Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2007 (16. évfolyam, 1-25. szám)

2007-02-08 / 5. szám

4 Gödöllői Szolgálat­i Civil 2007. február 8 Gödöllői civilek A polgári létforma egyik fontos sajátossága, hogy a közfeladatok ellátásából - a hivatalos intéz­ményrendszeren kívül - kiveszik a részüket önszerveződő csopor­tok, baráti körök, egyesületek is. Gödöllőn több mint hetven civil szervezet működik, amelyek az élet legkülönbözőbb - kulturális, honismereti, sport, érdekképvi­seleti vagy karitatív - területein fejtik ki áldásos tevékenységü­ket. Gödöllői Futura Szabadegyetem Köz­hasznú Alapítvány - szellem és kö­zösség Hajdani emlékeink megőrzése nemes feladat. Ezek közkincsé tételére tesz kísérletet a gödöllői Futura Szabade­gyetem Közhasznú Alapítvány. Tevé­kenységükről beszélgettünk O. Kovács Józseffel, a kuratóriumi elnökével. - Mikor és milyen céllal hozták létre az alapítványt? - Történelem tanár lévén 2001-ben döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy olyan csoportosulást, mely a közössé­gi létet erősítve próbálja a közmű­velődés széles skáláját kiszolgálni a városban. - A célok mennyire változtak az eredeti elképzeléshez képest? - Természetesen módosultak, de azért az eredeti koncepció megmaradt. Alapvetően három célt tűzünk ki ma­gunk elé. Ezek közül az egyik az, hogy olyan beszélgetős műsor-bemu­tatókat szervezzünk a városban, me­lyek minél nagyobb tömegeket moz­góket in­gatnak meg. A másik sarkalatos pont az ifjúságot szólította/szólítja meg, a filmes táborok révén. A harmadik pe­dig, hogy az alapítvány „védőernyő­je“ alatt olyan műhelyek bontakoz­zanak ki, amik szintén Gödöllő kul­turális és művészi életét ápolják. - Céljaik első csoportja mit takar? - A Városi Könyvár és Információs Központ volt olyan szíves, hogy he­lyet biztosított számunkra a különbö­ző előadások lebonyolítására. Ezeken igyekszünk minden olyan témát fel­dolgozni, ami közérdeklődésre adhat számot. Ez az előadássorozat a Jelen­kor Történeti Források névre hallgat, melyből eddig 15-öt tartottunk meg. Itt főleg az egyéni és közösségi emlé­kezet felelevenítésére helyezzük a hangsúlyt, vagyis arról van szó, hogy a különböző gödöllői személyek ho­gyan élték meg az 1990 előtti idősza­kot. Vendégeink voltak többek között a gödöllői papok, az 1956-osok, helyi művészek, természetvédők, zenészek és még sorolhatnám, hogy kik. - Milyen gyakoriak az ilyen ren­dezvények? - Minden hónap utolsó péntekén, 18 órai kezdettel tarjuk előadásunkat a könyvtárban. - A nyári filmes táborról mit lehet tudni? - Eddig két alkalommal rendeztük meg ezt a fajta - fiataloknak szóló -programot a művelődési központ­ban. A hat nap alatt a gyerekek megismer­kedhettek a filmkészítés minden apró részleté­vel, sőt, a végén még önálló - szabadon vá­lasztott témát feldolgo­zó - filmalkotást is el kellett készíteniük. Mindebben segít­ségükre voltak olyan neves rendezők, mint például Sára Sándor vagy Zsig­­mond Dezső, akik mindenfajta ellen­szolgáltatás nélkül tiszteletüket tették nálunk. - Említett még egy harmadik te­rületet is... - Igen, a szóban forgó „védernyőről“ van szó. Itt olyan szerveződésekre gondolunk, gondoltunk, akik hasonló értékrendszerrel bírnak, mint mi. Ilyen például a képzőművészekből álló GÖMB társaság, akik tőlünk füg­getlenül, de mégis velünk karöltve te­vékenykednek. Szeretnénk, ha még több ilyen csoportosulással találkoz­hatnánk a jövőben. - Milyen terveik vannak? - Mindenképpen szeretnénk a filmes tábort a jövőben is tovább folytatni, illetve álmodunk egy olyan előadás­­sorozatról, melyben gödöllői szemé­lyek mesélnek arról, hogyan is látják az 1989-1990-es időszakot. Igyek­szünk mindenkit megszólítani annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk erről a lassan 17-18 évvel ezelőtti időszakról. -kz­„Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a leg­­nemesebekért...“ (Vörösmarty Mihály) Bemutatkozik a Gödöllői Kul­turális és Szociális Közhasz­nú Egyesület - Erkölcs, tu­dás, tehetséggondozás, se­gítségnyújtás Gödöllőn sok az olyan gyermek, akinek iskolai tanulmányi előme­netele nem megfelelő, szeretnénk raj­tuk segíteni korrepetálással, felzár­kóztatással. Nagy hangsúlyt fektetünk a viselke­déskultúra, illem,erkölcs, és a becsü­letes, tisztességes élet felkészítésére. Szeretnénk olyan rászoruló tehetsé­ges gyermekeket támogatni, akik a a kultúra, az oktatás s a sport területén kiemelkedő tehetséget mutat. Továbbá olyan kulturális rendezvé­nyeket szervezni, ahol nemcsak vá­rosunk, hanem a kistérség tehetséges fiataljai is bemutathatják tudásukat. Meghívni olyan ismert művészeket, zenekarokat, akik tudják és akarják is közvetíteni az emberek felé az össze­fogás, a hit és a szeretet nélkülözhe­tetlenségét. Ezekkel, a rendezvé­nyekkel fő célunk ,hogy közelebb hozzuk az embereket egymáshoz. Elengedhetetlen feladatunknak érez­zük a diszkrimináció, a megkülön­böztetés elleni fellépést, és a drog el­leni küzdelmet. Szeretnénk segíteni a nagycsaládo­soknak, a nyugdíjasoknak, a rászoru­lóknak, adományokkal, ruha-és élel­miszercsomagokkal, s bármilyen jel­legű problémával, kapcsolatos ügyin­tézéssel. Egyesületünk létrejöttét elősegítették: Polgármesteri Hivatal, Kalória Kht., Oskó Gáborné dr. ügyvéd, VOSZI Kht., Élelmiszer Bank , Városi Piac Kht., Városi Múzeum, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Információs Központ. Köszönjük az eddig nyújtott segít­séget! Tisztelettel: Balogh Gyula G.K.SZ.K. Egyesület Elnöke A vezetőség: Riedlné Péter Etelka, Kubatov János, Berki Tünde Palo­­ma, Kolonics Sándor, Törpényi Sándor, Fehér Elemér, Ifj Balogh Gyula GÖDÖLLŐI KULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Balogh Gyula elnök tisztelettel meghívja Önt és kedves családját A kistérségi ifjúsági KI-MIT-TUD DÖNTŐJÉRE 2007. február 10-én 9 órai kezdettel. HELYSZÍN: Gödöllő, Polgármesteri Hivatal, díszterem A RENDEZVÉNY FŐVÉDNÖKE: dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere VÉDNÖKÖK: dr. Krassay László alpolgármester Pintér Zoltán alpolgármester Molnár Antal, az Élelmiszerbank alelnöke Erkölcs, tudás, tehetség­­gondozás, segítségnyújtás GÖDÖLLŐI FUTURA Szabadegyetem Közhasznú Alapítvány­ ok­Gödöllői porték - Arpeggio Gitárzenekar Hat húron barangolva Gödöllő változatos zenei életé­nek egyik üde színfoltja az Ar­peggio Gitárzenekar. A jórészt amatőr zeneszeretőkből álló formáció évek óta olyan pro­fesszionális teljesítménnyel rukkol elő, ami a legnagyobbak tiszteletét és elismerését is el­nyerte. A zenekar mindennap­jairól, jelenéről és jövőjéről be­szélgettünk Kósáné Szabó Beáta zenekarvezetővel. - Mikor és miért jutott eszébe, hogy összefogja a gödöllői gitárszerető embereket? - A zenekar immáron 15 éve ala­kult a Frédéric Chopin Zeneiskola gi­társzakán. Az ösztönző erő az volt, hogy egy olyan közösségépítő csapa­tot hozzunk létre, amely - a tehetsé­gek révén - sikerélményekben gazdag pályafutást tudhat majd maga mögött. Ebben a kezdetekben nagy segítsé­gemre volt Valastyán Tamás és né­hány lelkes növendék. - Milyen tagokból áll össze az együttes? - A zeneiskola jelenlegi és egykori növendékei alkotják az Arpeggio ze­nekart, de játszanak közöttünk olyan gitártanárok is, akik egykor a mi isko­lapadjainkat koptatták; ilyen például Nuszbaum Ferenc, vagy ahogy a leg­többen ismerik, Szecső. Jelenleg 21- en vagyunk, ebben benne van az a két ütős is, akik a latin zenei vonalat erő­sítik munkájukkal. - Milyen művekkel lépnek a szín­padra? - Repertoárunkban elsősorban re­neszánsz, barokk és modern művek szerepelnek, de ugyanilyen könnyed­séggel oldjuk meg a könnyűzenei áti­ratok saját képünkre formálását is. A feldolgozandó zenei műveket általá­ban én választom ki, de természetesen kikérem az illetékesek véleményét is. Itt demokrácia uralkodik. Csak olyan darabot tűzünk műsorra, ami minden­ki tetszését elnyeri. - Lassan tizenöt éves pályafutá­suk alatt az ország mennyire ismer­te meg Önöket? - Azt hiszem, hogy elég jól. Gödöl­lőn szinte minden jelentős eseményen megmutattuk magunkat. Többször adtunk jótékonysági hangversenyt a máriabesnyői kegytemplomban és a Kastélykápolnában. Szerepeltünk ki­állításmegnyitókon, városi ünnepé­lyeken, felléptünk több alkalommal a kastély dísztermében, a művelődési központban, a városi könyvtárban, il­letve szerepeltünk Gödöllő várossá nyilvánításának 40. évfordulójára rendezett ünnepi műsorban is. - Külhonból mennyire érdeklőd­nek a zenekar iránt? - Érdekes módon azt kell monda­nom, hogy sokkal nagyobb az érdek­lődés, mint hazai téren. 1999-ben si­kerrel szerepeltünk például Rastatt­­ban, egy nemzetközi zenei fesztiválon és Kircheimben, Németországban. Ezen kívül két alkalommal léptünk fel Nagyrőcén, a zeneiskola szlovákiai testvériskolájában is. Emellett jártunk Olaszországban is, Varrese városá­ban; oda az ottani gitárzenekar meg­hívására érkeztünk. 2004-ben eljutot­tunk Malmőbe és Koppenhágába, ahol a VIII. Európai Ifjúsági Zenei Fesz­tiválon vettünk részt, nagy sikerrel. A tavalyi évben pedig Gödöllő belgiumi testvérvárosában, Tumhautban jártunk. - Eddig hány hanghordozója je­lent meg a zenekarnak? - Három. Az első 1995-ben jelent meg, a második pedig 2000-ben. Ez utóbbi Crystal Spring névre hallgat. Ezen a CD-én a zenekar kedvenc da­rabjain kívül helyet kaptak a közön­ség által legkedveltebb számok is, il­letve, a korábbiaktól eltérően egy kvartett is rögzítésre került. A legutol­só mű pedig 2005-ben látott napvilá­got, vagyis el lehet mondani, hogy körülbelül ötévente adunk ki új anyagot. Érdekesség egyébként, hogy a három rögzített művet szinte telje­sen más „csapat“ hozta létre, eltekint­ve persze a néhány őstagunktól. Ös­­­szességében azt lehet ezzel kapcsolat­ban elmondani, hogy a zenekar már háromgenerációs múltra tekint vissza. - Mennyit próbálnak? - A különböző nehézségek miatt hetente egy próbát tartunk, melyek ál­talában 3 órát vesznek igénybe; ez szerencsére a tagok profi szemlélete és hozzáállása miatt elegendő. - Az utánpótlást honnan bizto­sítják? - Szerencsére a zenének hihetetlen nagy vonzereje van, így nem kell két kézzel kapkodnunk az emberek után. A zeneiskolában nagyszámú tehetsé­ges fiatal van, akikkel Valastyán Ta­más kollégám foglalkozik. Az ő aján­lása révén kerülnek be aztán az új tagok a zenekarba. Sokan azt hiszik, hogy nagyon könnyű megtanulni gitározni, pedig ez egyáltalán nincs így. El kell telnie legalább négy évnek ahhoz, hogy valaki az Arpeggio Gi­tárzenekarba bekerüljön. - Ha jól hallottuk, akkor már a leendő tagok is szervezett keretek között gyakorolnak... - Igen, ez így van. Létezik a zene­iskolának egy kisgitár zenekara, ahol azok a tehetséges emberek játszanak, akik majd később az Arpeggiót fogják játékukkal gazdagítani. - Ha ez még nem lenne elég, akkor el kell mondani, hogy Önnek is van egy zenekara, mai szóhasz­nálattal élve projektje... - A zeneiskola keretein belül létre­hoztuk a Cuento Triót, melyben Gá­bor Erzsébet és Nuszbaum Ferenc kollégámmal zenélgetünk. A stílus nagyon is hasonló az anyaze­nekaréhoz, de ez természetesen nem véletlen. - Milyen terveik vannak a jövőre nézve? - Több külföldi fellépésnek kell eleget tennünk, így elutazunk többek között Altachba és Reinebe is, Néme­tországba. Ezen kívül az idén fogja ünnepelni a 15 éves fennállását a zenekar, melyet szeretnénk illő keretek között lebonyolítani. Ez, ha minden igaz, akkor egy két részből álló bemutató lesz, melyre mindenkit szeretettel várunk. www.gitarzenekar.hu -rk­ , UL. ' * ' * i M pl-­ijj §§Iftv.w/:J­ äy.' '-»Ív I a .

Next