Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1990 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
ára 6 forint ' Az új elnökség köszöntötte a nyugdíjasokat A KIOSZ jánoshalmi alapszervezeténél nemrégen zajlottak le a vezetőségválasztások. Most az új elnökség hívta meg nyugdíjasait baráti találkozóra A meghívottakat terített asztal várta. Zámbó László, a vezetőség titkára üdvözölte a szép számban megjelent nyugdíjas kisiparosokat, majd az elhunyt Kiss György szekérfuvarozó emlékének adóztak egyperces néma felállással. Zámbó László titkár ezután az alapszervezet életével foglalkozott. Elmondta, hogy az elnökség kibővült új tagokkal, s a tagság kérésére január 1-jétől új nevet kap az alapszervezet, a KIOSZ Jánoshalmi Ipartestülete. Beszélt arról is, hogy az új ipartörvény, a vállalkozói törvény jövő év márciusában kerül az országgyűlés elé. Mint mondotta, ez az országban 165 ezer kisiparost érint, családjukkal együtt közel egymillió embert, amely megszabja további sorsukat, ezért nagy várakozással tekintenek az országgyűlés döntése elé. A kitűnő ebéd elfogyasztása után Drengács János, az alapszervezet elnöke ismertette a nyugdíjasokkal a nemrégen lezajlott taggyűlésen jóváhagyott elnökség,, felügyelőbizottság és nőbizottság tagjainak névsorát. Az elnökség elnöke lett Drengács János kőművesmester, alelnöke Tóth Dezső ácsmester, az elnökség tagjai lettek: Szlávik Gyula lakatosmester, Lógó Antalné cukorkakészítő Juhász Sándor kőművesmester, Kovács Győző esztergályosmester és Jacsó Károly redőnykészítő. A fegyelmi bizottság elnöke Magyar Péter kőművesmester, tagjai: Mészáros István elektroműszerész és Katus Mihályné női fodrász. A nőbizottság elnöke Tóth Istvánná női fodrász, tagjai: Faragó Józsefné fényképész és Kalmár Paine esztergályos segítő családtag. Az alapszervezet elnöke vázolta azokat a tennivalókat is, amelyek a jövőben várnak az elnökségre, a tagságra és kérte a nyugdíjas kisiparosoknak, mint tapasztalt embereknek a segítségét. A megjelentek megelégedéssel fogadták Drengács János elnök ismertetését, aki bejelentette azt is, hogy az elnökség zárt ülésen bízta meg Zámbó László ácsmestert a titkári teendők ellátásával. Többen szólaltak fel a nyugdíjasok közül, hasznos tanácsokat adva a vezetőségnek, majd köszönetet mondva a kedves megemlékezésért. Valamennyien támogatásukról biztosították az elnökséget Szolidaritási demonstráció December 1-én este erdélyi szolidaritási megemlékezést tartott az ott élő magyarokért és Tőkés László református lelkészért a Magyar Demokrata Fórum jánoshalmi szervezete. A Béke téri Hunyadi szobornál több mint százan gyűltek össze. Tajdina József r. k. plébános imádságos fohászával vette kezdetét a virrasztásként meghirdetett rendezvény. A résztvevők gyertyák gyújtásával, versekkel és énekszámokkal fejezték ki együttérzésüket az emberi jogaikban naponta sérelmet szenvedő erdélyi magyarsággal. A Magyar Demokrata Fórum országos felhívásához csatlakozva — az MDF helyi szervezete, az MSZP városi szervezete és az általános iskola szervezésével december 21-én este szolidaritási demonstrációt tartott a város lakossága is, a romániai vérengzések áldozataira emlékezve. Este 6 órakor több mint ezren gyűltek össze égő gyertyával a kezükben a Béke téri Hősi Emlékműnél, hogy leróják kegyeletüket a temesvári és az aradi sortűz áldozatainak emléke előtt, s felemeljék szavukat az emberi jogokat semmibe vevő romániai diktatúra ellen. Énekelték sokan könnyes szemmel a magyar és a székely himnuszt, melyek a szeretet ünnepe, a közelgő karácsony előtt még szomorúbban, még keservesebben hangzottak fel Amikor a tudósító e sorokat papírra vetette, másnap, azaz december 22-én délben már az emberek egymásnak adták az örömhírt, amelyet 12 órakor a rádióból tudtak meg: a Ceausescu rendszer megbukott! TÁJÉKOZTATÁSUL közöljük a lakossággal, hogy a Jánoshalmán és Kéleshalmán összegyűlt élelmiszeradományokat december 23- án egy, december 28-án három tehergépkocsival elszállították Romániába. A városi tanács közleménye Az elmúlt év utolsó tanácsülése Utolsó ülését december 14-én tartotta meg a városi tanács. Mielőtt azonban a napirendi pontok megtárgyalására sor került volna, a tanács egyperces néma felállással tisztelgett dr. Glied Károlyinak, Jánoshalma díszpolgárának emléke A napirendi pontok a következők voltak: 1. Beszámoló a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról, a végrehajtó bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről , két tanácsülés között végzett munkájáról. 2. A városi tanács és bizottságainak 1990. I. félévi munkatervei. 3. A végrehajtó bizottság bejelentései. Utám következtek a tanácstagi észrevételek, interpellációk Dr. Mittinszky Miklós a városi könyvtár szomszédságában lévő MHSZ rádióklub tevékenységét kifogásolta, mert erősen zavarják, esetenként lehetetlenné teszik a környék lakói számára a magyar televízió és rádió adásainak vételét. A tanács úgy foglalt állást, hogy a zavaró körülményt meg kell szüntetni, az MHSZ-t fel kell szólítani a város periférikus részére történő kitelepülésre. Megbízta a városfejlesztési és gazdálkodási osztályt, hogy a rádiós klub elhelyezéséhez nyújtson segítséget. A határozott intézkedés indokolt, mert ezzel a témával már korábban is foglalkozott a városi tanács. A Bojtos Antal utcai szilárd burkolatú út 1990-ben történő megépítésére valószínűleg már nem kerülhet sor, ugyanis az útépítésekhez szükséges megyei hozzájárulás iránti igények bejelentése már megtörtént. Csényi László a Rokkant és a Tópart utcában szerveződő lakossági vízhálózatbővítési akcióhoz kérte az illetékesek jószámolékú hozzáállását, és a pb-gáz ellátás javítását. Ezzel kapcsolatban Jekl Ferenc tanácselnök elmondta, ismerik a problémát, a palackos gáz hiánya a szóbanforgó időben országos jelenség volt. Ahhoz azonban, hogy az 1989. december 13-i eset ne ismétlődjön meg, a vásárlók részéről is nagyobb önfegyelemre van szükség. Dr. Fekete Lászlóné kérte, hogy az intézmények és gazdálkodók építőipari beruházásaik és felújításaik elvégzéséhez elsősorban a jánoshalmi kapacitásokat vegyék igénybe. Varga László a munkanélküliséggel kapcsolatban tett fel kérdést. Ezzel összefüggésben észrevételezte Virág Ferenc tanácstag, hogy a közmunkavégzők munkafegyelme erősen irritálja a lakosságot. Dukai Szilveszter a Halász és a Móricz Zsigmond utcákban megvalósult közműfejlesztésekért mondott köszönetet a közreműködőknek. Szécsényi Sándor, a JISZ elnöke az ifjúsági szövetség működési feltételeivel kapcsolatban mondott véleményt. Befejezésül Jekl Ferenc tanácselnök megköszönte a tanácstagoknak egész évi társadalmi tevékenységüket, valamennyiüknek és rajtuk keresztül minden jánoshalminak boldog, békés és eredményes 1990-es évet kívánt, Falugyűlés lesz Keleshalmán január 29 én, hétfőn 17.30 órakor, a kultúrhházban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Megalakult az MSZP városi szervezete Megalakult Jánoshalmán az MSZP városi szervezete. Elnökségébe az öt alapszervezet hat párttagot delegált: Beretzki István, Fenyvesi Lászlóné, Guthé Ignácz Zsuzsa, Gyöngyösi Csaba, dr. Honig Ferenc, Tóth József. Az MSZP városi értekezlete titkos szavazással Gyenes Gyulát választotta az MSZP városi elnökének. Sor került a megyei pártértekezletre küldöttek megválasztására is, Csényi László, Gyenes Gyula, Fenyvesi Lászlóné, Guthé Ignácz Zsuzsa, dr. Honig Ferenc, Györgypál Csaba személyében. A városi értekezleten megfogalmazódott, hogy e párt soron következő feladatai: a tagtoborzás, a választásokra való felkészülés, és az ehhez szükséges előkészületek megtétele Visszapillantó A jánoshalmi gyümölcspiac fénykora „Ha nagy dolog a kecskeméti és a nagykőrösi piac, úgy még nagyobb a jánoshalmi. Azokban egy-egy nagykörzetű város szabad és szervezetlen egyezkedésre gyűjti össze termelőit és kereskedőit, itt azonban egy harmadakkora község gyűjt piacára városokéhoz hasonló forgalmat. ... Különös energiájú falu Jánoshalma és szerencsés pillanatban fogant műve egyedülálló piaca.” — írta gyümölcspiacunkról Erdei Ferenc a Futóhomokban. Fénykorában, az 1930-as években a jánoshalmi gyümölcspiacról elmondhatták, hogy minden állami és vármegyei támogatás nélkül fejlődött országos, sőt mondhatni, a világhírnévig. Gyümölcsleadásra a községháza előtt elterülő, mintegy tízezer négyzetméternyi terület és az ehhez kapcsolódó templom melletti tér szolgált. Ez utóbbi helyen a kocsikról áruló termelők gyülekeztek, míg a gyalogpiac — a két részlérben körülbelül 4500 négyzetméter darabon 52 ezer pengős költséggel — nagykockakővel burkolt területen bonyolódott le. A piactér követését a község az 1929-es piaci szabályrendelet alapján az eladott gyümölcsre kivetett 2 százalékos gyümölcspiac-fejlesztési illetékből készítette. Ebből az összegből történt a piaci árak és a gyümölcsfelhozatal bemondása a rádióban, továbbá a piac tisztántartása és locsolása is. A jánoshalmi gyümölcspiac jellegzetessége volt, hogy valamennyi kereskedő a piactéren végezte nemcsak a bevásárlást, hanem külön-külön telepített csomagoló bódéikban, sátraikban a gyümölcs osztályozását és csomagolását is A telefonnal felszerelt csomagolóhelyeken 200—300 munkásnő jutott keresethez szezon idején. Ezzel a piaci rendszerrel megmutatta Jánoshalma, hogy egyszerű keretek között hogyan kell a termesztők és a kereskedők különösebb megterhelése nélkül megvalósítani az exportpiacok legszükségesebb követelményeit. A jánoshalmi gyümölcspiachoz tartozott Borota (Dzsidaszentkalta), Halas határának egy része, Rém, Hajós és Császártöltés. Határozottan észlelhető volt a piac vonzása Csikéna, Kunbaja, Kecel, Bácsalmás, Bajaszentistván és Madaras községekben. Gyakran volt gyümölcsfelhozatal Kiskunmajsáról, Dorozsmáról, Szeged-Alsóközpontból és a Mohácsi szigetről is. Körülbelül 20 ezer katasztrális holdra volt tehető az a szőlő- és gyümölcsterület, amelynek termése általában a jánoshalmi piacra gravitált, eltekintve természetesen az egyes gyümölcsnemekben időnként adódó más értékesítési lehetőségektől. A korabeli hivatalos magyar kiviteli adatok szerint a harmincas évek közepén Jánoshalma a 2. helyre került az ország gyümölcsexportáló piacainak sorában, megelőzve Nagykőröst, Gyöngyös és Szeged városát. Gyümölcskivitelüink jelentőségéről Erdei Ferenc a Futóhomokban így emlékezett meg: „Az öt homoki mezőváros: Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas, továbbá Jánoshalma és Kiskőrös piacai olyan nagy arányban részesednek gyümölcs- és zöldségkivitelünkben, hogy mellettük a többi piacok alig jutnak szóhoz. S mindezek fiatal kultúrájú, török által elpusztított határú parasztközségek!" Jánoshalma gyümölcspiacának egész forgalmából átlag 40—50 százalék került évről-évre külföldre. Legnagyobb részét természetesen a hozzánk legközelebb fekvő, a szétbomlott monarchiából keletkezett államok, Ausztria és Csehszlovákia vette át. Németországba és Svájcba is exportáltunk, de gyakran indítottak gyümölcsvagonokat a jánoshalmi állomásról Lengyelországba, Angliába és Finnországba is. Az ausztriai kivitel évről-évre átlag 30 százalékát tette ki az összkivitelnek. Országos szempontból ezekben az években a legnagyobb jelentősége almaexportunknak volt, például 1937-ben az ország egész almakivitelének több mint egyharmadát a jánoshalmi piac adta. Török László írta „Jánoshalma népe és földje” (1938) című tanulmányában: „Sehol az országban nincs annyira egybeforrva a nép és a gyümölcs, mint Jánoshalmán, ahol a gyümölcstermesztés teljesen paraszti teljesítmény, vagyis kizárólag a nép műve, leleményességének, ügyességének és a kor változó igényeihez való alkalmazkodásának nagyszerű eredménye. Teljesen önálló, bevált alkotás, minden felsőbb irányítás, vezetés, buzdítás nélkül. Bátran elmondhatjuk, hogy a gyümölcs és a szőlő sorsa ma egy Jánoshalmáéval, s túlzás nélkül jelenthetjük ki azt is, hogy a gyümölcs, a szőlő és a bor helyzete, piac lehetőségei községünkben mindenkit, még a nem termesztőket is érintik, mert egész Jánoshalma életére kihat ezeknek az elsőrendű fontosságúvá vált terményeknek a sorsa.” Összeállította: Zadravecz Mária, felhasznált irodalom: Török László: Jánoshalma népe és földje, tanulmány (1938)