Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2019 (28. évfolyam, 1-21. szám)

2019-01-25 / 1. szám

FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY HELYI HÍREK _______________ 1 2019. január 25. A félegyházi kulturális élet is­mert és tiszteletben álló sze­mélyisége dr. Tarjányi József. Bár munkája miatt hosszú évek óta Ausztriában (az egykori Nyugat-Dunántúlon) él, minden szabadidejét Kiskunfélegyháza érdekében és Petőfi Sándor kultuszának ápolásával tölti. Szakmai munkája mellett fon­tos nevelési eszköznek tartja a lokálpatriotizmust, a magyar­ságtudat erősítését, a hagyo­mányápolás szükségességét. Hitvallása szerint a napi élet nélkülözhetetlen kelléke a hit, a derű, a szeretet. Dr. Tarjányi József életútja rendkí­vül gazdag. Agrárterületen képezte magát. Több tudományos fokozatot is szerzett, számos hazai és külföl­di tudományos szakmai műhelyben tanult és dolgozott. Szülővárosához azonban mindig erősen kötődött. Mindemellett kulturális érdeklődé­se is kialakult. Ebbéli tevékenysége során számos emléktábla, emlék­mű felállítását szorgalmazta, és anyagiakkal is segítette. Létrehozó­ja a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Alma Mater Társaságnak, társala­pítója a Kiskunfélegyházi PG Ala­pítványnak Zsivótzky Gyulával, a Nemzet Sportolójával, olimpiai bajnokkal együtt. Tagja a Kiskun­félegyházi Móra Ferenc Közmű­velődési Egyesületnek, a felvidéki Királyfiakarcsai Petőfi Baráti Tár­sulásnak és a Kiskőrösi Petőfi Sán­dor Társaságnak is. Az újjáalakult Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbi­zottság 2008-ban választotta tagjai sorába. Félegyházán szinte minden kulturális eseménynek résztvevője. Életéről, munkásságáról szerénysé­ge, visszafogottsága miatt nehezen nyilvánult meg. Némi noszogatás után a legfontosabbakat mégis el­árulta lapunknak: - 1944. augusztus 27-én szület­tem Kiskunfélegyházán dr. Tarjá­nyi József gyógyszerész és Gam­­pel Klára tanyai tanítónő első gyermekeként, a Batthyány utca és a Kossuth utca sarkán a volt Tarjányi patika hátsó szobájában, klerikális­ kulák családban. 1950- ben családomat megszabadítot­ták a magántulajdon mindennapi gondjától, majd a megszabadítók unokái kiprivatizálták az 1990-es „módszerváltáskor”, így ez a teher ma sem nyomja a vállunkat. Ezek közé tartozott városalapító őse­im Oskola utcai háza is. Még két generációval ezelőtt a kiskunok a tanyákon élve gazdálkodtak, so­kuknak a városban is volt háza, itt éltek a nagyszülők, innen jártak a gyerekek iskolába, ide kötötték be a lovakat a piaci napokon. Édes­apám, dr. Tarányi József gyógy­szerész a Korona szálló melletti patikában dolgozott nyugdíjba vo­nulásáig. Aztán a jászszentlászlói patikába járt ki segíteni, 1992-ben bekövetkezett haláláig. Amikor felkerestem, átvitt a templomba és mutatta a márványtáblát, rajta adakozó őseim neveit. Nagyon el­szégyelltem magam, hogy a napi rohanás, megszállott munka mel­lett erre nem figyeltem. Azóta a félegyházi lokálpatrióta tevékeny­ség életem része lett. Szeretnék részt venni Félegyháza múltjá­nak, emlékeinek minél pontosabb megörökítésében. Dr. Tarjányi József Általános és középiskoláit Kiskunfélegyházán, a Felsőfokú Állattenyésztési Tech­nikumot Kaposváron, az Agrártu­dományi Egyetemet Debrecenben végezte. Külgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett a budapesti Köz­­gazdasági és a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, majd növény­­védelemből doktorált, a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. PhD. fokozatát a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem Növényvédelmi In­tézetének doktori iskolájában védte Szervezésében, vagy közreműkö­désével az alábbi szobrokat, em­léktáblákat, domborműveket állí­tották fel: 2001: Petőfi Sándor mellszobor a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gé­pészeti Szakközépiskola kertjében. 2002: Hunyadi Károly herbológus professzor domborműve a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetemen. 2003: Wass Albert dombormű egykori Alma Materében, a Debrece­ni Agrártudományi Egyetemen. 2004: Szent Márton dombormű a windeni Katolikus templomban (Ausztria). 2005: Szent István egész alakos szobra Kiskunfélegyházán, a Szent István Templom kertjében, meg. Napi munkája mellett szakmai továbbképzéseken vett részt az Egyesült Államokban, Angliában, Belgiumban és Ausztriában. 1994 óta a japán Ishihara Sangyo Ka­­ishia (ISK Biosciences Europe S. A.) agrokémiai vállalat Közép- és Kelet-európai részlegének vezetője. Hivatásának gyakorlása mellett számos szervezeti tagságot vállalt. A Magyar Növényvédelmi Társa­ság Elnökségének tagja, az EWRS (Európai Gyomkutatási Társaság) Magyarországi Tagozatának el­nökhelyettese, a Központi Növény­ 2006: Pongrátz Gergely dombor­mű Kiskunmajsán, az 1956-os nyári tábor falán. 2006: Petőfi Sándor domborműve a segesvári középiskolában és a fe­héregyházi Magyar Házon. 2007: Széchényi Ferenc dombor­mű a fertőszéplaki katolikus temp­lom falán. 2008: Mindszenty József bíboros domborműve a fertőszéplaki katoli­kus templom falán. 2009: Petőfi Sándor dombor­műve Winden am See községben (Ausztria). 2009: Móra Ferenc emléktáb­la Felsőlövőn, a kollégium falán (Ausztria). védelmi Klub Elnöke. Az Újvárosi Miklós Gyomismereti Társaság alapító tagja, és tagja a Magyar Gyomkutatás és Technológia szer­kesztőbizottságának is. Megalapította a Hunyadi Károly emlékérmet, amelyet a Magyar Növényvédelmi Társaság által szervezett Növényvédelmi Tudo­mányos Napok keretében évente adnak át az arra érdemes 35 év alatti herbológiai szakembernek. A bécsi Europa Club tagjaként a magyarságtudat megőrzésének ér­dekében tevékenykedik. Lokálpatrióta vagyok, annak születtem

Next