Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2022 (31. évfolyam, 1-19. szám)
2022-11-04 / 16. szám
2022. november 4. HELYI HÍREK # FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY a mezteti övéit, szerencsés az, akinek a szülőföldje és hazája egy országban található, szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája csak országa van. Petőfi, mint minden mitologikus hős, nem született és nem halt meg, jött valahonnan, ment valahová, és rövid 26 esztendő alatt megvilágította a magyar eget. Hozzátette: Petőfi csak akkor mozdul, ha mi mozdulunk, csak akkor beszél, ha mi beszélünk. Rajtunk keresztül szól, ha szólunk. Nem maradhatunk némák, mert akkor Petőfit némítjuk el, mert ideje van a szólásnak és ideje van a hallgatásnak is, de most a szólásnak van itt az ideje. Petőfiül kell szólnunk, mert ha Petőfi megszólal bennünk, akkor a nép nevében beszélünk, a magyar haza hívószavát tolmácsoljuk. Mi vagyunk Petőfi népe, és amíg azok maradunk, akik voltak, és akik vagyunk, addig leszünk is - zárta gondolatait. A szobor útja Segesvártól Budapestig Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke korabeli újságcikk- és levélrészletekkel illusztrálva mutatta be a szobor Segesvártól Budapestig tartó útját. Elmondta: Fehéregyházán 1849. július 31-én zajlott az a csata, amelyben eltűnt egy üstökös, Petőfi Sándor, aki azóta is beragyogja a magyar nemzet egét. A csatában elesett mintegy 400 honvéd hármas tömegsírja sokáig jeltelenül állt, majd a kiegyezés évében egy emlékmű állításának gondolata merült fel. Gróf Haller Ferenc 1869-ben megalakította a Petőfi-síremlék Egyletet, végül 1895-ben gróf Bethlen Gábor kimondta: „állítassék a fehéregyházi határon a közös honvédsírok fölé egy gúla alakú emlékoszlop, Segesváron a várban, a vármegyeház előtti téren pedig helyeztessék el Petőfi érc szobra”. A Petőfi-szobor elkészítésére Köllő Miklós szobrászt kérték fel, az avatást 1897. július 31-re tűzték ki. A szobornak mindössze 19 évet engedélyezett a történelem a segesvári várban. 1916-ban, a világháborús harcok miatt a civil lakosságot ért atrocitások menekülthullámot indítottak el, ekkor menekítették az ország belseje felé a fehéregyházi Petőfi-emlékház műtárgyait is. A szobrot bronzdíszeivel együtt előbb Kolozsvárra, majd Budapestre menekítették. A költő születésének centenáriumán végérvényesen bebizonyosodott, hogy a segesvári vár, már sosem látja viszont szobrát, ami 100 éve megérkezett Félegyházára, arra a helyre ahonnan a szabadságharc lánglelkű dalnoka gyermekfejjel elindult a halhatatlanság útján. Hozzátette: a szobor eredeti helyén, a csata 110. évfordulóján, 1959-ben felavatták Romulus Ladea román szobrász Petőfit ábrázoló mellszobrát. Ám, Kiskunfélegyháza nem feledkezett meg arról a Nagy-Küküllő menti szórványvidékről, ahol Bem apó hőseinek sírjai domborulnak, ugyanis 1999-ben, a csata és Petőfi halálának 150. évfordulóján elvitték a fehéregyházi múzeumkertbe Máté István csongrádi szobrászművész Petőfit ábrázoló egész alakos szobrát. A Petőfi-szobor felállítása és leleplezése városunkban Tóth Gyuláné, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagja beszédében elmondta: 100 évvel ezelőtt, 1922. október 29-én déli 12 órakor leplezték le a város szülöttének Segesvárról megmentett ércszobrát. A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz gyökerei egészen 1860-ig vezethetők vissza, amikor Reményi Ede hegedűművész országjáró hangversenykörútra indult. A Félegyházán megtartott est bevételét a városnak ajánlotta, és kérte, hogy a város állíttasson emléktáblát arra a házra, ahol a költő gyermekéveit töltötte. A tábla 1861-ben el is készült, de a leleplezési ünnepségre csak 1867. október 13-án került sor. 1897-ben Segesváron szobrot avattak, a szoborállítás igénye ekkor született meg a félegyháziakban, majd 1899- ben szoborbizottságot hoztak létre dr. Szivák Imre országgyűlési képviselő tiszteletbeli elnökletével. A városi támogatáson túl összegyűjtött mintegy 5000 korona sem volt elegendő a szoborállításhoz. Később a gyűjtés újraindult, majd jött az első világháború, végül 1921-ben adódott egy váratlan lehetőség. Markó Miklós budapesti újságíró felvetette dr. Porst Kálmán gimnázium igazgatónak a jó ismeretség kapcsán, hogy a város megkérhetné az 1916-ban Segesvárról Budapestre menekített szobrot. Ezt követőn a félegyházi képviselőtestület 1921. december 26-án kérelmet fogalmazott meg. Dr. Vass József kultuszminiszter kedvező döntésével pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy a szobor Félegyházára kerüljön. 1922. február 14-én a szobor útnak indult a városba, majd 16-án érkezett a település határához. A helybeli szoborbizottság nevében dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató és Dóczi Pál városi főmérnök vették át a nemzeti színű lepelbe borított szobrot és a felszalagozott kocsival a városháza elé hajtottak, ahol harangzúgás mellett dr. Holló Béla polgármester átvette a műalkotást. A költő szobrát a gyalogpiac helyén kívánták felállítani, hogy a szobor a Hattyúházra nézzen, ahol Petőfi szülei egykor mészárszéket béreltek. 1922 nyarára elkészült az alap, a talapzat, a szegélyezés és a parkosítás. Augusztus 2-án a csaknem két ember magas szobrot a talapzatra emelték, ahol lepellel lebontva várta az avatás időpontját. Több dátum is szerepelt a tervek között, végül 1922. október 29-én, 12 órakor tartották meg az eseményt. Tóth Gyuláné beszéde végén Petőfi szavait idézte, amelyet a költő saját szobráról mondott: „s lesz még nekem olyan szobrom is, amely előtt mindnyájan kalapot fogtok majd emelni”. A városi ünnepségen közreműködött Gombás Bende, a Kiskun Múzeum munkatársa, a Kiskunfélegyházi Ifjúsági Fúvószenekar és Lizik-Varga Katalin előadóművész. G. E. Délután kötetlen hangulatú kerekasztal-beszélgetést rendeztek Petőfi Sándor költő, szabadságharcos társadalmi szerepéről a Hattyúház díszzemében. Az esemény moderátora dr. Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnökségi tagja, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának helyettese volt, aki Petőfi költészetéhez, kulturális szerepéhez fűződő viszonyáról kérdezte a résztvevőket. Beszélgetőpartnere volt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, Szabó József, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója, valamint Tóth Gyuláné nyugalmazott iskolaigazgató, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagja.