Kiskunlacháza - A Mi Újságunk, 2017 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

Már több mint 2 éve alpolgármester. Megszokta új szerepkörét? Már két év? Hogy rohan az idő! A tréfát félretéve, igen, megszoktam. Ugyan nem sze­repnek, hanem szolgálatnak tekintem a képvi­selőséget, valamint a képviselőtársaim jóvoltá­ból elnyert alpolgármesteri beosztást. Már a választások idején is elmondtuk, hogy „szol­gálatra jelentkezünk", és ezt az üzenetet meg­hallották a kiskunlacházi választók. Megszoktam már, hogy a hét a hétfő regge­li vezetői megbeszéléssel kezdődik, ahol az adott héten előrelátható feladatok és a megol­dási javaslatok megvitatása történik. Meg­szoktam azt is, hogy a polgármester úr, vala­mint mi alpolgármesterek elosztjuk az olyan feladatokat, melyek azt kívánják, hogy a köz­séget képviseljük valamely fórumon vagy ren­dezvényen. Komoly feladat volt a községi „nagyberuházások” koordinálásában való ope­ratív részvétel. Úgy gondolom, sikerült úrrá lenni a problémákon. A közéleti szerepvállalás azonban nem újdonság számomra. Már a rend­szerváltás utáni első jelöltlistán is szerepeltem. Mennyi ideje jut alpolgármesteri felada­tai mellett a gazdaságával foglalkozni? Az alpolgármesterség nem főállású felada­tom. Ebből következik, hogy a rendes, kenyér­kereső tevékenységemet sem adtam fel. Akik jobban ismernek, tudják, hogy gazdálkodom. A Facebookon terjedő pletykákkal ellentétben - miszerint ingyen kaptam több száz hektár földet - az igazság az, hogy a családom birto­kában lévőkön, sajátjaimon, valamint bérelt földeken gazdálkodom, melyekért bérleti díjat fizetek, a saját földet pedig vásároltam. Való igaz, a gazdálkodók általában időzavarban vannak. Ez az egyik, amiből hiányt szenve­dünk. Az is igaz, hogy mióta képviselő vagyok nem lett több időm. De ahogy eddig is, a 2016- os évben is sikerült a gazdálkodással kap­csolatos feladataimat elvégezni. Pár éve egy Magyar Hírlapos kerekasz­­tal-beszélgetésen azt mondta: „az agrárium idehaza nem jelent biztos megélhetést”. Ön szerint ez még ma is így van? Anélkül, hogy mélyebben belemennénk az agrárium helyzetének boncolgatásába, kön­­­nyen belátható, hogy az ágazat gazdasági, ter­mészeti, társadalmi környezete mind abban az irányban hatnak, hogy az agrárium ma sem jelent biztos és kiszámítható megélhetést. Ez a hatás véleményem szerint negatív irányba tolja az esélyeket. Egy-egy példával élve: nem örülünk a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak. Próbálunk alkalmazkodni, de nehezen tűrjük a megváltozott időjárási és klimatikus viszonyo­kat, ami miatt mind kevesebb idő jut a tényle­ges munkavégzésre. Ha pedig a társadalmi környezetet vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy nem változott pozitív irányban az agrárium szereplőinek megbecsültsége. A napjainkban is tartó politikai csatározások egy szegmense, kifejezetten negatív hatással van a gazdálko­dók egy részének erkölcsi megítélésére. Több mint 20 éve a Peregi Gazdakör vezetője. Országos viszonylatban hogyan látja a kiskunlacházi gazdák helyzetét? Hogyan tudnának továbbfejlődni? Az alapításkor jelentősebb arányt képvisel­tek az idősebb, tapasztaltabb személyek az egyesületben, ezért nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a tagság bizalmából - az 1994-es alapítás óta - a Gazdakör vezetője vagyok. Mára az arány megváltozott, sorainkba álltak fiatal gazdatársaink is, de sajnos az idősebbek közül már többen az égi mezőkön szántanak, vetnek, aratnak. Az egyesületnek nem csak peregi, hanem lacházi tagjai is vannak. Ha valaki tag akar lenni, azt ki kell érdemelni. Erről a taggyűlés dönt. Hogy a kérdésre is válaszoljak, a helyi gaz­dálkodók is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint bárhol az országban. Egyet emelnék ki ebből, a forráshiányt. Természete­sen nem a vízforrásra, hanem a pénzforrásra gondoltam. Az idő mellett ez a másik olyan dolog, amiből általában hiányt szenvedünk. A fejlődésnek nincs általános receptje, azt min­denkinek magának kell kitalálnia, mivel ahá­­nyan vagyunk, annyifélék is vagyunk. Az önkormányzat 2017-ben járdaépítés­re és útfelújításra is pályázik, akadálymen­tesítés pedig a kimondott tervek között sze­repel. Melyik utcákat és intézményeket érintenék a fenti beruházások, és mennyi önerő áll ezekhez az önkormányzat ren­delkezésére? Bízunk benne, hogy olyan pályázati pénz­ügyi források nyílnak meg, melyek az eddigi­ekhez képest több utca és járda rendbetételét és építését alapozzák meg. A testület elfoga­dott egy koncepciót, melynek következtében a közintézmények, valamint oktatási intézmé­nyek járdán történő megközelítése elsőbbséget élvez. Az oktatási rendszer állami átalakításá­nak következtében is csökkennek terheink. Az itt felszabaduló forrásokat is a beruházások önerejeként kívánjuk felhasználni. A Vörösmarty úti iskola tornatermének fel­újítása rövidesen kezdődik, a községháza, a művelődési központ felújítása, valamint a lacházi óvoda B épületének bővítése tekinteté­ben pályázatot nyújtottunk be, melyek még nem kerültek elbírálásra. Pályáztunk továbbá három sportpark megvalósítására is. Tervez­zük az alsó tagozatos iskolák, valamint az óvo­dák nyílászáróinak cseréjét, valamint az orvo­si rendelők akadálymentesítését is. Arról, hogy melyik utcákban történik út- és járdaépítés, még nincs testületi döntés. A 2017. évi költ­ségvetés tervezése megkezdődött, a pénzügyi források mértékéről még nincsenek pontos adataink. A Csendes utcát lakossági összefogás­sal újították fel. Terveznek hasonló „akci­ót” indítani? Valóban, a Csendes utca lakói indítottak egy kezdeményezést, melynek eredménye­ként megvalósult az utca mart aszfaltos tech­nológiával történő felújítása. Szeretnénk, ha minél több ilyen önkéntes kezdeményezés születne. Bizonyosan megkönnyítené a testü­leti döntést, hogy mely utcák és járdák kerül­jenek felújításra. Az ivóvízminőség-javító projekt 2015 decemberében lezárult, 2016 elején mégis Lacháza „barna és büdös” vizével volt tele az országos sajtó. Érkeznek még panaszok a víz minőségével kapcsolatban, vagy a szol­gáltatónak sikerült megoldani a problémát? Az ivóvízminőség-javító beruházásra azért volt szükség, mert az uniós szennyezőanyag­határértékek szigorodtak, és kormányrendelet írta elő a beruházás megvalósítását. A projekt majdnem teljes egészében uniós pénzből ké­ A MI ÚJSÁGUNK 2017. január KÉRDEZZ-FELELEK A település szolgálatában Szolgálatként tekint feladatára, melynek végzése mellett továbbra is gazdálko­dik. A „Kérdezz-felelek” rovat második vendégeként Németh Mihály alpolgár­mester urat többek között mindennapi teendőiről, a mezőgazdaságról és az 51- es számú főúton való közlekedésről is kérdeztem.

Next