Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2008 (17. évfolyam, 1-25. szám)

2008-04-24 / 16. szám

8 Gödöllői Szolgálat HÉROSZ Vigyél haza! Karászi Pál 30/318-7255 Pintér Zoltán 20/350-8592 Ajándék kiscicák: 28/432-487 Adószám: 19816016-1-43 www.poraz.hu aCAXa CANADA'S BEST PETFOOD Élő-Világ Nem csak kertészeknek... Az a szép zöld gyep! Kertünk egyik leg­szebb dísze a szép, zöld gyep, pázsit. Eh­hez természetesen sokat kell tennünk, de lássuk csak, mit is. Ha még csak most létesítjük, a leendő területet alaposan gyomtalanítani kell. Ezt lehet vegyszeresen, vagy huzamosabb ideig történő gyomlá­­lással, kapálással is. Bár tudjuk, hogy nem a tavasz a legmegfelelőbb év­szak a gyeptelepítésre, mégis sokan hozzákezdünk. Negatív tényezők, hogy a talaj még hideg, a gyomirtást sem lehet megfelelő gondossággal el­végezni, ezért olyan műtrágyára, il­letve gyeptáplálási megoldásra van szükség, ami átsegíti a kelő füvet a kedvezőtlen időszakokon. Mielőtt azonban nekilátnánk, ki kell válasz­tanunk az igényeinknek és a környe­zeti viszonyoknak megfelelőt. Pá­zsit: apró szálú, finom füvekből ne­velt, rövidre vágott, folyamatos nyí­rást és ápolást igénylő típus. A tapo­sást és egyéb igénybevételt rosszul tűri, elsősorban díszkertekben alkal­mazzuk. Gyep: durvább levelű fafa­jokból álló típus, melyet nyíráskor kissé magasabbra hagyunk. Az ilyen keverék az igénybevételt, a kevesebb ápolást is jobban tűri a pázsitnál. Kis­kertekben s a hazai viszonyoknak ez jobban megfelel. A sport­gyepet nagy igénybevételre alakították ki, és két­szikű fajok (pl. lóhere) is megtalál­hatók benne. Félárnyékos területen csak az ennek megfelelő fűfajokat tartalmazó fűmagkeveréket vessünk. A fűmagvetést házilag kézzel végez­zük, egyenletesen, az előírt mennyi­ségben (30-40 g/m2) elszórva a magokat, le­hetőleg szél­csendes idő­ben. Vetés után gereblyével ki­csit dolgozzuk be a talajba (így talán ke­vesebbet talál­nak meg a ma­darak), tömö­­rítsük és öntöz­zük meg. 2-3 hét elteltével már látszódik munkánk eredménye. Első alkalom­mal kézzel kaszáljunk, amikor a fű­szálak már elérték a 20 cm-es hos­­­szúságot, ezután a vékonyka kis fü­­vecskék bokrosodása is megindul. A csírázás ideje alatt ügyeljünk a gyommentességre, gyomláljunk. Ha szép, erőteljes gyepet kívánunk létre­hozni, augusztus második felétől szeptember közepéig vessük a fűma­got. Ebben az időszakban általában elegendő csapa­dék hullik, de az­ért ha szükséges, öntözzünk. Ilyenkor a talaj hőmérséklete napközben a csí­rázáshoz elegen­dő, ugyanakkor az éjszakai lehű­lések miatt a me­­legigényes gyom­magvak már nem kelnek ki. Természete­sen a gyors és biztos eredmény elérése érdeké­ben gyeptéglát vagy gyepszőnyeget is alkalmazhatunk. Ez főleg lejtős te­rületeken előnyös, bár költséges megoldás. A már meglévő gyepet, pázsitot a rendszeres nyíráson és öntözésen kí­vül is ápolni kell. Tavasszal henge­­rezzük, vagyis a felfagyott foltokat visszatömörítjük. Ezeken a részeken egy ún. légtáska alakul ki a gyökérzet és a talaj között, ha nem tömörítünk, a fű itt kiszáradhat. A tömörítés utáni fontos munka a gyep szellőztetése. A tömörödött gyep hamar mohásodik, egyúttal ez ellen is védekezünk, de újabban a műtrágyákhoz adagolt vegyszerek is gátolják a mohák fej­lődését. A szellőztetés igen egyszerű akkor is, ha nem rendelkezünk az er­re a célra kialakított késes gyepszel­­lőztetővel. Ennek hiányában a mód­szer a következő: fogunk egy éles ásót és kb. 20-30 cm-enként leszúr­juk a talajba, amennyire csak lehet. Erre azért van szükség, mert a fo­lyamatos használat közben gyepünk talaja összetömörödik, romlik a víz- és levegőellátottsága. Szintén tavaszi munka a tápanyag-utánpótlás, melyre a gyepnek, pázsitnak is szüksége van. A rendszeres nyírást április-május­ban kezdjük. A kaszálékot célszerű összegyűjteni, felhasználhatjuk vete­ményesünk talajának takarására, így kevesebb gyommal kell szembenéz­nünk a gyomlálás idején, és füvünk­nek sem használ, ha ott marad. A rendszeres nyírás­ ellenére is idővel felüthetik fejüket tőlevélrózsás gyo­mok, melyet gyomkiszúróval kön­­­nyen eltávolíthatunk. Igazán szép gyepet, pázsitot hazánkban csak ön­tözéssel tudunk létrehozni és fenntar­tani, így elkerülhetetlen a rendszeres locsolás, amit a nyári kánikulában akár naponta kétszer is meg kell is­mételni. Kertünk élővilága Megjöttek a fecskék A dolog rendje úgy hozza ma­gával, hogy azt is le kell írni, amit minden ember ismer. A fecskéket ilyenkor tavasszal mindenki nagy szeretettel vár­ja, hiszen tudjuk, ha ők meg­jönnek akkor már itt az igazán szép idő. És valóban, idén sem csalódhattunk bennük, hiszen a szép meleg idő, meghozta egyik legkedveltebb ma­darunkat is. Azonban azt kevesen tudják, hogy a fecskéknek több faja is létezik. Ha­zánkban négy fajtája figyelhető meg. A kettő leggyakoribb a füstifecske, vagy villás farkú fecske, illetve a molnárfecske, de hazánkban fészkel még a sarlósfecske és a partifecske is. A füstifecske gyakori fecskefa­junk, villás farkáról, piros torkáról és kékes-feketén csillogó felsőtestéről könnyen felismerhető. Leginkább emberi környezetben telepszik meg, falvakban, tanyákon, főleg istállók­ban, ólakban, egyéb létesítmények­ben fészkel. A molnárfecskével el­lentétben soha sem a házak külső ol­dalait választja, hanem a belső része­ket. Ma már szívesen költözik be padlásterekbe, garázsba, fészerbe. A kecses, gyors füstifecske hasz­nos madár: repülő rovarokkal, levél­­tetvekkel, kisebb lepkékkel táplálko­zik. Ha már kevés a táplálék, pókok­ra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb ro­var repked a levegőben, így egyre in­kább a vízpartok környékén keres­gél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, azért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az idő­járásváltozást. A délről megér­kezett füsti fecskék számára májusban érke­zik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkot­nak, és közösen fészket kezde­nek építeni. A csésze alakú fészket szinte kizárólag embe­ri környezetben, épületek fedett részeiben csep­­penként és szá­lanként tapaszt­ják össze a pocsolyák sarából és kü­lönféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füstifecske évente többnyire két - bőséges időben három - fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi ré­szén általában csak egyet. Egy alka­lommal 4-6 fehér alapon kékesbar­nán pettyezett tojást rak, amelyek 14-16 nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mint­egy 18-23 napon belül válnak röpké­­pessé. Csillapíthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielé­gíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészek­aljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a torkukban eledelt. Másik gyakori fecskefajunk a molnárfecske. Kisebb a füstifecské­­nél és ettől könnyen megkülönböz­tethető. Első tekintetre fehér-fekete tarka. Torka, begye hasa fehér és ilyen színű a farcsíkja is; feje, tarkó­ja, dolmánya, szárnya és farka feke­te, de az utóbbi csak mélyen kivágva, nem villás. Csőre fekete, apróka lábai fehér pehellyel borítva, innen gatyás elnevezése. Fészkét félgömbösre és zárva úgy rakja sárból, hogy csak szűk bejárója van, építi pedig ereszek, párkányza­­tok alá, templomok, magas házak vé­delmet nyújtó részére, igen sokszor telepesen, majdnem gerezdformára egymás fölibe és alá ragasztva. Fé­szekalja öt, néha hét fehér tojásból áll. Ha a füstifecske belső madár, ak­kor a molnárfecske inkább városi, mert az emberi építményekre és haj­lékokra kívülről rakja szilárd és aránylag nagy fészkét. Sok helyen le­verik a fecskefészkeket, mivel tény, hogy ezek a madarak nem piszkíta­­nak saját fészkükbe. De ezen kön­­­nyen segíthetünk. Helyezzünk a fé­szek alá fecskepelenkát. Ez pedig nem más, mint egy egyszerű fale­mez, így nem kell megválnunk a fecskéktől, és nem leszünk a fészek alatt állandó veszélynek kitéve. Szin­tén segíthetjük a fecskék fészkelé­­sét, ha kertünk egy részét kissé job­ban meglocsoljuk és hagyjuk, hogy a sáros pocsolya helyén a fecskék fé­szekanyagot készíthessenek. Kedvelt madaraink ezért vigyáz­zunk rájuk, hiszen fecskék nélkül nem igazi a tavasz. Eboltás Gödöllő város Polgármesteri Hivatalának Lakos­ságszolgálati Irodája értesíti a város lakosságát, hogy Gödöllő városban az ebek 2008. évi veszett­ség elleni védőoltásra az alábbi időpontokban kerül sor 8-10 óráig: május 3. (szombat) Kazinczy krt. rendelő május 10. (szombat) Vásártér 2008. április 24 KERESSÜK 2008. március 9-én elveszett Buk­si, a tacskó keverék és a Brúnó névre hallgató óriás Schnauzer kutyusunk. Ha valaki látná, esetleg befogná őket, a 06-20/521 -04-45-ös, vagy a 06-30/369-25-35-ös számon érte­sítsen. Három kisgyermek várja vissza őket. Feltehetőleg együtt kóborol­nak, hiszen együtt nőttek fel. Békés, kézhez szokott állatok, tel­jesen veszélytelenek. Oltva, féreg­­telenítve vannak. Állatorvosi ügyelet Április Sfi-21 dr. Mohai Tel.: 30/1 * * W» Veresegyház, Bánóczi

Next