Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2022 (31. évfolyam, 1-19. szám)

2022-11-04 / 16. szám

2022. november 4. HELYI HÍREK # FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY a mezteti övéit, szerencsés az, akinek a szülőföldje és hazája egy országban ta­lálható, szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája csak országa van. Petőfi, mint minden mito­logikus hős, nem született és nem halt meg, jött va­lahonnan, ment valahová, és rövid 26 esztendő alatt megvilágította a magyar eget. Hozzátette: Petőfi csak akkor mozdul, ha mi mozdulunk, csak akkor beszél, ha mi beszélünk. Rajtunk keresztül szól, ha szólunk. Nem maradhatunk némák, mert akkor Petőfit némítjuk el, mert ideje van a szólásnak és ideje van a hallga­tásnak is, de most a szólásnak van itt az ideje. Petőfiül kell szólnunk, mert ha Petőfi megszólal bennünk, akkor a nép nevében beszélünk, a magyar haza hívószavát tolmá­csoljuk. Mi vagyunk Petőfi népe, és amíg azok maradunk, akik voltak, és akik vagyunk, addig leszünk is - zárta gondolatait. A szobor útja Segesvártól Budapestig Szabó József, a fehéregyházi Pe­tőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke korabeli újságcikk- és levél­­részletekkel illusztrálva mutatta be a szobor Segesvártól Budapestig tartó útját. Elmondta: Fehéregy­házán 1849. július 31-én zajlott az a csata, amelyben eltűnt egy üstökös, Petőfi Sándor, aki azóta is beragyogja a magyar nemzet egét. A csatában elesett mintegy 400 honvéd hármas tömegsírja sokáig jeltelenül állt, majd a kiegyezés évében egy emlékmű állításának gondolata merült fel. Gróf Haller Ferenc 1869-ben megalakította a Petőfi-síremlék Egyletet, végül 1895-ben gróf Bethlen Gábor ki­mondta: „állítassék a fehéregyházi határon a közös honvédsírok fölé egy gúla alakú emlékoszlop, Se­gesváron a várban, a vármegyeház előtti téren pedig helyeztessék el Petőfi érc szobra”. A Petőfi-szobor elkészítésére Köllő Miklós szob­rászt kérték fel, az avatást 1897. július 31-re tűzték ki. A szobornak mindössze 19 évet engedélyezett a történelem a segesvári várban. 1916-ban, a világháborús harcok miatt a civil lakosságot ért atro­citások menekülthullámot indí­tottak el, ekkor menekítették az ország belseje felé a fehéregyházi Petőfi-emlékház műtárgyait is. A szobrot bronzdíszeivel együtt előbb Kolozsvárra, majd Buda­pestre menekítették. A költő szü­letésének centenáriumán végér­vényesen bebizonyosodott, hogy a segesvári vár, már sosem látja vi­szont szobrát, ami 100 éve megér­kezett Félegyházára, arra a helyre ahonnan a szabadságharc lánglel­kű dalnoka gyermekfejjel elindult a halhatatlanság útján. Hozzátette: a szobor eredeti helyén, a csata 110. évfordulóján, 1959-ben felavatták Romulus Ladea román szobrász Petőfit ábrázoló mellszobrát. Ám, Kiskun­félegyháza nem feledkezett meg arról a Nagy-Küküllő menti szór­ványvidékről, ahol Bem apó hőse­inek sírjai domborulnak, ugyanis 1999-ben, a csata és Petőfi halá­lának 150. évfordulóján elvitték a fehéregy­házi múzeumkertbe Máté István csongrádi szobrászmű­vész Petőfit ábrázoló egész alakos szobrát. A Petőfi-szobor felállítása és leleplezése városunkban Tóth Gyuláné, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagja beszédében elmondta: 100 évvel ezelőtt, 1922. október 29-én déli 12 órakor leplezték le a város szü­löttének Segesvárról megmentett ércszobrát. A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz gyökerei egészen 1860-ig vezethetők vissza, ami­kor Reményi Ede hegedűművész országjáró hangversenykörútra indult. A Félegyházán megtartott est bevételét a városnak ajánlotta, és kérte, hogy a város állíttasson emléktáblát arra a házra, ahol a költő gyermekéveit töltötte. A tábla 1861-ben el is készült, de a leleplezési ünnepségre csak 1867. október 13-án került sor. 1897-ben Segesv­áron szobrot avattak, a szo­borállítás igénye ekkor született meg a félegyháziakban, majd 1899- ben szoborbizottságot hoztak létre dr. Szivák Imre országgyűlési képviselő tiszteletbeli elnökletével. A városi támogatáson túl össze­gyűjtött mintegy 5000 korona sem volt elegendő a szoborállításhoz. Később a gyűjtés újraindult, majd jött az első világháború, végül 1921-ben adódott egy váratlan le­hetőség. Markó Miklós budapesti újságíró felvetette dr. Porst Kál­mán gimnázium igazgatónak a jó ismeretség kapcsán, hogy a város megkérhetné az 1916-ban Se­gesvárról Budapestre menekített szobrot. Ezt követőn a félegyházi képviselőtestület 1921. december 26-án kérelmet fogalmazott meg. Dr. Vass József kultuszminiszter kedvező döntésével pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy a szobor Félegyházára kerüljön. 1922. feb­ruár 14-én a szobor útnak indult a városba, majd 16-án érkezett a telepü­lés határához. A helybeli szoborbizottság nevében dr. Porst Kálmán főgim­náziumi igazgató és Dó­­czi Pál városi főmérnök vették át a nemzeti színű lepelbe borított szobrot és a felszalagozott kocsival a városháza elé hajtottak, ahol harangzúgás mellett dr. Holló Béla polgár­­mester átvette a műalko­tást. A költő szobrát a gyalogpiac helyén kívánták felállítani, hogy a szobor a Hattyúházra nézzen, ahol Petőfi szülei egykor mészárszéket béreltek. 1922 nyarára elkészült az alap, a talapzat, a szegélyezés és a parkosítás. Augusztus 2-án a csaknem két ember magas szobrot a talapzatra emelték, ahol lepellel lebontva várta az avatás időpont­ját. Több dátum is szerepelt a ter­vek között, végül 1922. október 29-én, 12 órakor tartották meg az eseményt. Tóth Gyuláné beszéde végén Petőfi szavait idézte, amelyet a költő saját szobráról mondott: „s lesz még nekem olyan szobrom is, amely előtt mindnyájan kalapot fogtok majd emelni”. A városi ünnepségen közremű­ködött Gombás Bende, a Kiskun Múzeum munkatársa, a Kiskunfél­egyházi Ifjúsági Fúvószenekar és Lizik-Varga Katalin előadómű­vész. G. E. Délután kötetlen hangulatú kerekasztal-beszélgetést rendeztek Petőfi Sándor költő, szabadságharcos társadalmi szerepéről a Hattyúház díszzem­ében. Az esemény moderátora dr. Végh­ Katalin, a Magyar Vidé­ki Múzeumok Szövetségének elnökségi tagja, a Nemzeti Múzeum főigaz­gatójának helyettese volt, aki Petőfi költészetéhez, kulturális szerepéhez fűződő viszonyáról kérdezte a résztvevőket. Beszélgetőpartnere volt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, dr. Rosta Sza­bolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, Szabó József, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója, valamint Tóth Gyuláné nyugalma­zott iskolaigazgató, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagja.

Next