Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 1999 (8. évfolyam, 1-47. szám)
1999-11-25 / 43. szám
16 • Kultúra Gödöllői Szolgálat • 1999. november 25. Móricz, Gödöllő Kedves Zsiga Bátyám! Móricz Zsigmond, a Kelet Népe szerkesztője Gaálné dr. Merva Máriától, a Városi Múzeum igazgatójától kaptam meg (s éppen a napokban pesti könyvesboltokban is láttam) az ezt a címet viselő két vaskos kötetet. Gaálné dr. Merva Mária egyike azoknak, akik a leveleket sajtó alá rendezték, s a jegyzeteket írták. - Még mint a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa kapcsolódtam bele ebbe a munkába. Talán akik kézbe veszik a köteteket, fel sem figyelnek rá, hogy a kettő megjelenése között tizenegy év telt el. Az elsőt még 1988-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum adta ki, a másodikat pedig az idén közösen az Argumentum Kiadó és a Magyar Irodalom Háza. Nem volt pénz, hogy annak idején együtt jelentessük meg őket. - Mind a két kötet anyaga kész volt már '88-ban? - Igen. Nem sokkal előbb sikerült az irodalmi múzeumnak Móricz lányaitól megvásárolnia a leveleket. Úgy gondoltuk, ha már hozzájutottunk a hagyatékhoz, tegyük mindenki számára elérhetővé. Annál inkább feladatunknak tekinthettük ezt, mert észrevehetően Móricz is gondolt az érdeklődő utókorra. A saját levelei úgy maradtak meg a birtokában, hogy mindegyikről másolatot készített, indigóval írt, két példányban, az elsőt elküldte a címzettnek, a másodikat megtartotta. Ugyancsak összegyűjtötte, megőrizte azokat a leveleket, amelyeket kapott. Közöttük van a most Gödöllőn élő Katona Szabó Istvánnak az 1942. január 5-én Kolozsvárott kelt levele, Kedves Zsiga Bátyám! megszólítással. Hogy nem csupán egy levélre szorítkozott a kapcsolatuk, pedig kiderül a jegyzetekből. Katona Szabó István még mint diák adatokat gyűjtött Erdélyben Móricz számára Tolnai Lajosról, s ezek az adatok megjelentek a Kelet Népében. - Van-e Móricznak más kapcsolata is Gödöllővel? Egyáltalán, járt-e itt valaha? - Természetesen járt. Többször is. Az 1917-es évben vizsgaelnök volt a gödöllői református elemi iskolában. Szemet szúrt neki, milyen rosszak az oktatás feltételei. Száznyolcvan tanulóra egy tanító jutott. A tanfelügyelő kérésére állt csak el attól, hogy a tapasztalatait nyilvánosságra hozza, így csak az itteni református anyakönyvben maradt nyoma ennek a látogatásnak. 1919. február 20-án a földosztás kérdésében összehívott ülésen vett részt az akkori járási hivatal épületében, többek közt két földművelésügyi államtitkár társaságában. Itt fogant meg egy agrár-felsőoktatási intézménynek Gödöllőre, az itteni, állami tulajdonban levő uradalom területére telepítésének a gondolata. Az Est című lap február 26-i számában aztán cikke is jelent meg a témában, így ír: „ezt az uradalmat... ki kell képezni a magyar földmívesképzés igazi központjává. Ide kell helyezni a legfőbb gazdasági akadémiát, ide kell hozni Budáról a kertészeti tanintézetet...” Látnoki mondatok. 1950- ben ide került az agráregyetem, most pedig a Szent István Egyetem megalakulásával az az elképzelés is valóra válik, hogy a Kertészeti Egyetem ide kerüljön, legalábbis szervezetileg. Ezeken a hivatalos látogatásokon kívül valószínűleg megfordult a Nagy Sándor házban. Nagy Sándor unokája, Bower Yvette úgy emlékszik, hogy a hátsó ajtón kopogtatott be. A nagymamája nem ismert rá az egyszerű emberben a híres íróra. Mindenesetre egy dedikált kötetét őrzi a Nagy Sándor ház könyvtára. N. A. Irodalmi délelőtt a kastélyban Az anyák halhatatlanok Erzsébet királyné emlékére rendezte meg a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete, a Juhász Gyula Városi Könyvtár és a Gödöllői Királyi Kastély „Az anyák halhatatlanok” című vers- és prózamondó versenyét. Magyar költőknek és íróknak az anya és a gyermek kapcsolatát ábrázoló műveivel nevezhettek Gödöllőről és környékéről a jelentkezők. Szombaton, 20-án délelőtt először a legfiatalabb, a 10-12 éves, majd a 13-14 éves, végül a 15-20 éves versenyzők kerültek sorra a kastély dísztermében, összesen mintegy ötvenen. Az egymást váltó szereplők Erzsébet királyné felnagyított arcképe elé álltak ki a dobogóra, hogy megszólítsák az irodalom segítségével az édesanyákat, hogy történeteket mondjanak el róluk, hogy köszöntsék és ünnepeljék őket. Mindenki nyertes volt itt, hiszen a felkészülés során gyönyörű, megható, töprengésre késztető gondolatokkal találkozhatott. Aztán részesülhetett a szereplés izgalmában, örömében. A zsűri megbeszélését követően számos díjat osztottak ki - a zsűri elnöke, Pécsi Ildikó érdemes művész megszívlelendő tanácsokat is adott, értékelve a teljesítményeket. A 10-12 évesek kategóriájában Chelemen Pál, az Erkel iskola V. osztályos tanulója lett az első, Kosztolányi Dezső Fényes koszorú című versével. Második Andrássy Nóra, a galgamácsai általános iskola IV. osztályából, ő Csorba Piroska Mesélj rólam című versét adta elő. Harmadik Ivánkovics Réka Pécelről a Szemere Pál Általános Iskolából, amivel szerepelt: Vörösmarty Mihály Pétike című verse. A 13-14 évesek kategóriájában: első Saska Ádám a Hajós iskola VII. osztályosa, Sánta Ferenc Kicsi madár című elbeszélésével. Második Chelemen Paula, az Erkel iskola VII. osztályosa, aki Arany János Toldijából mondott el részletet.Harmadik Andrássy Márton, a Líceum tanulója, Radnóti Miklós Huszonnyolc év című költeményével. A 15-20 évesek kategóriájában Gasparik Gábor, az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium XI. osztályosa lett az első, József Attila Kései siratójának előadásával. Második Horn Andrea, a Török tanulója, aki Komjáthy Jenő Anyámhoz című versét mondta. Harmadik Papp Nikoletta, a Madách Szakközépiskola tanulója, az általa választott vers: Sinka István Anyám balladát táncolt. A helyezések díjain kívül sok különdíjat is kiosztottak a verseny támogatóinak jóvoltából. A fő támogatók Gödöllő Város Önkormányzata és a CIB Bank gödöllői részlege voltak, de mellettük számos vállalkozás és magánszemély tette lehetővé, hogy jutalmazzák a nemes vetélkedő résztvevőit. (n. a.)