Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2010 (19. évfolyam, 1-25. szám)

2010-03-17 / 10. szám

8 Gödöllői Szolgálat Város-Kép AKIKRE EMLÉKEZÜNK Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik. Akár az irodalom, a képző- vagy előadóművészet, a tudományos élet vagy a politika területén nézünk szét, mindenhol találunk olyan ismert személyeket, akik Gödöllőhöz kötődnek. Vannak, akik országos hírnévnek örvende­nek, mások emlékét városunk lakói ápolják nagy tisztelettel. Sorozatunkban velük szeretnénk megismertetni kedves Olvasóinkat! Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. dec. 31. vagy 1823. jan. 1. - Segesvár, 1849. július 31.) Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is több­ször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb ittartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva és 1845-ben,amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Petőfi első tartózkodása egy fordítói munkával függ össze. Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság Külföldi regény­tár című sorozatának szerkesztője 1843 júniusában kérte fel Petőfit két regény fordítására. Az egyik Charles de Bernard francia író La femme de quarante ans című műve volt, ami végül A koros hölgy címen jelent meg, s ami a költő első önálló kötetben megjelent műve volt. Verseit csak egy évvel később tudta könyv alakban megjelentet­ni. Nem az eredeti francia mű alapján dolgozott, hanem német fordításból, ekkor ugyanis még nem tudott olyan szinten franciául, hogy azt vállalhatta volna. A 900 olda­las Robin Hoodot is németből fordította. Mivel Pesten nem nagyon tudott dolgozni, ezért barátai tanácsára 1843 augusztus elején Gödöllőre jött. Itt három hét alatt készült el a fordítással. Igaz, mint később kide­rült, Petőfi több szövegrészt, versbetéteket és hosszabb leíró részleteket kihagyott - feltehetően a szerkesztő jó­váhagyásával. Ezért a munkáért Nagy Ignác 400 váltófo­rintot fizetett, amiből Petőfi színész alapjelmezeket vásárolt. Ekkor ugyanis Erdélybe készült színésznek. Petőfi Gödöllőn a Gazdasoron szállt meg, Szombat Jánosék házában, mely a mai Török Ignác Gimnázium épülete mellett állt. A Vasárnapi Új­ságban 1862-ben közölt képen kívül Jaschik Álmos rajzát is ismerjük az épületről. Amint az Győre Zoltán munkájából kiderül, Szombat János özvegye adta bérbe a szobát a fordítá­son dolgozó költőnek. A két fiút neve­lő özvegynek szüksége lehetett a ház­­bérre, amit a költő a Nagy Ignáctól ka­pott előlegből fizetett. A fordítói munka mellett Petőfi so­kat kirándult, sétált a környéken. 1843. augusztus 29-én egy társasággal meglátogatta a Grassalkovich-kastélyt is, és beírta nevét a vendég­könyvbe. Ezen kívül két verset datál Gödöllőről: a Merengés (Gödöllő, 1843. augusztus vége) és a Temetőben (Gödöl­lő, 1843. szeptember) címűt. Legközelebb 1845 tavaszán utazott át Gödöllőn. Felvi­déki útjának első napján, április 1-jén a pest-eperjesi gyorsszekér megállt Gödöllőn, s a költő így emlékezett erre Útirajzok című munkájában: „Azt mondják, hogy Gödöllőnek igen szép vidéke van. Nem tudom, igaz-e, mert már temér­dekszer láttam, s így az első benyo­mást elfeledtem, most pedig restel­lem újra megvizs­gálni. Gödöllőn lo­vakat vártánk és reggelizénk.” Ez a megállás a mai mú­zeum épületében, a Hamvay-kúriában történt, ahol abban az időben fogadó működött. Az épü­let földszintjén a sarokszobában­ he­lyezkedett el az ét­terem. Második hosszabb gödöllői tartózkodása 1845 nyarán történt. Erdélyi Ferenc református lelkész meghívására utazott ki többször a fővárosból. Az ő házában ismer­ke­­dett meg Mednyánszky Bertával 1845. augsztus 10. kö­rül. A két fiatal kétszer-háromszor találkozhatott. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba, és Pestre visszatérve levélben megkérte a kezét. A levél cím­zettje az édesapa volt, aki azonban ugyancsak levélben visszautasította a költőt, azzal az indokolva döntését: „színésznek, poétának nem adom a lányom”. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett, amelyet már 1845 októberében ki is adott Eich Gusztáv: Szerelem gyöngyei címmel. A versek közül csak egyet írt Gödöllőn a költő, amely magán hordozza a személyes találkozások emlékét, az Ablakodból hogyha ... címűt, amelyet 1845 augusztusában írt. Mednyánszky Bertát, az egykori múzsát 1901-ben po­zsonyi lakásában kereste fel Kéry Gyula. Az egykor kék szemű, szőke hajú Berta 78 éves korában így emlékezett vissza a költőre: „­ Akadtak, akik azt mondták, hogy kac­ér játékot űz­tem vele. Mások ismét úgy vélekedtek, hogy az én gyön­géd érzésemet az ő heves szilaj­sága megsértette és azért kosaraztam ki, amikor megkért. Vol­tak olyanok is, akik azt írták rólam, hogy Petőfit sohasem szerettem. Nos, e föltevések mind igaztalanok. A való­ság az, hogy én, ismerve Petőfi hírne­vét és ölteményeit, örültem, mikor ve­le Gödöllőn Gyönyörködtem megismerkedhettem. költeményeinek szépségében, amelyeket Etelka halá­lán való bánatában irt és nekem fel­olvasott. Vigasztalni igyekeztem őt, mert nagyon bánkódott a sors egyéb csapásai miatt is. Bámultam őt, mikor a hazáról beszélt. Ilyenkor valósággal elragadott lángoló honszeretetével. Nem is sejtettem, hogy részvétel és rokonszenvem csírája lehet az ő sze­relmének. Ezt kezdetben annál kevés­bé sejthettem, mert mikor együtt voltunk, egy szavával sem árulta el, hogy szerelmes belém. Inkább szótlan, áb­rándozó és hallgatag volt. Mikor azután később egy-egy költeményét megküldte, akkor ébredtem annak tudatára, hogy­ ő szeret. Alig tértem magamhoz az első meglepe­téstől, ő már házasságot is emlegetett. Eközben akadt rosszlelkü ember, aki kölcsönös félreértést szított köz­tünk. Nekem azt mondta, hogy Petőfi korhely és csapo­­dár, Petőfinek pedig azt híresztelte rólam hogy én nem veszem őt komolyan, csak kac­érkodom vele, s hogy már másnak ígértem a szivemet. Szinte váratlanul jött tehát az a levél a melyben megkért. A levél atyámnak volt czi­­mezve, s én csak akkor értesültem meglepő tartalmáról, mikor a tagadó válasz már elment...” A verseskötet egy példányát Petőfi elküldte Bertának, beletéve azt a nemzetiszín szalaggal átkötött virágcsok­rot, melyet egyik sétájuk alkalmával a lánytól kapott. Második felvidéki útja során, 1847 május 13-ai levelé­ben már csak édes-bús emlékezéssel tesz említést s régi szerelmi epizódról: „Kerepesen túl Gödöllőt értük, ahol az a szőke lányka lakik, kihez sok, sok verset írtam. Hasz­náltam az alkalmat, míg a gyorsszekér elé új lovakat fog­tak, leszálltam s a múlt tarka emlékeitől környezve men­tem.. . a fogadóba, s megreggeliztem.” A költő nevét Gödöllőn utca és tér és iskola őrzi. 1955- ben pedig szobrot állítottak neki. Forrás: G. Morva Mária: írók és költők Gödöllőn Kéry Gyula: Friss nyomon - Mednyánszky Berta Petőfi Sándor lakóháza Gödöllőn 1843-ban. 2010. március 17. Kettős évfordulóra emlékezünk 2011, a Barokk Éve (folytatás az 1. oldalról) A „Barokk Év Gödöllőn 2011 ” programjaiba valamennyi városi kulturális intézmény bekapcsolódik. A nyitóünnepség helyszíne termé­szetesen Grassalkovich I. Antal egy­kori kastélya lesz, ahol egyházi kin­cseiből rendeznek kiállítást, s ekkor nyílik meg a Gödöllői Városi Mú­zeum „Élet a barokk korban” című tárlata is. A kettős évfordulóhoz többek kö­zött két jelentős programsorozat kapcsolódik majd, júniusban az An­­tal-napi vigasságok, és augusztus­ban a Barokk hét a Barokk évben. Mindkét alkalommal Grassalkovich Antal és Mária Terézia személye áll majd a középpontban. A „Barokk Év Gödöllő” folyama­tosan bővülő program kínálatáról már az idei Utazás kiállításon is tá­jékozódhattak az érdeklődők abból a figyelemfelhívó prospektusból, ami három nyelven (magyar, angol, német) jelent meg, hogy mind a ha­zai, mind a külföldi érdeklődők tájé­kozódhassanak az eseményekről. A tervek szerint az emlékév fo­lyamán több, a kor hangulatát idéző zenei és színházi esemény lesz majd a kastélyban és a Barokk Színházban. A GIM-házban és a Művészetek Házá­ban kiállítással, míg a máriabesnyői bazilikában orgona- és kamarazenei koncertekkel, valamint nemzetközi kórusfesztivállal tisztelegnek az egy­kori kastély- és templomépítő birto­kos, és a királynő emléke előtt. Gróf Grassalkovich I. Antal, a gö­döllői uradalom nagyhatalmú birto­kosa, fontos szerepet töltött be a ma­gyar történelemben. Vezette a magyar birtokviszonyokat átrendező Újszer­­zeményi Bizottságot, volt koronaőr, irányította a budai királyi palota épít­kezéseit. A Magyar Udvari Királyi Kamara elnökeként két évtizedig felelt az or­szág pénzügyeiért. Elkötelezett hivő­ként, mint a katolikus egyház mecé­nása harmincnál is több templomot építtetett. Gödöllőn is több emléket találha­tunk, ami az ő nevéhez kötődik. A kastély mellett, ahol 1751-ben három napot töltött el Mária Terézia, számos épületet (babati istállókastély, refor­mátus templom, máriabesnyői kegy­templom és kapucinus kolostor, prés­ház, vendégfogadó, a mai múzeum­­épület, testőrlaktanya), köztéri szob­rot (Nepomuki Szent János, Mária­­oszlop, Kálvária, hagyott az utókorra. Neve méltatlanul merült feledésbe, a barokk év pedig kiváló lehetőséget ad arra, hogy mind személye, mind az általa létrehozott barokk emlékek a fi­gyelem középpontjába kerüljenek. (ny.t.) A GÖDÖLLŐI ÉRTÉKVÉDŐ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Támogatókat keres a gödöllői Dózsa György úti temetőben nyugvó Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura sírjának rend­betételéhez és síremlék-állításához. Az egyesület szeretné helyreállítani a Gödöllői Művésztelep alapítójának és feleségének sírját jelölő két kopjafát, és ren­dezni a hantok környezetét. A segítségnyújtás az egyesület számlájára közvetlenül átutalással lehetséges. Gö­döllői Értékvédő Közhasznú Egyesület 2100 Gödöllő, Batthyány út. 32. Számlaszám: 65600168-11058186 Kérjük az adományozókat, hogy a csekken tüntessék fel: A Nagy Sándor síremlék javára! Emellett adományokat személyesen is fogadunk a városi múzeumban, a könyvtár­ban és a Gödöllői Szolgálat ügyfélszolgálatán, a Kossuth Lajos u. I. szám alatt. Az egyesület vezetősége A Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület „Életképek az iskolámban” címmel rajz- és fotópályázatot hirdet Gödöllő város általános és középiskolai tanulói részére három korosztályi kategóriában: I. 6-10 évesek II. 11-14 évesek III. 15-18 évesek számára A pályázati mű mérete és technikája szabadon választható. Beadási határidő: 2010. április 30. A rajz pályázatokat a Polgármesteri Hivatal Sajtó Osztályára kell leadni, a fotókat (2MB/fotó) az esetkepek az iskolamban@gmail.com címre kérjük elküldeni. A kiválasztott legjobb fotókat kategóriánként díjazzuk. A fotókiállítás megtekinthető: Damjanich János Általános Iskola 2010. május 10-22. A kiválasztott legjobb 20 fotó bemutatkozik a Valdemoróban (Spanyolország) megrendezendő Gödöllő Kiállítás keretében idén júniusban. Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Gödöllői Lokálpatrióta Klub

Next