután talán eljön a várva-várt létbiztonság. Hallva, hogy nemsokára kinevezik utódját, eszembe jut egy régi vicc: — Beee! Nemsokára lesz új pénzügyminiszterünk! Beee! De akkor nem lesz vajaskenyeretek! Reméljük, nem így lesz. Addig is kitartóan figyeljük a televízión, hallgatjuk a napi híreket és átböngésszük az újságokat. Nehogy lemaradjunk valamiről. Szebeni Antal SZÁMVETÉS A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN A Magyar Földrajzi Múzeum megalapításának gondolatát első ízben Teleki Pál vetette fel 1911- ben. Az I. világháborút követően Cholnoky Jenő szorgalmazta a geográfia tudománytörténeti emlékeinek összegyűjtését és kiállításon való bemutatását. Az ügyben 1978-ban történt döntő fordulat. Az Érden élő földrajztudós, Balázs Dénes levélben fordult a nagyközségből várossá alakult település vezetőihez, s javaslatot tett egy múzeum alapítására. Balázs Dénes ellenszolgáltatás nélkül végzett munkáján kívül megtakarított pénzét, százezer forintot ajánlott fel a múzeum céljaira. Ezt követően sikerült elnyerni a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődési Minisztérium anyagi támogatását. Az 1840-es években klasszicista stílusban épült, műemlék jellegű kúria keleti szárnyában hat kiállítási terem idézi fel több jeles magyar világjáró tevékenységét. Az ország mai napig is egyetlen földrajzi múzeuma 1983. október 7-én nyitotta kapuit. Kubassek János, a Balázs Dénes-i szellemi örökség folytatója, a múzeumalapító méltó utódja szívesen készít számvetést az elmúlt év eredményeiről - nem elhallgatva a sikertelenségeket sem. „Amit ma megtehetsz, azt tegnap is elvégezhetted volna” - ez a felirat áll a múzeumigazgató ajtaján, ennek szellemében folyik a munka kora reggeltől — ugyan ki tartja számon este meddig. Tavaly a Földrajzi Múzeum adott helyet annak az országos találkozónak, ahol természettudományos kiállítást szervező szakemberek cserélhették ki tapasztalataikat, nézeteiket. Érd városa első ízben válhatott ilyen találkozó színhelyévé, ami azért is hasznos volt, mert megismerkedhettek a vendégek a múzeum értékeivel: azzal a Kárpát-medencében egyedülálló szoborparkkal, amely a magyar utazók, földrajzi felfedezők alakjait örökítik meg Domonkos Béla érdi szobrászművész önzetlen felajánlásai jóvoltából. Tudományos konferenciát is rendezett a múzeum, amelyen a finn-ugor nyelvészet, a zenetudomány, a földrajztudomány és kartográfia jeles személyiségei vettek részt. (Folytatás a 4. oldalon) 1811. február 20-án a felduzzadt államadósságok következtében bekövetkezett a forint első devalvációja. Az államcsőd elkerülése miatt a papír és rézpénz értékét császári rendelet alapján 1/5-ére csökkentették. Szerkesztőségi fogadóórák: AZ ÜGYELETES SZERKESZTŐ MINDEN HÉTFŐN 15-18 ÓRA KÖZÖTT VÁRJA OLVASÓINKAT. HIRDETÉSFELVÉTEL: HÉTFŐ: 13-16 óráig KEDD: — SZERDA: 13-16 óráig CSÜTÖRTÖK: 13-16 óráig PÉNTEK: 10-12 óráig