Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2020 (29. évfolyam, 1-22. szám)

2020-09-01 / 15. szám

2 GÖDÖLLŐI SZOLGÁLAT KÖZELET 2020. SZEPTEMBER 1. Kiadó: Magyar Önkormányzatiság Fejlesztéséért Alapítvány. Társadalmi mb. felelős szerkesztő: L. Pétert! Csaba. Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság út 6. Postacím: 2101 Gödöllő, Pf. 385. Web: www.szolgalat.com E-mail: info@szolgalat.com. Tel.: 06-20/5255-366. Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Felelős vezető: Horváth Gábor Ferenc nyomdavezető. A nyomdai előállítás ideje: a megjelenés előtti nap. Megrendelési szám: 15/2020. ISSN 1218-2087 - Ön a díjátadón azt mondta, hogy telje­sen gödölleivé vált. Mit jelent ez ponto­san? - Kellett hozzá néhány évtized, hogy be­lakjam a várost. A gödöllőiség azt a múltat jelenti, amit magáénak mondhat a település. Jelenti az azonosulást a jobbágysorssal, a Grassalkovich-időszakkal, azzal a Grassal­­kovichcsal, aki igazi szociális érzékenység­gel bíró, alacsony sorból származó főúr volt, aki nem felejtette el, hogy honnan jött. A vele való értékteremtéssel való azonosulást je­lenti. A gödöllőiség a szívélyességet, a ba­rátságosságot, a szolidaritást és az értékek megbecsülését jelenti. - A kastéllyal kapcsolatos munkája sokkal hamarabb megkezdődött, mint ahogy igazgató lett, hiszen benne volt annak felügyelőbizottságában is. Hogyan lett a tagja ennek a szervezetnek? - Városi képviselőként voltam a felügye­lőbizottságban, polgármester úr volt, aki rám talált. Bár nem volt olyan nehéz dolga, korábbról ismertük egymást. Tudta, hogy jo­gász vagyok és azt is, hogy a kastély iránt elkötelezett ember lévén el fogom vállalni, hogy amiben tudok, segítsek az ügyvezetés­nek. Az akkori ügyvezetőt is régről ismertem, ráadásul a feladat sem járt túl nagy teherrel, így aztán semmi okom nem volt, hogy elhá­rítsam a megbízatást. - Mi motiválta, amikor elvállalta a kas­tély vezetését? - Ezt már én is kérdeztem magamtól. Lát­tam a kastély sanyarú állapotát, azt gondol­tam, hogy talán tudok segíteni abban, hogy a megkezdett felújítás, amely az én veze­tésem előtt már két ütemen átesett, foly­tatódjék. Voltak álmaim, amelyek részben megvalósultak, részben pedig máig sem. Azt gondoltam, hogy ezekért érdemes elvállalni a feladatot. - A díjátadón sokakat megemlített, akikkel együtt dolgozott a kastélyban. A méltatásban pedig külön kiemelték, hogy nagy hangsúlyt fektetett a gödöllői érté­kek, kapcsolatok erősítésére. Mit emelne ki ezek közül? - Saját kútfőből­ ritkán mentettem kulturá­lis és örökségvédelmi kérdésekben. Először egy látfogó kor­cepció készült arról, hogy a kastély kj­ligrális építkezése hogyan induljon Gödöllői Szolgálat el. Ördög Szilveszter író barátom készítette el a kulturális programot és aztán szövetségesek is lettek rögtön. Petrovics Emil és Hegedűs D. Géza látott el hasznos tanácsok­kal. Az építkezés úgy indult el, hogy a magyar hagyományokon és érté­keken alapult. Aztán megismerked­tem a gödöllői helyi kulturális érté­kekkel. A kastélyban is volt néhány program, aminek a továbbvitele feladatommá vált. Az értékek tehát már eleve jelen voltak, amiket né­hány ponton gazdagítottam. Sike­rült megnyernem Bogányi Gergely világhírű zongoraművészt, hogy a zenei programok felügyelője le­gyen. Felkértem F. Dózsa Katalint a muzeológusi feladatok tanács­adójának, aki minden múzeumi tit­kok tudója volt. Amikor a kulturális életet szerveztem, akkor nemcsak a gödöllői értékekre támaszkodtam, hanem a tágabb környezet értéke­ire és örökségeire is figyelemmel tekintettem.­­ Az ön vezetése alatt nagyon sok fej­lesztés történt. Ekkor készült el a Hor­­thy-bunker, a kastélypark, a Gizella- és Rudolf-szárny, az Erzsébet-veranda és a lovarda. Ezek közül melyik áll a legköze­lebb a szívéhez? - Ha rangsort állítanék fel, akkor holtver­seny alakulna ki a gyerekek szárnyai és a Horthy-bunker közt. A hadsereget obsitos hadnagyként hagytam el, innen talán a bun­ker iránti elköteleződés. Nagy kaland volt lemenni és nagy kaland volt látni a felújítás folyamatát. A bunkert egzotikusnak és ro­mantikusnak tartom. Milyen jó, hogy nem kellett igénybe venni és remélem, hogy a jö­vőben sem lesz rá szüksége senkinek sem.­­ Bár Gödöllőn a neve a kastéllyal kap­csolódik össze, de sokaknak inkább az ön által megalkotott médiatörvény jut elő­ször az eszükbe... - Hatpárti tárgyaláson kialakított szöveg­ről van szó. Érdemem, ha van, az az, hogy a pártokat sikerült egy asztalhoz ültetni és aztán jobb belátásra bírni őket, hogy jobb egy médiatörvénnyel megáldott állapot, mint egy médiaháborúval kísért, szabályozatlan környezet. Ha lenne az életemnek fő műve, azok a gyerekeim egyébiránt, akkor biztos, hogy a tanárságom mellett a médiatörvényt emelhetném ki, hogy sikerült tető alá hozni. - Mit tesz hozzá az ön gödöllőiségéhez a díszpolgári cím? - Amióta díszpolgár vagyok, a szomszéd csak díszpintynek hív, azóta még valami pá­rosult az eddigi gödölleiségemhez. Ez a cím még inkább kötelezi az embert, hogy olyan­nak mutassa magát, amilyen. Nem elég gö­­dölleinek lenni, annak is kell látszódni! Gö­­dölleinek lenni számomra azt jelenti, hogy hordozni azokat az értékeket, amelyekkel születtem, amelyekre neveltek, amelyek ösz­tönvilágomból származtathatóak. Valamint azt jelenti, hogy becsületben élni, másokat nem sérteni és kinek-kinek a jussát megadni.­­ Ha jól tudjuk, az ezzel járó pénzt jóté­kony célra ajánlja fel... - Ez csak természetes! A Lumniczer Sán­dor Alapítvány fogja megkapni. Annyira evi­dens volt számomra azok után, amin a csa­ládom keresztülment. Úgy gondoltam, hogy az a szeretet, ami 2017-ben a családom iránt megnyilvánult, úgy diktálja, hogy azok­nak jusson ez a pénz, akiknek a gyermekei ilyen-olyan betegség miatt támogatásra szo­rulnak. Jaeger Ákos • • •• „NEM ELÉG GODOLLEINEK LENNI, ANNAK IS KELL LÁTSZANI!”

Next