Gödöllő - Gödöllői Hírek, 2005 (9. évfolyam, 1-22. szám)

2005-09-30 / 17. szám

IX/17. 2005. IX. 30. Barangolás a múltban 7 Lapszemle a rendszerváltás utáni évek helyi folyóirataiból (2. rész) Néha nem csak élvezetes, hanem kifejezetten tanulságos dolog leporolni a múltat. Jó látni, hogy mennyi min­den változott, és persze a megsárgult lapok rádöbbenthetnek arra is, hogy számos esetben nem igazán ta­pasztalható eltérés a múltbéli állapotoktól. Gödöllőn - csakúgy, mint a legtöbb magyar településen - a rendszerváltás éveiben az önkormányzat saját újságot hozott létre, hogy tájékoztassa a városlakókat arról, mi történik szőkébb környezetükben. Akkor még mindenki hitte: az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő önkormányzati rendszer egyfajta garancia ar­ra, hogy jobban éljünk Agyő tanácselnökök, éljenek a polgármesterek! Lássuk a kilencvenes évek elején mik voltak városunk legsürgetőbb problémái! Mi változott azóta, és mi az, amivel ma ugyanúgy küszködünk? Ki, mit ígért akkor? Ki az, akinek nem módosult, és ki az, akinek nagyon is megváltozott a településről és a vi­lágról alkotott véleménye? A roma a roma avagy: az egyenlőség az egyenlőknek kedvez 1991 a remények éve. Reményked­nek a romák is. A városba látogató száztagú cigányzenekar művészeti vezetőjével, Ráduly Józseffel (aki egy­ben a Roma Parlament alelnöke is) közölt beszélgetést a Gödöllő című lap.­­ Komoly cigányellenesség tapasz­talható. Ha az embereknek nincs mit enniük, igyekeznek bűnbakokat képez­ni. A felmérések azt mutatják, hogy száz emberből nyolcvan trógernek, betö­rőnek, gazembernek, kurvának titulál minket. Ráduly tizennégy évvel ez­előtt a legnagyobb problémának azt látta, hogy a cigányok nagy része be­tanított munkás, ráadásul háromne­gyedük falvakban él, nincs munká­juk, és vállalkozásra sincs lehetősé­gük. A megoldás az integrálódás le­het: úgy kell alkalmazkodni a társa­dalomhoz, hogy a roma kultúra ne tűnjön el teljesen - figyelmeztetett a száztagú cigányzenekar vezetője. A rendszerváltást követő első év­ben még nincs a cigányságnak ön­­kormányzati képviselője Gödöllőn, de a lapban már hallatta a hangját Balogh Gyula, mint kisebbségi szó­szóló. Az 1985-ös adatok szerint a városban mintegy 1.500 cigány élt, 250-en állandó munkaviszonyban álltak, 391 kereső korú viszont egy­általán nem dolgozott. Balogh Gyula a polgármesterhez juttatott el egy levelet, amiben azt írta: „a gödöl­lői cigányságnak kulturális tevékenység­re a mai napig nincs lehetősége. ’’Javasolta, hogy teremtsenek munkalehetőséget a gödöllői cigányzenészeknek. Nem kellenek statisztikai adatok ahhoz, hogy lássuk, miként változott a helyzet 1991 óta. Elég, ha körülné­zünk a városban. Bár rengeteg mu­zsikus cigány él Gödöllőn, csak el­vétve hallunk hegedűszót a városi ét­termekben. Mindezek ellenére a gö­döllői romák helyzete nem nevezhe­tő rossznak. Az országban még ma is rengeteg a romatelep, a kilakoltatá­sokhoz pedig lassan hozzászoknak az érintettek. Gödöllőn járva viszont sok látogató éppen a romák fényűző házaira csodálkozik rá. Való igaz, vá­rosunkban mintha tehetősebbek len­nének a romák. Vagy ez csak a lát­szat? Borsos József, az Országos Ci­gány Önkormányzat képviselője sze­rint városunkban kedvezőbb a ro­mák helyzete, mint az országban ál­talában:­­ Nagyjából kétezer roma él Gödöllőn, ebből 5-10 százalékra tehető a munkanélküliek száma. 1991 óta nőtt a tolerancia az emberekben, legalábbis Gödöllőn. Ebben a városban a nem ro­mák normálisan viszonyulnak hoz­zánk. Másrészt viszont a hagyományai­kat nem nagyon őrzik a roma emberek, a fiatalok közül például egyre ke­vesebben beszélnek roma nyelven. Azért Gödöllőn sem fenékig tejfel a romák élete. Bár nem tartozik szi­gorúan a városhoz, de igen aggasztó a szárítópusztai romatelepen lakó, mintegy száz ember helyzete, a csa­ládok nagy részének még fürdőszo­bára sem telik. - A telepen lakók között sok az életerős, fiatal férfi, aki dolgozni szeretne. Nem értem, hogy a város mi­ért nem állnak alkalmazásba, a vállal­kozók ugyanis nem veszik fel őket a származásuk miatt - mondja egy roma fiatalember. Ráduly tehát jól látta 14 évvel ezelőtt: a cigányság két legfőbb problémája a munkanélküli­ség és a hagyományok elvesztése. Az elmúlt közel másfél évtizedben már több szociológiai tanulmány szü­letett a rendszerváltás legnagyobb veszteseinek kikiáltott cigányságról. A demokráciától nem ezt várták a ro­mák, és mi tagadás, joggal várhattak többet, hiszen ez a rendszer az egyenlő esélyekről szól. Az egyenlőség azon­ban csak azoknak kedvez, akik az egyenlők közé születnek. Ködösít­hetünk, fogalmazhatunk finoman, de a lényeg a romáknak igenis többet kell bizonyítani. A kapitalizmus lényege a verseny. A cigányságnak viszont már azért is meg kell küzdenie, hogy egy­általán rajthoz állhasson. És mégis iga­zuk van, azoknak, akik reménykednek! A romákról sok mai fiatalnak már nem a segély jut először eszébe, hanem Mitsoura Mónika, Oláh Ibolya, Molnár Ferenc Caramel, vagy akár Győzike. Négy különböző hátterű ember, más­más habitussal, felfogással. Talán pont ezzel lehet megölni az előítéleteket: ha látjuk, hogy önmagában „a tipikus ci­gány” nem létezik, csak emberek van­nak Azok pedig különbözőek de nem a bőrszínűk miatt. (­lili) Létrejött a lisztérzékenyek helyi csoportja Szeptember 26-án a Gödöllői Vá­rosi Könyvtár és Információs Köz­pont rendezvénytermében tartotta meg összejövetelét a Lisztérzéke­nyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete a gödöllői kistérségben élő lisztérzékenyek számára. A mintegy kétórás rendezvény résztvevői meghallgatták Koltai Tün­dének, a Lisztérzékenyek Érdekképvi­seletének Országos Egyesülete (LÉ­­OE) elnökének Glutén az életünkben című előadását, majd kimondták a LÉOE Gödöllői Kistérség Lisztér­zékeny Csoportjának megalakítását. A hivatalos procedúrát követően be­gyűjtötték azokat a pályamunkákat, amik részt vesznek a Magyar Pékszö­vetség diák képzőművészeti pályá­zatán, illetve konzultáció, beszélgetés, tapasztalatcsere és kóstoló zárta a programot A Nagyné Varbai Marianna veze­tésével működő gödöllői csoport tagjai úgy tervezik, hogy a jövőben rendszeresen, minden hónap má­sodik hétfőjén találkozunk a helyi könyvtárban. Legközelebb október 10-én 17 órakor (várható téma: a diéta nehézségei - beszélgetés és konzultáció dietetikusokkal, szak­emberekkel), utána november 14- én (várható téma: orvosi előadások a lisztérzékenységről), majd idén utoljára december 12-én, amikor a közeledő karácsonnyal kapcsolat­ban osztják meg gondolataikat, el­képzeléseiket a résztvevők. A szervezők minden alkalommal igyekeznek termékbemutatókat, vala­mint a gyermekek számára - a könyv­tár felajánlásával - helyben használha­tó játékokat, könyveket biztosítani. Egyidejűleg azonban az is szeretnék elérni, hogy - a más csoportokban már kialakult és sikeres hagyománynak megfelelően - mindenki hozzon ma­gával a találkozókra egy kis kóstolót házilag készített kedvenc süteményei­ből, a hozzá tartozó recepttel együtt, hogy a jelenlevők kicserélhessék ta­pasztalataikat és tanuljanak egymástól. A frissen alakult szervezet teljes mértékben nyitott, rendezvényeit bárki felkeresheti. Amennyiben a programokkal, az esetleges csatlako­zással kapcsolatban kérdés merül fel, az egyesület elérhető az (1) 438- 0233-as, üzenetrögzítős központi számon. Elektronikus levélben az egyesu­let@liszterzekeny.hu e-mail cím­re várják az észrevételeket, kérdé­seket Gödöllőn Nagyné Varbai Ma­rianna a (20) 464-5083-as mobiltele­fonszámon, illetve a leve.gklcs@cit­­romail.hu e-mail címen áll a helyi és környékbeli érdeklődők rendelkezé­sére. (­hi) Fókuszban Előadások a női valóságról A szeptember 17-én lezajlott si­keres Regina Napot követően, valamint a minden hónap első szombatján 16 és 18 óra között folyó Lelki tea beszélgetések mel­lett, Női valóság címmel október végén - csütörtök délutánonként 17-19 óráig - új előadássorozatba kezd a REGINA Közhasznú Ala­pítvány a gödöllői művelődési központban. A havonta egy alkalommal meg­rendezendő beszélgetések fő témá­ja a NŐ. Az a lény, akit szükségsze­rűen háttérbe szorítunk anyaként, akihez félúton vagyunk gyerek­ként, vagy akihez kicsit már félve fordulunk nagymamaként. A nő, ahogy mi látjuk, vagy nem látjuk, vagy szeretnénk, vagy nem szeret­nénk látni magunkat. Az alapítvány illetékesei minden ér­deklődőt szeretettel várnak az alábbi időpontokra tervezett témákkal: • Október 27.: Női kommuniká­ció - jelzéseink befolyásoló ereje Minden pillanatban kommuniká­lunk. De mindig pontosan tudjuk, hogy mit? Minden pillanatban nő­ként kommunikálunk. E szerint élünk? A lényeg annak ismerete, miként értelmezik jeleinket. Elő­adó Dóra Dia PR szakember. • November 24.: A feminizmus - előítéleten innen és túl Ma a nők tanulhatnak, szavazhat­nak, feleségként is vállalhatnak fi­zetett munkát. A korai feminizmus célkitűzései megvalósultak, ma a mindennapok valóságát képezik. Véget ért volna ezzel a mozgalom küldetése? Van-e magyar feminiz­mus? Milyen egy feminista anya? Lehet-e egy férfi is feminista? Re­mélhetőleg még több, továbbgon­dolásra késztető kérdés merül fel majd a hallgatóságban. Előadó Ju­hász Borbála történész. • December 15.: Női és férfi mesealakok Mindannyiunknak van egy-két ked­venc esti meséje a gyerekkorból, amit mesélni, ismételgetni kellett számunkra. Egy mese, amibe sose fáradtunk bele, ami megkopva, szamárfülesen hever emlékezetünk padlásán. Vegyük elő most ezeket! Emlékszünk még rájuk? A női me­sealakok egyetemes jelentésükben leginkább a passzivitás jelképei, tá­­gabb értelemben pedig a nők lelki­szellemi helyzetének a metaforái­­ elvágva az önállóságtól, az önmeg­valósítástól, „csipkerózsika álomban ” és „hamupipőke sorsban ” várakoznak Mit is mondanak ezek a mesék, nekünk nőknek, mit mondanak a lányainknak, fiainknak, unokáink­nak? Beszélgessünk kicsit róla. Nézzük meg, ki és hogyan gondol­kodik a témában. Előadó Milánko­­vics Kinga gender kutató. 5 Ingyenes hirdetési lehetőség! Továbbra is térítésmentesen adhatja fel magánjellegű apróhirdetését lapunkban(max. 10 szó). E-mail: doku63@freemail.hu 2100 Gödöllő, Pf. 100 Tel/fax: (28) 419-671 Mobil: (20) 9749-865 KERTVILL CENTRUM Tel/fax: 28/413-713; mobil: 20/55-90-990 Nyitva: H-P: 8-17; Szó: 8-12 m -- Akciós készülékek - Akciós előfizetések - Pannon Partner program - Üzleti előfizetések - Számlafizetés - Feltöltő kártyák és on-line feltöltés - Szerviz PANNON GSM t Az élvonal: Pannon Partner GÖDÖLLŐ, PETŐFI TÉR 13. TELEFON/FAX: 28-513-070 2005. október 6-án csütörtökön indul nőknek 4 alkalom, gyerekvigyázással, alkalmanként 9-13­-ig a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. Tervezett témáink: Emberi kapcsolatok - aranyszabályai,­­változtass magadon, s megváltozik a sorsod is­, - konfliktusok az emberi kapcsolatok velejárói - konfliktuskezelés módjai, Kommunikáció - alapelveinek ismerete, - erőszakmentes, zsigeri szintű kommunikáció, - védekezési mechanizmusaink (játszmák, szerepek), - testbeszéd, arckifejezés Kapcsolatteremtés önmagunkkal - kik vagyunk mi? - te szerinted? - önismeret módszerei, gyakorlatok saját érzelmekkel való bánásmódhoz, - meditációs, relaxációs gyakorlatok Én és a világ, - önmegvalósítás, - énkép-teszt; életcél; - jövőkép tervezés A tréning ingyenes! Információ: Regina Iroda, gödöllői Művelődési Központ ♦36 30 216 5418 A képzés az Euconsult Alapítvány Regina Modell program keretében a Hefop 1.3.1 támogatásával valósul meg. ■ÜlS ‘V'täxr un

Next