Kiskunlacháza - A Mi Újságunk, 2023 (32. évfolyam, 1-10. szám)

2023-03-01 / 3. szám

Petőfi 200 - Versbarátok Petőfi Sándor-emlékév Versbarátok Köre „Petőfi a legismertebb magyar költő mindmá­ig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehes­sen: tehetséget, történel­met, sorsot. 26 évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, amely korfor­dulót jelentett nemzete irodalmában.” (Németh G. Béla iroda­lomtörténész) Az Országgyűlés tavaly a 2022-es és a 2023-as esztendőt Pe­tőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja születésének 200. évfordulója alkal­mából. Ennek tiszteletére összeállítottam egy irodalmi műsort, amit a Versbarátok Köre tagjainak tolmácsolásában hallhattak azok az érdeklődők, akik február 17-én ellátogattak a művelő­dési központba. Petőfi közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez. Korai ver­seinek népszerűségét is ennek köszönhette. Ő a magyar romantika kiteljesítője, aki a magyar költészet­ben koráig ismeretlen témákat honosított meg. Nála jelent meg első ízben a családi líra, a hitvesi szerelem ábrázolása, tájköl­tészetében pedig a puszta, az alföld szeretetteljes bemutatása: „Te vagy, óh szép alföld végtelen rónája, /Lelkem legkedve­sebb mulatótanyája. “ A költő 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett. Po­litikai líráját az a hit hatotta át, hogy az emberiség halad vég­ső célja, a szabadság kivívása felé. E jövő látomása először a Levél Várady Antalhoz című Dömsödön írt versében jelent meg. A dömsödiek büszkék arra, hogy a Nemzeti dalból oly jól ismert — Rabok legyünk vagy szabadok? — gondolatot náluk vetette papírra: “Legyünk rabokból ismét emberek! “ A politika mellett másik nagy ihletforrása a szerelem volt. Amikor először meglátta Szendrey Júliát a nagykárolyi megyebálon, azon­nal beleszeretett. Szendrey Ignác mindenáron meg akarta akadá­lyozni, hogy a leánya a kószáló vadpoéta felesége legyen. Egy év múlva végre megtartották az esküvőt. Az ifjú pár atyai áldás és minden anyagi támogatás nélkül indult el a szülői házból. Hogy mit indított el a Nemzeti dal és a március 15-i esemé­nyek? Az ma már történelem. Hogy mi lett a vége? Azt is tudjuk. Júlia nem tudott belenyugodni férje eltűnésébe. Hosszú hónapo­kon keresztül tébolyultként kereste a csatamezőkön. 1850 áprilisá­ban végrendelkezett. Ezt írta az akkor másfél éves fiának: Petőfi Zoltánnak tíz éves korában Kedves fiam! Midőn elolvasod e szavakat, már akkor sem apád, sem anyád. Egyetlen örökségedül nem bírsz tőlük egyebet, csak nevedet, de azt ne feledd el soha, hogy e név: Petőfi! Apád naggyá, fényessé téve, te legalább őrizd meg minden szennytől, minden folttól. Petőfi Sándor naggyá tette a nevét. Erre a legfőbb bizonyíték, hogy 200 év elteltével is ismerjük műveit, olyannyira, hogy közönségünk nagy része a versmondókkal együtt mondta az ismert Petőfi-sorokat. Az est közreműködőinek nevében köszö­nöm Önöknek ezt az élményt! Kovácsné Nagy Mária 16 A MI ÚJSÁGUNK » 2023. MÁRCIUS

Next