Gödöllő, 1991 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1991-08-10 / 22. szám
PAPASÁG tÖRTÉNETE II. 7. Itáliából induló rene Ánsz, az Egyházi Államot hagyta érintetlenül. Az mberközpontú, evilágra inyuló szemlélet a pápaidvar valláserkölcsi tekintéének megrendülését okozi. A XV. század második é lének reneszánsz pápái ezt világi uralkodókéval vetcedő fényűző udvartartással yekeztek ellensúlyozni, éltük elérésében az általuk ártfogolt humanista tudóik és művészek is segítették két. Míg a pápák a reneszánszóma kiépítésével foglalankodtak, a törökök elfogalták Bizáncot és hamarasn megjelentek Magyarorság határain. A III. Calixtusszal meghirdetett keresztes adjáratot Hunyadi János itte győzelemre 1456-ban Nándorfehérvárnál. (Ennek mlékére rendelte el a pápa keresztény világban a déli aranyszót.) A reneszánsz pápák uralodása fél évszázaddal eloázta az egyházzal szembeni segedetlenség kirobbanást. A döntő fordulatot a X. e. pápa által kibocsátott úcsúcédulák hozták meg, melyek megvásárlása a űnbocsánat elnyeréséhezükséges büntetés lerovását elyettesítette. A cédulák mellett az "ereklyék" vásárlás (pl. szentek csontjai) is asonló eredménnyel járt. (A mainzi érsek - pesszimista ember lévén - 40 millió évre váltotta meg a bűneit. Ehhez 8933 db ereklyét és 42 szent egész testét gyűjtötte össze.) Luther Márton nem csak a búcsúárusítás ellen lépett fel. Minden egyházi tekintélyt elvetett, ami nem a Biblián alapult, elvetve ezzel a papság közvetítő szerepét is. Luthert a pápa kiközösítette, de ezzel nem tudta megakadályozni a reformáció különféle irányzatainak elterjedését, ami a katolikus megújhodás szükségét is maga után vonta. Az ellenreformáció legfőbb eszköze a Loyola Ignác által alapított jezsuita rend lett, módszere pedig az inkvizíció. (Rómában az ünnepélyesebb, Velencében az olcsóbb, vízbefojtásos változat volt népszerű...) A reformáció elismerését az 1555-ös augsburgi vallásbéke hozta meg. Ez nem jelentett teljes vallásszabadságot: az alattvalóknak az uralkodó vagy a földesúr vallását kellett követni. A század közepének másik kiemelkedő esemény: 1563-ban befejeződött csaknem két évtizedig tartó a tridenti zsinat, ami megerősítette az egyház hierarchiáját és végleg elkülönítette a katolikus és protestáns dogmákat. A XVI. század végére Róma - a katolikus monarchiák katonai erejére támaszkodva - az agresszív ellenreformáció központja lett. A vallás jegyében induló háborúk azonban később már a különféle hatalmi érdekeket szolgálták. (A harmincéves háború végén már katolikusok állnak szemben katolikusokkal!) Az ellenreformáció a XVII. század közepére merült ki. A vallásháborúk eredményeként a katolikusok és a protestánsok egyenrangúak lettek. A pápaságnak le kellett mondania egyetemes hatalmi igényéről. Az abszolút monarchiák maguk akarják egyházukat kézben tartani. FALUDI ILDIKÓ A trónörököspár Gödöllőn Károly Ferenc József trónörökös és Zita főhercegasszony pénteken délután gépkocsin kirándultak Gödöllőre, hogy meglátogassák a gödöllői kastélyt és hadikórházat. Útjuk valóságos diadalút volt Budapesttől Gödöllőig az útvonal mindkét oldalán ünnepi díszbe öltözött nép állott sorfalat. A lelkesedés határtalan volt, s folyton zúgó éljenzések között érkeztek délután öt órakor Gödöllőre. Gödöllő zászlódíszben, minden ember az útvonalon, amely a királyi kastély parkjához vezet. Egész Gödöllő kivonult a trónörököspár elé, hogy fogadják és üdvözöljék őket. A trónörökös pár délután egynegyed hatkor érkezett a kastély elé, ahol herceg Pállfy Miklós Magyarországi udvarnagy és dr. Szegedi Maszák Aladár udvari tanácsos és Rótt várkapitány fogadták. Mindenekelőtt a kastélyban berendezett üdülőkórházba mentek, amelynek bejáratánál dr. Thegze Lajos palotaorvos-ezredorvos, dr. Csengeri Kálmán járásorvos, a kórház orvosai, azonkívül Bangha Klotild főnöknővel az élükön az irgalmas nővérek fogadták a fenségeket, akik minden egyes tisztet és katonát megszólítottak és melegen érdeklődtek, egyesek miért kapták a kitüntetéseiket továbbá sebesülésükről és betegségükről. Ezután a kastély főbejárójához vonultak, ahol gödöllői képviselőtestület élén Ádám Ferenc községi bíró mondott üdvözlőbeszédet, Strobel János törvénybíró neje pedig a gödöllői asszonyok nevében bokrétát nyújtott át Zita főhercegnőnek. A fenségek nagy közvetlenséggel köszönték meg az üdvözlést. A képviselőtestület tagjai közül megjelentek Schlager Árpád szentszéki tanácsos, esperes-plébános, Bárdy Pál református lelkész, dr. Klein József főrabbi, Kis Ferenc főjegyző, Doma János közgyám, Strober János törvénybíró és Nagy Imre elöljáró. A fenségek ezután felmentek a kastélyba, ahonnan a vártemplom oratóriumába vonultak rövid imára, melynek végeztével megtekintették a király és a néhai királyné lakosztályait. Utána az erkélyen uzsonna volt. Uzsonna után a főhercegi pár sétát tett a parkban s este háromnegyed hétkor a közönség éljenzése közepette hagyták el Gödöllőt, amelynek megtekintése volt ezúttal nálunk utolsó látogatásuk, amennyiben szombat délelőtt visszautaztak Bécsbe. A főhercegi pár ittléte alatt példás rend volt, amelyt Kovács László parancsnoksága alatt kivonult tűzoltóság és a kirendelt csendőrség tartott fent. (E tudósítást alkalmi tudósítónk adta le, mert sajnos a fogadást olyképpen intézte valami titkos kéz, hogy még a helyi sajtó képviselői elől is elzárultak a kastély kapui.) (Gödöllő és Vidéke, 1916. augusztus 15.) M 11