Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2010 (19. évfolyam, 1-25. szám)
2010-03-17 / 10. szám
8 Gödöllői Szolgálat Város-Kép AKIKRE EMLÉKEZÜNK Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik. Akár az irodalom, a képző- vagy előadóművészet, a tudományos élet vagy a politika területén nézünk szét, mindenhol találunk olyan ismert személyeket, akik Gödöllőhöz kötődnek. Vannak, akik országos hírnévnek örvendenek, mások emlékét városunk lakói ápolják nagy tisztelettel. Sorozatunkban velük szeretnénk megismertetni kedves Olvasóinkat! Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. dec. 31. vagy 1823. jan. 1. - Segesvár, 1849. július 31.) Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb ittartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva és 1845-ben,amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Petőfi első tartózkodása egy fordítói munkával függ össze. Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság Külföldi regénytár című sorozatának szerkesztője 1843 júniusában kérte fel Petőfit két regény fordítására. Az egyik Charles de Bernard francia író La femme de quarante ans című műve volt, ami végül A koros hölgy címen jelent meg, s ami a költő első önálló kötetben megjelent műve volt. Verseit csak egy évvel később tudta könyv alakban megjelentetni. Nem az eredeti francia mű alapján dolgozott, hanem német fordításból, ekkor ugyanis még nem tudott olyan szinten franciául, hogy azt vállalhatta volna. A 900 oldalas Robin Hoodot is németből fordította. Mivel Pesten nem nagyon tudott dolgozni, ezért barátai tanácsára 1843 augusztus elején Gödöllőre jött. Itt három hét alatt készült el a fordítással. Igaz, mint később kiderült, Petőfi több szövegrészt, versbetéteket és hosszabb leíró részleteket kihagyott - feltehetően a szerkesztő jóváhagyásával. Ezért a munkáért Nagy Ignác 400 váltóforintot fizetett, amiből Petőfi színész alapjelmezeket vásárolt. Ekkor ugyanis Erdélybe készült színésznek. Petőfi Gödöllőn a Gazdasoron szállt meg, Szombat Jánosék házában, mely a mai Török Ignác Gimnázium épülete mellett állt. A Vasárnapi Újságban 1862-ben közölt képen kívül Jaschik Álmos rajzát is ismerjük az épületről. Amint az Győre Zoltán munkájából kiderül, Szombat János özvegye adta bérbe a szobát a fordításon dolgozó költőnek. A két fiút nevelő özvegynek szüksége lehetett a házbérre, amit a költő a Nagy Ignáctól kapott előlegből fizetett. A fordítói munka mellett Petőfi sokat kirándult, sétált a környéken. 1843. augusztus 29-én egy társasággal meglátogatta a Grassalkovich-kastélyt is, és beírta nevét a vendégkönyvbe. Ezen kívül két verset datál Gödöllőről: a Merengés (Gödöllő, 1843. augusztus vége) és a Temetőben (Gödöllő, 1843. szeptember) címűt. Legközelebb 1845 tavaszán utazott át Gödöllőn. Felvidéki útjának első napján, április 1-jén a pest-eperjesi gyorsszekér megállt Gödöllőn, s a költő így emlékezett erre Útirajzok című munkájában: „Azt mondják, hogy Gödöllőnek igen szép vidéke van. Nem tudom, igaz-e, mert már temérdekszer láttam, s így az első benyomást elfeledtem, most pedig restellem újra megvizsgálni. Gödöllőn lovakat vártánk és reggelizénk.” Ez a megállás a mai múzeum épületében, a Hamvay-kúriában történt, ahol abban az időben fogadó működött. Az épület földszintjén a sarokszobában helyezkedett el az étterem. Második hosszabb gödöllői tartózkodása 1845 nyarán történt. Erdélyi Ferenc református lelkész meghívására utazott ki többször a fővárosból. Az ő házában ismerkedett meg Mednyánszky Bertával 1845. augsztus 10. körül. A két fiatal kétszer-háromszor találkozhatott. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba, és Pestre visszatérve levélben megkérte a kezét. A levél címzettje az édesapa volt, aki azonban ugyancsak levélben visszautasította a költőt, azzal az indokolva döntését: „színésznek, poétának nem adom a lányom”. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett, amelyet már 1845 októberében ki is adott Eich Gusztáv: Szerelem gyöngyei címmel. A versek közül csak egyet írt Gödöllőn a költő, amely magán hordozza a személyes találkozások emlékét, az Ablakodból hogyha ... címűt, amelyet 1845 augusztusában írt. Mednyánszky Bertát, az egykori múzsát 1901-ben pozsonyi lakásában kereste fel Kéry Gyula. Az egykor kék szemű, szőke hajú Berta 78 éves korában így emlékezett vissza a költőre: „ Akadtak, akik azt mondták, hogy kacér játékot űztem vele. Mások ismét úgy vélekedtek, hogy az én gyöngéd érzésemet az ő heves szilajsága megsértette és azért kosaraztam ki, amikor megkért. Voltak olyanok is, akik azt írták rólam, hogy Petőfit sohasem szerettem. Nos, e föltevések mind igaztalanok. A valóság az, hogy én, ismerve Petőfi hírnevét és ölteményeit, örültem, mikor vele Gödöllőn Gyönyörködtem megismerkedhettem. költeményeinek szépségében, amelyeket Etelka halálán való bánatában irt és nekem felolvasott. Vigasztalni igyekeztem őt, mert nagyon bánkódott a sors egyéb csapásai miatt is. Bámultam őt, mikor a hazáról beszélt. Ilyenkor valósággal elragadott lángoló honszeretetével. Nem is sejtettem, hogy részvétel és rokonszenvem csírája lehet az ő szerelmének. Ezt kezdetben annál kevésbé sejthettem, mert mikor együtt voltunk, egy szavával sem árulta el, hogy szerelmes belém. Inkább szótlan, ábrándozó és hallgatag volt. Mikor azután később egy-egy költeményét megküldte, akkor ébredtem annak tudatára, hogy ő szeret. Alig tértem magamhoz az első meglepetéstől, ő már házasságot is emlegetett. Eközben akadt rosszlelkü ember, aki kölcsönös félreértést szított köztünk. Nekem azt mondta, hogy Petőfi korhely és csapodár, Petőfinek pedig azt híresztelte rólam hogy én nem veszem őt komolyan, csak kacérkodom vele, s hogy már másnak ígértem a szivemet. Szinte váratlanul jött tehát az a levél a melyben megkért. A levél atyámnak volt czimezve, s én csak akkor értesültem meglepő tartalmáról, mikor a tagadó válasz már elment...” A verseskötet egy példányát Petőfi elküldte Bertának, beletéve azt a nemzetiszín szalaggal átkötött virágcsokrot, melyet egyik sétájuk alkalmával a lánytól kapott. Második felvidéki útja során, 1847 május 13-ai levelében már csak édes-bús emlékezéssel tesz említést s régi szerelmi epizódról: „Kerepesen túl Gödöllőt értük, ahol az a szőke lányka lakik, kihez sok, sok verset írtam. Használtam az alkalmat, míg a gyorsszekér elé új lovakat fogtak, leszálltam s a múlt tarka emlékeitől környezve mentem.. . a fogadóba, s megreggeliztem.” A költő nevét Gödöllőn utca és tér és iskola őrzi. 1955- ben pedig szobrot állítottak neki. Forrás: G. Morva Mária: írók és költők Gödöllőn Kéry Gyula: Friss nyomon - Mednyánszky Berta Petőfi Sándor lakóháza Gödöllőn 1843-ban. 2010. március 17. Kettős évfordulóra emlékezünk 2011, a Barokk Éve (folytatás az 1. oldalról) A „Barokk Év Gödöllőn 2011 ” programjaiba valamennyi városi kulturális intézmény bekapcsolódik. A nyitóünnepség helyszíne természetesen Grassalkovich I. Antal egykori kastélya lesz, ahol egyházi kincseiből rendeznek kiállítást, s ekkor nyílik meg a Gödöllői Városi Múzeum „Élet a barokk korban” című tárlata is. A kettős évfordulóhoz többek között két jelentős programsorozat kapcsolódik majd, júniusban az Antal-napi vigasságok, és augusztusban a Barokk hét a Barokk évben. Mindkét alkalommal Grassalkovich Antal és Mária Terézia személye áll majd a középpontban. A „Barokk Év Gödöllő” folyamatosan bővülő program kínálatáról már az idei Utazás kiállításon is tájékozódhattak az érdeklődők abból a figyelemfelhívó prospektusból, ami három nyelven (magyar, angol, német) jelent meg, hogy mind a hazai, mind a külföldi érdeklődők tájékozódhassanak az eseményekről. A tervek szerint az emlékév folyamán több, a kor hangulatát idéző zenei és színházi esemény lesz majd a kastélyban és a Barokk Színházban. A GIM-házban és a Művészetek Házában kiállítással, míg a máriabesnyői bazilikában orgona- és kamarazenei koncertekkel, valamint nemzetközi kórusfesztivállal tisztelegnek az egykori kastély- és templomépítő birtokos, és a királynő emléke előtt. Gróf Grassalkovich I. Antal, a gödöllői uradalom nagyhatalmú birtokosa, fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Vezette a magyar birtokviszonyokat átrendező Újszerzeményi Bizottságot, volt koronaőr, irányította a budai királyi palota építkezéseit. A Magyar Udvari Királyi Kamara elnökeként két évtizedig felelt az ország pénzügyeiért. Elkötelezett hivőként, mint a katolikus egyház mecénása harmincnál is több templomot építtetett. Gödöllőn is több emléket találhatunk, ami az ő nevéhez kötődik. A kastély mellett, ahol 1751-ben három napot töltött el Mária Terézia, számos épületet (babati istállókastély, református templom, máriabesnyői kegytemplom és kapucinus kolostor, présház, vendégfogadó, a mai múzeumépület, testőrlaktanya), köztéri szobrot (Nepomuki Szent János, Máriaoszlop, Kálvária, hagyott az utókorra. Neve méltatlanul merült feledésbe, a barokk év pedig kiváló lehetőséget ad arra, hogy mind személye, mind az általa létrehozott barokk emlékek a figyelem középpontjába kerüljenek. (ny.t.) A GÖDÖLLŐI ÉRTÉKVÉDŐ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Támogatókat keres a gödöllői Dózsa György úti temetőben nyugvó Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura sírjának rendbetételéhez és síremlék-állításához. Az egyesület szeretné helyreállítani a Gödöllői Művésztelep alapítójának és feleségének sírját jelölő két kopjafát, és rendezni a hantok környezetét. A segítségnyújtás az egyesület számlájára közvetlenül átutalással lehetséges. Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület 2100 Gödöllő, Batthyány út. 32. Számlaszám: 65600168-11058186 Kérjük az adományozókat, hogy a csekken tüntessék fel: A Nagy Sándor síremlék javára! Emellett adományokat személyesen is fogadunk a városi múzeumban, a könyvtárban és a Gödöllői Szolgálat ügyfélszolgálatán, a Kossuth Lajos u. I. szám alatt. Az egyesület vezetősége A Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület „Életképek az iskolámban” címmel rajz- és fotópályázatot hirdet Gödöllő város általános és középiskolai tanulói részére három korosztályi kategóriában: I. 6-10 évesek II. 11-14 évesek III. 15-18 évesek számára A pályázati mű mérete és technikája szabadon választható. Beadási határidő: 2010. április 30. A rajz pályázatokat a Polgármesteri Hivatal Sajtó Osztályára kell leadni, a fotókat (2MB/fotó) az esetkepek az iskolamban@gmail.com címre kérjük elküldeni. A kiválasztott legjobb fotókat kategóriánként díjazzuk. A fotókiállítás megtekinthető: Damjanich János Általános Iskola 2010. május 10-22. A kiválasztott legjobb 20 fotó bemutatkozik a Valdemoróban (Spanyolország) megrendezendő Gödöllő Kiállítás keretében idén júniusban. Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Gödöllői Lokálpatrióta Klub