Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2007 (16. évfolyam, 1-25. szám)
2007-06-28 / 25. szám
2007. június 28 Város-Kép GÖDÖLLŐ ANNO Kedves Olvasóinknak szeretnénk bemutatni a régi Gödöllőt ábrázoló fotókat, illetve a képeken szereplő épületeket, városrészeket. Egyúttal kérjük Olvasóinkat, hogy akinek van olyan régi fényképe, amely közérdeklődésre tarthat számot, juttassa el hozzánk postán, személyesen vagy e-mailben (godolloiszolgalat@gmail.com). Telefonon a 20/911-8643-as számon tudnak érdeklődni. Előre is köszönjük! A gödöllői Világfa A világa a magyar népi hitvilág fontos része, mely szerint ágai között van a Nap és a Hold. A hit szerint csak a táltos tudja, merre van, és csak kiválasztott személy mászhat fel rá. A magyar népművészetnek is egyik legismertebb motívuma, pédául pásztorok szarusótartóit, szarutégelyeit díszíti. Van olyan változata is, amely szerint madár ül a csúcsán. A világfa a világszerte ismert elképzelés, a napos-holdas képzet azonban az uráli, az altáji és a paleoázsiai népek sajátossága, a samanisztikus világkép része. A sámánhit szerint az ősök valamikor régen fent jártak az égben. Ezt a gondolatot őrizheti Tejút szavunk is. A világfa gyakran a világhegyen áll, gyökerei a pokolba nyúlnak és ezt a helyet gyakran népesítik be kígyók, békák, férgek. Töve, a középső világ az emberek lakhelye, koronája a felső világ. Gyakran ülnek rajta madarak (sólyom, sas, turul), amelyek a lelkeket is jelképezhetik. A gödöllői Alsóparkban álló Világfa Velekei József Lajos szentendrei szobrászművész alkotása, melyet 1992-ben egy Kecskeméthez közeli tanyán, Nagy Kristóf műhelyében készítettek el. A 16 méter magas, tölgyfából kifaragott alkotás eredetileg az 1992. évi Magyar Szabadság Napja műsorának díszleteként készült Tolcsvay Béla előadásához. Akkor a világon a harmadik, Európában viszont az első, köztéren felállított világfája volt. Azonban mára városunk szerves részévé vált, s a környezete minden évben a szabadság napi ünnepség helyszíne. Nyitásra vár a passzázs Benépesül a Tűztorony-ház Véget ért a Tűztorony-ház építése, már az épület előtti járdarész végső kialakítása van folyamatban. Rövidesen átjárható lesz a passzázs első szakasza is az épület és a könyvtár udvarának egybenyitásával. A Tűztorony-ház lassan benépesül. Az „első fecskék“ már be is költöztek, a földszinten lévő drogéria már fogadja a vásárlókat, s rövidesen kávézó nyílik az udvarban. A lakásoknak már több mint 80 százaléka elkelt. Gödöllői Szolgálat 5 Omnibusszal múzeumtól múzeumig Egy éjszaka, négy helyszín (folytatás az 1. oldalról) A szervezők igazi meglepetéssel is szolgáltak. Arra ugyanis senki sem számított, hogy a kastély falai között magával Ferenc Józseffel is találkozhat ezen az estén. Őt Llywelyn ab Elék, a király hasonmása személyesítette meg, aki angolul, németül és tört magyarsággal válaszolt az érdeklődő kérdésekre. Az események között még egy igazi különlegesség is helyet kapott. Itt mutatták be Sisi ruhatárának egy újabb hasonmás darabját. A gyémántcsillagos ruha másolata Czédly Mónika munkája. Az est folyamán az udvaron zenei produkciók követték egymást, a barokk színházban pedig még éjfél után is vetítették a Sissi filmtrilógiát. Az eseményekbe első alkalommal kapcsolódott be a Petőfi Sándor Művelődési Központ. A Gödöllői Galériában a 100 éves gödöllői szőnyegkiállítás mellett zenei programmal várták az érdeklődőket. Néha úgy tűnhet, se szeri, se száma a nagyvilágban a magyar származású, tudásukat még itthon megalapozó professzoroknak. Az úgynevezett „marslakók“ közül, akik a XX. században az Egyesült Államok matematikai, fizikai tudományos életének meghatározó személyiségei voltak, nemrég távozott földi körünkből az utolsó, Teller Ede, de ma is lehet jócskán akár személyesen találkozni legtöbbünk számára elérhetetlen, mi főbb, elképzelhetetlen helyeken levő egyetemek magyar oktatóival. Ausztrália, Japán, Fidzsi-szigetek - említette meg munkálkodásának helyszíneit Nagy Dénes. A matematikus-kutatót a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány alkotóházának, röviden Gim-háznak sikerült megnyernie, hogy előadást tartson a Múzeumok Éjszakája alkalmából az ereszkedő estében - ami ilyenkor, nyár derekán, amikor leghosszabb a nap, aránylag késői órát jelent, pattogó tűz előterében az udvaron. Mintha magából a mögötte lobogó máglyából lépett volna elő a professzor, mint egy kobold, mint egy vidám, jóindulatú varázsló, hogy rögtön belevágjon előadása témájának - „Szent Iván éj és... matematika?“ - a velejébe, eljátszva bizonyos Lándzsarázó - ahogy az angolok mondják, Shakespeare - Vilmost, aki írt többek közt egy Nyárközépi álom című drámát, amit a mi Arany Jánosunk „bearanyozva“ Szentivánéji álomnak fordított. Mert mi is a Szent Iván? Keresztelő Szent János születése napja, június 24-e, amitől kezdve már sajnos csak az évből kifelé, az év vége irányába tarthatunk. És hogy Iván? A latin előtt térítő görög egyház által lett Szent Ivánunk, mint azt egy XVI. századi eleji kódex, valamint jó néhány helynév - például Pilisszentiván - is tanúsítja. Mivel pontosan fél év telt el a Keresztelő és Krisztus születése között, ha az utóbbi december 24-ére esik, az előbbié, „a pusztában kiáltóé“, „az út készítőjévé“, „az ösvény egyengetőjévé“ nem eshet máskorra, csakis június 24-ére. Pogány napünnep volt ez valamikor, matematikai ünnep, évközép, s ugyan maradt matematikai forduló, de lett vallásos ünnep is. Nap. Gondoljunk bele, a magyarban ugyanaz a szó jelenti az égi napot és a napnyi időtartamot. Nincs ez így az európai nyelvekben, de így van a távolkeletiekben, hívatott fel rá a figyelem. Magyarázatot nyert, miért négyszög alakban rakták meg a tüzet, mellyel szemben ülünk. A négyszög a földi tökéletesség, míg a kör az égi tökéletesség. Ezért nem lehet a kört négyszögesíteni. S még szót ejtett a professzor úr arról, miért is hagyomány nálunk a Szent Iván éji tűz átugrása, s hogy a Fidzsi-szigeteken az őslakosok is, meg az odaköltözött indiaiak is előszeretettel sétálnak meztelen talppal az izzó parázson, de szigorúan elkülönülten egymástól, mert más okból sétál az egyik társaság, s más okból a másik. Lehetett kérdezni, s attól tartok, Nagy Dénes bármire tudott volna felelni, s bármiről beszélni, és nyugodtan ott ülhettünk volna egészen reggelig, de hát a nap időközben elköszönt, és „leszentült“ az égből, mint a csángók mondják, hát az ijedősebbek, akik megijednek attól, ha „idekinn hideg és sziszeg aztán“, eljöttek. Lencse* György felolvasóestje a múzeumban