Érd - Érdi Újság, 2000 (10. évfolyam, 1-52. szám)
2000-07-21 / 29. szám
2000. JÚLIUS 21. Bacsó Áron aranyérmes, Pató István bronzérmes Dunaújvárosban rendezték idén az év legrangosabb kötöttfogású birkózó versenyét az ifjúsági korosztály számára. Az Érd-Spartacus színeiben Bacsó Áron 76 kilogrammban, illetve Pató István 54 kilogrammban állhatott szőnyegre, remekül birkóztak. Nemcsak ötletes fogásokat, hanem kitartást és komoly odafigyelést láthattunk a fiúktól. Elsőként Bacsó Áront kell említenünk, aki idén minden versenyét megnyerte saját korosztályában, így nem volt nagy merészség győzelmére fogadni. A döntőig simán ment minden, magabiztosan nyerte minden találkozóját, de a döntő nehezebbre sikeredett, mint ahogy számítottuk. Hosszabbításban győzött Áron és csak kevesebb intésének köszönhette, hogy ő lett a magyar bajnok. - Nagyon elfáradtam a végére - mesélte az újdonsült aranyérmes. - Talán a sok fogyasztás viselt meg, mert újra nem figyeltem oda magamra és 83 kilogrammról kellett lefogynom 76-ra, ráadásul nagyon meleg volt és olykor azt sem tudtam, hol vagyok. Kicsit nyögve-nyelve ment az egész birkózásom, de remélem, azért lesz még időm javítani. - Már csak azért is, mert július végén Pozsonyban lesz az Európa-bajnokság! - Ne is mond, bár még az igazi versenyláz nincs rajtam, de mindig gondolok rá, addig persze még három hét edzőtábor és aztán indulunk. Sok munka vár még rám és nem tudom mire leszek képes. Az EB előtt még lesz egy-két előkészítő verseny, ahol külföldi birkózókkal is birkózhatom, ott talán fel tudom mérni hol tartok. Még egy szó erejéig visszatérnék a magyar bajnokságra. Nagyon jó, hogy a szabadfogásúak elindultak a kötöttfogású mezőnyben, több volt az ellenfél és én is éppen egy szabadfogásúval döntőztem, aki bizony nagyon megnehezítette a dolgom. Le a kalappal előttük és ez csak doppingol, hogy még többet kell dolgozni és nem szabad elhitetni magammal, hogy idehaza verhetetlen vagyok. Ez egy jó pofon volt, remélem, több már ebben az évben nem lesz. A másik sikerkovácsunk most már hónapok óta Pató István, aki most egy súlycsoporttal feljebb indult, de a miértre a választ már ő indokolta meg: - Szerdán már csak két kilóm volt, hogy súlyban legyek, de egyszerűen nem ment. Szédelegtem az éhségtől, és ki volt száradva a szám, nem bírtam tovább, inkább úgy döntöttem, elindulok egy súlycsoporttal följebb és mint az eredmény mutatja, nem is döntöttem olyan rosszul. Két fiú kiemelkedik a mezőnyből, de úgy érzem, nem vallottam szégyent, végig élveztem a birkózást. Jól ment, jöttek a fogások és nagy örömöm, hogy még az edzőim is megdicsértek. Most az a feladatom, hogy beleerősödjek jövőre ebbe a súlycsoportba, mert nem titkolt célom, hogy a következő idényben itt folytatom a birkózást. Mindenesetre boldog vagyok, hogy bronzérmes lettem és szeretnék gratulálni Áronnak. T.T. Pozsony tükrében Bacsó Áron már a válogatott edzőtáborában készül a pozsonyi Európa-bajnokságra. Mint ismert, az érdi fiatal idén minden versenyt megnyert saját kategóriájában és így vívta ki a jogot az indulásra. Az ügy szépségfoltja, hogy a Birkózó Szövetség nem támogatja fiatalunkat, így önköltséges áron utazhat a viadalára. A verseny július 20-án kezdődik mérlegeléssel, aztán egészen július 23- ig a karfiolfülűek megszállják a szlovák fővárost. Esélyt latolgatni senki nem mer, csak bizakodhatunk, hogy Südi Gábor után ismét lesz érmese világversenyen érdi birkózóinknak. Áron mellett a fiatalabbak is szőnyegre léptek az elmúlt héten. Az áprilisi Diákolimpia minden súlycsoportjának első négy helyezettje meghívást kapott az ISM keretében rendezett jubileumi versenyre, ahol tizenhárom sportág kapott meghívást. Az olimpiai csarnokban gyűrték egymást a fiúk, melyet Deutsch Tamás miniszter nyitott meg. Három indulónk közül Barta Péter 75 kgban első, Szablics János 42 kg-ban, Sásdi Zsombor 66 kg-ban ezüstérmes lett. Gratulálunk a fiúknak és szorítunk Bacsó Áronnak! Ha valaki úgy gondolja, hogy Áront élőben szeretné látni, nem kell mást tennie, mint július 20. és 23-a között Pozsonyba utaznia. Tomka A * Hol juthat hozzá az Érdi Újsághoz? CBA Érdliget, Érdligeti gyógyszertár, Dohánybolt (Diósdi u. 113.), V+V (Diósdi u. 114.), ABC (Diósdi u. 81.),Vegyesbolt (Edömér u. 16.), Korona ABC (Burgundi u. 2.), Zöldségbolt (Tárnoki u.), Joker söröző, Doberdói vegyesbolt (Földmunkás u. 22.), Shell kút (M7 lejáró), Picúr diszkont (Iparos u. 57.), Bem téri ABC, Parkvárosi Közösségi Ház, Vetési ABC (Szövő u. 15.), Park Presszó (Szerelő u.), Benz Oil újságos (Bajcsy-Zs. u.), ABC (Bajcsy-Zs. u. 144.), Vegyeskereskedés (Daróci u. 12.), Vegyesbolt (Otelló u. 6.), Totó- Lottó (Riminyáki u.), Zöldségbolt (Riminyáki u.), Roma bolt (Diósdi u. 19.), Hírlapbolt (gimnázium alatti buszforduló), Dohány ajándék (Szent László tér), ABC (Bagoly u.-Kossuth u. sarok), Totó Lottó Trafik (Velencei u. 36.), Trafik (Velencei u. 2.), Rendőrség, Vivát ABC (Ófalu), ABC Ófalu (Római u. 4.), Thermál, SZTK, Margaréta Presszó, Pékbolt (Emma u. lakótelep), Mókus ABC, Totó-Lottó (Béke tér), Művelődési ház, Könyvesbolt (Alsó u. sarok), Boros Fotó (Budai u.), Földrajzi Múzeum, Ritmus Áruház (újságos), Profi áruház, Hancsovszki fotó, Pataki cukrászda (kicsi), Pataki cukrászda (nagy), Ko-Pa Center (Sárd u. 5.), Napsugár ABC (Budafoki u. 9.), Liget borozó, Szociális Otthon (Topoly u. 2.), ABC (Ér u. 16.), Totó-Lottó (Pipacs u.), Antal közért (Érdliget), Faház Büfé (Diósd), Casinó Bistró, Vendéglő (Nagy L. u.), Marci Vendéglő, Gál Vendéglő, Gambrinus söröző, Hentes (Diósdi út 70.), Duci-Buci, Központi Gyógyszertár, Érdi Újság (szerk.), Polgárok Háza, Posta (nagy), Privát Üzletház, Kékház Csemege, Topi Fagyizó (Diósdi u.-Hajnalka u. sarok), Zöldkereszt ABC (Riminyáki út 21.), Postás söröző (György u. 25.), Ücsörgő vendéglő (Miklós u. 1.), Felső büfé, Halenár vendéglő (Vörösmarty u.), Bumbi söröző (Bátory u. 27.), Érd-Alsó (Pelikán), Aranyszarvas Ékszerüzlet (Diósdi út). 11 )ff(DPIA • dlrcDPIA • olimpiA Labdarúgó fogorvos Az utóbbi számainkban labdarúgó olimpiai bajnokok szólaltak meg. Folytatva a sort, a következő Básti István, aki ma sem távolodott el a sporttól. Gyönyörű ez a rendelő. - Egy fogászati rendelőnek otthonosnak kell lenni, mert a páciensek így is irtóznak idejárni. - Gondolom, önhöz szívesen járnak. Miközben éppen fogat töm, szokott labdarúgó pályájáról mesélni? - Többször kérdeztek az 1968-as olimpiáról, amikor salgótarjáni labdarúgóként kerültem be a válogatottba. Képzelheti mekkora szó lehetett sok ferencvárosi, újpesti és Vasas focista között. Emlékszem még milyen lelkesen készültem, és szinte minden találkozón lehetőséget kaptam. Nagy öröm volt fiatalként Mexikóban. Szép nyár volt. Nem irigykedtek önre Salgótarjánban? - Nem, ellenkezőleg. Mindenki gratulált és mindenki rám köszönt. Jóleső érzés volt. Azóta már 32 év eltelt, furcsa módon nem nosztalgiázom, pedig szeretem az emlékeket. Hány és hány bajnoki mérkőzésemmel álmodom mind a mai napig! Aztán reggel felkelek, ott fekszik mellettem a feleségem, a gyerekeimre gondolok és megyek dolgozni. - Most úgy beszél, mintha örökre szakított volna a sporttal, pedig a salgótarjáni labdarúgó életben ma is szervesen részt vesz. - Hát igen, de ez már nem olyan, mint amikor aktív játékos voltam. Egyrészt a csapat közel sem olyan sikeres, az anyagi problémák itt is éreztetik hatásukat, másrészt akkor még én is játszottam. - Feltűnt, hogy milyen szépen beszél a családjáról... - Ők a mindenem. A feleségem jóbanrosszban velem volt, megértette, ha dühös voltam és együtt örült velem sikereim után. A gyerekeimre pedig nagyon büszke lehetek, mert mindegyikük megállta a helyét a világban. Egyszóval maximálisan kitöltik az életemet és ez így van jól. T.T. olronprA • olronprA • olimpiA Ezüstcipős gólkirály Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II., Zámbó. Ki ne hallott volna a híres újpesti ötösfogatról? Legalábbis, idősebb olvasóink bizonyára, a fiatalabb futballkedvelők pedig apáik nosztalgikus elbeszéléseiből. E csatársor egyik kiemelkedő egyénisége a többszörös gólkirály, európai ezüstcipős, hétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüstérmes Dunai II. Antal. - Azt nem mondhatnám, hogy tétlenkedik, hiszen amikor megbeszéltük az interjú időpontját, nem ez volt az első helyszín. - Valóban és szeretnék elnézést kérni, hogy az utolsó pillanatban változtattam meg az időpontot és a helyet, de a munkahelyemről nem tudtam elszabadulni. A Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás labdarúgóinak szervezem az életet, ami olykor sok kötelezettséggel jár. - Játékosként is bírta az iramot, VB selejtezők, EB selejtezők, három olimpia... - Ne is folytassa, szinte minden mérkőzést látok a szemem előtt. A legmélyebb nyomokat az olimpiák hagyták bennem. Az 1964-es tokiói azért, mert akkor én voltam az egyik legfiatalabb játékos, és élményben talán az nyújtotta a legtöbbet. Soha nem fogom elfelejteni, hogy kerékpárral szeltük az utcákat keresztbe-hosszába és minden japán mosolygott rajtunk. Mexikóváros 1968 már érzésben és hangulatában is teljesen más volt. Oda, mint a torna egyik főesélyesei mentünk ki, és ezért ért minket hideg zuhanyként, amikor Varga Zoltán otthagyta a csapatot. Emlékszem, Zoli a mellettem lévő szobában aludt, délután közös sétára indultunk a városba, mire Zoli rosszullétre panaszkodva otthon maradt a szállodában. Amire visszaértünk, már hűlt helye volt, szekrénye kipakolva. Nem tudom mi munkálkodott bennünk jobban, a csalódottság, a becsapottság vagy inkább más. Mindenesetre az eset összezavarta a játékosokat és innen kellett megvédenünk az olimpiai bajnoki címünket. - Nem mindennapi körülmények között. Bizony nem. Már a döntőig is megizzadtunk, az odáig vezető úton sikerült több sorsdöntő gólt is szereznem, na de a finálé, az volt az igazi. Bulgária volt az ellenfél, nagy iramú találkozón nyertünk, jól ment mindenkinek a játék, aztán egyszercsak a bulgárok elveszítették a fejüket és négy játékosukat kiállították, így persze könnyedén győztünk 4-1-re. Én két gólt rúgtam. Igazi karnevál volt a meccs után és a mexikóiak egy sombreros zenekart hoztak nekünk és játszották az akkori nagy slágert a Quantana Merót. Páncsics Mikivel roptuk közösen a táncot, aranyéremmel a nyakunkban. Aztán jött 1972 München, ahova már „öreg” játékosként érkeztem. Ezüstéremig jutottunk sajnos, nem sikerült tripláznunk és azóta bizony jó formán ki sem jutottunk az olimpiára. - Viszont Atlantában ismét ott volt, de akkor már edzőként. - Igen, hosszú idő után Atlantában szerepelt a magyar válogatott, és nem volt kedvező nekünk a sorsolás. A mi csapatunkban volt Nigéria, a későbbi olimpiai bajnok, Brazília, amelyik a harmadik helyen zárt és Japán. Aki emlékszik a találkozókra, tudhatja, hogy derekasan helyt álltunk. - Mikor lesz legközelebb olimpián? - Remélem lesz rá még lehetőségem, talán mint edző, talán mint néző? Nem tudom, de az biztos, hogy nagyon fogok szorítani a magyarokért Sydney-ben. Tomka Tivadar A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában üzenetrögzítős telefon működik éjjel-nappal, munkaidő után ezen lehet bármilyen problémával kapcsolatos bejelentést tenni, illetve faxot küldeni. Telefon: 06 (23) 365-654