Gödöllő - Gödöllői Hírek, 1999 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1999-03-12 / 5. szám
2 Kastély-hírek - Helytörténet Grassalkovich I. Antal 1771. január 20-án - gödöllői kastélyában - Végh Ignác és Szlávy Pál kamarai tanácsosok, Kvassay József helytartótanácsi tanácsos, altárnokmester és Gludovácz József kamarai titkár jelenlétében elkészítette végrendeletét, s ebben birodalmát két majorátusra osztotta. Az elsőbe a gödöllői kastély és a hozzá tartozó földek, a pesti ház és kertje, valamint a hatvani és debrői uradalmak tartoztak. A másodikba a pozsonyi palotát és kertet, Ivánka falut, a bajai és komjáti uradalmakat sorolta, kiegészítve a selmeci Újbánya és Bakabánya nevű aranybányákból őt megillető részt. A majorátusokba szervezett birodalmat fiára, II. Grassalkovich Antalra hagyta, akit arra is intett, hogy különös gondja legyen a templomépítésre, hogy Gödöllőn lakjon és ne Pozsonyban, mert a közeli bécsi udvar pompája már sok magyar mágnást tett tönkre. Becsülje a nemességet, szeresse a dolgozó jobbágyot és segítsen vak, mostoha anyjának. Fiú unokái két-két paripát és ezer-ezer körmöci aranyat kapjanak, udvari embereit pedig halálakor negyedévi fizetés illesse. Ez utóbbiak közül kiemelte udvari doktorát, Horvatovszky Sámuelt, akinek 2 ezer forintot hagyatékozott, mert betegsége idején kezelte őt. Nem feledkezett meg jobbágyairól sem, az adósságok elengedésével vagy pénzadományokkal gondoskodott róluk végrendeletében. Utolsó kívánsága az volt, hogy egyszerű koporsóban és fehér ruhában temessék el Besnyőn, az épülő családi kriptában. A tavasz azonban elűzte a halál sötét gondolatát, és március 27-én felszentelték a Besnyőn elkészült alsó- és felső templomot. A főúr fáradhatatlanul dolgozott, s még júliusban az a kitüntetés érte, hogy Szent István jobb kezének, a Szent Jobb ereklyének Raguzából való hazatérése érdekében királyi biztosként működhetett gróf Hadik András tábornokkal együtt. Szeptemberben megérhette unokája, III. Grassalkovich Antal születését, s ezzel biztosítottnak vélhette a család fiúági folytonosságát. Összeállította: Vajdai Ágnes Forrás: Bakonyi Viktória: Történelmi áttekintés a Grassalkovich-családról (jegyzet), Fallenbüchl Zoltán, Grassalkovich Antal, Varga Kálmán: Grassalkovich-kastély Településtörténeti barangolások (XII.) Grassalkovich I. Antal végrendelete Torgyán József a díszvendégek között A kastélyban lesz a Tavaszi hadjárat helyi ünnepsége Ebben az évben sem marad el a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség díszegyenruhába öltözött tagjainak lovas felvonulása, melyet a Történelmi Lovas Egyesület szervez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékének tisztelegve. A „Tavaszi hadjárat“ április 7-én, szerdán Isaszegről érkezik Gödöllőre, a Grassalkovich-kastélyba. A 10 óra 30 perckor kezdődő kiállítás megnyitót követően, itt rendezik azt az ünnepi megemlékezést, amely fél 12 órakor lesz a díszudvaron. A látványosnak ígérkező (fanfárok, díszsorfal), ingyenesen megtekinthető eseményt néptánc- és kulturális programok egészítik ki. Az egybegyűlteket elsőként Gémesi György, országgyűlési képviselő, városunk polgármestere köszönti. Díszvendégként meghívót kapott a hivatalos ceremóniára Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is. A történelmi megemlékezést Pellyach István tartja, míg az ünnep méltatására a szaktárca vezetőjét kérték fel. A külföldi vendégek saját nyelvükön hallgathatják meg a köszöntő szavakat. A kastélyból a Dózsa György úti temetőbe vonulnak a hadjárat résztvevői, ahol - a tervek szerint 13 órakor - koszorút helyeznek el az 1848-as emlékmű talapzatán. Ezt követően, a városunk határában elfogyasztott ebéd után, Vácnak veszik az irányt a huszárok és hű társaik. (db) III/5. 1999. III. 12. Új kiadványok A Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület kiadásában immár negyedik utánnyomásban jelent meg Varga Kálmán: Királyi Kastély, Gödöllő című munkája, s ezzel az összpéldányszám elérte a húszezret. A mostani kiadás azonban eltér a korábbiaktól, új címlapjával és a szövegben történt számos javítással, illetve bővítéssel, amelyek révén a szerző a kastély helyreállításának utóbbi éveit is áttekinti. (A kis kötet a kastélyban kapható!) Még a tavasszal kiadják a TKM-füzetek sorozatában a Grassalkovich I. Antal, a kastélyépítő című munkát, melyet szintén Varga Kálmán írt, és amely a barokk főúr által épített tucatnyi palotáról és kastélyról szól, gazdag képanyaggal kiegészítve. (fg) „Magyar Múzeumok“ a Kastélymúzeumról A muzeális közgyűjtemények negyedévente megjelenő szakfolyóiratában, a Magyar Múzeumok legfrissebb számában terjedelmes írást olvashatunk a kastély múzeumáról. Ez az első olyan összefoglalás, amely bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum szakfelügyeletével működő közgyűjteményt. A Varga Kálmán által jegyzett Egy fiatal intézmény: a gödöllői kastélymúzeum című tanulmány kitér a múzeum 1995-ben történt megalapításának előzményeire és körülményeire, majd ismerteti az intézmény munkájának elmúlt éveit. A konkrét adatokból kiolvasható, hogy a Kastélymúzeum a hazai közgyűjteményi hálózat egyik legdinamikusabban fejlődő muzeális intézménye, s ezt a kulturális turizmus számadatai is alátámasztják: a Magyarországon jelenleg működő több mint 700 múzeum látogatottsági rangsorában a Kastélymúzeum az előkelő 5. helyet foglalja el. (va) Renault Mégane: Úgy megszereti, hogy rögtön a nevére íratja. A két modell felszereltsége többek között: szervokormány, dupla légzsák (a készlet erejéig), kormányoszlopról vezérelhető rádió, központi zár, elektromos ablakemelők. A fenti árak 1999. február 10-től érvényesek a készlet erejéig. A képen látható autók illusztrációk. RENAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI Kastély-Autóház Kft. 2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 4. Tel/Fax: 06-28/417-078 Mégane Business 1,4: 2 750 000 Ft-tól 1,6: 2 880 000 Ft-tól Mégane Chic 1,4: 2 590 000 Ft-tól 1,6: 2 780 000 Ft-tól Elődeink nyomában Hamarosan fény derülhet a Csokonai-család évszázados titkaira * Györe Zoltán Néhány hete elkezdett sorozatunkban arra próbáltunk válasz kapni, hogy a több, Gödöllőn és környékén is élt, illetve dolgozott Csokonai József közül, vajon melyik lehetett a nagy költő rokona. A minden kétséget kizáró igazolás ügyében még kutatni kell, így a mostani írásban közölt adalékokkal - egyelőre - lezárjuk ezt a témakört. A Csokonai-családban igen sok az azonos nevű, és azonos foglalkozású, hiszen mindegyikük lelkész vagy tanító volt - leszármazott. Eleve két Csokonai Ferenc nevű lelkészünk van a XVIII. század elejéről, egyikük a Pozsony megyei Rété lelkésze, s vele egyidőben oroszi prédikátor Csokonai Ferenc, a költő dédapja. Ha már így visszaugrottunk az időben, érdemes megemlíteni, hogy egy Csokonai Demeter hadnagy 1576-ban, a török elleni csatározásokban elért sikereiért Miksa Császártól nemességet kapott. Erre a feltételezett ősre hivatkozva kezdte használni a költő a „Vitéz“ nevet is, noha a kapcsolatot azóta sem sikerült bizonyítani. Nem is csoda, hiszen a nemességet szerző Demeter, és az 1700- as évek elején feltűnő két Csokonai Ferenc prédikátor között 5-6 generáció folytonosságát már a költő idejében is lehetetlen volt bizonyítani. De, térjünk vissza az alapkérdéshez, mely így hangzik: ki a volt szadai tanító Csokonai Vitéz József, kinek leszármazottja ő a népes családban, és milyen jogon mondott le a költő után őt megillető kiadói jogokról? Adatok hiányában, pontosabban rejtettségében ez az út egyelőre járhatatlan; több mint 900 anyakönyvbe kellene bepillantani ahhoz, hogy a család genealógiáját (leszármazási rendjét) megfejtsük. Ez kivitelezhetetlen feladat. Egy másik utat kell keresni. Nézzük meg, kik azok a Csokonai Józsefek, akik a XVIII. században a Debreceni Református Kollégiumban tanultak! Az első 1743. április 23- án kezdte tanulmányait, s róla biztosan annyit tudunk, hogy 1750-52 között Cegléden volt tanító. A második 1776-ban iratkozott be a II. osztályba, már nős volt, és a Komárom megyei Naszályban született. Valóban, Naszályban 1754-1771 -ig volt egy Csokonai József lelkész, akinek a fiáról van szó. A harmadik 1778. március 30-án iratkozott be a kollégiumba, Hajdúszováton született. Róla annyit tudunk, hogy 1780. január 26-án Sárrétudvariban megnősült, majd Gáborjánba került tanítónak. Úgy éreztem, hogy ez az 1780-as házasság szinte megoldotta a problémát, hiszen magától értetődött, hogy ebből a házasságból született 1782-ben a mi Józsefünk - no, és Gáborjánban majd meg is találom a gyereket! Nem így történt. Pár hónapos gáborjáni tartózkodás után Csokonai József végleg eltűnt a Tiszántúli Egyházkerületből. Többé ott nem került elő. A jelenlegi kutatás tehát arra irányul, hogy felkutassuk ezt a Józsefet, valamint megpróbáljunk válaszolni arra a kérdésre, hogy úgy a naszályi, mint a hajdúszováti Csokonai-szülő hogyan, melyik szálon kapcsolódik a családhoz. A költő nagyapjának, Csokonai László prédikátornak voltak testvérei, köztük egy 1719 körül született József. Nem lehetetlen, hogy ő az első, aki Debrecenben tanult, majd Cegléden tanított - és, talán, Naszályban lelkészkedett tovább? De, akkor kik a hajdúszováti Csokonaiak? Remélem, ezen kérdésekre mielőbb megadhatom a választ. S még egy mondat a Csokonai Lapok 1906. évi számából, ami - a fentiek szerint - ma is aktuális: „...mily tapogatózó eljárás folyik még mindig korának legjelesebb költője Csokonai Vitéz Mihály eredetének,honnanvaló származásának és családja történetének felderítése körül, valóban nem szabad csodálkoznunk, hogy az élet és jellemrajz 1000 koronás pályadíjjal kecsegtetett verseny meddő maradt. “