Kiskunmajsa - 6120, 2021 (1. évfolyam, 1-11. szám)
2021-06-08 / 1. szám
2. 2021. június 08. Massai vállalkozók, emberek a koronavírus árnyékában A zárásnál csak a nyitás lett még nehezebb . A koronavírus-járvány sokak számára nem mosolyfotóval ér véget, hanem elhúzódó küzdelemmel vállalkozásuk, egzisztenciájuk ismételt felépítésével. A pandémia következményeit bemutató sorozatunk első részében Szabó Boglárka beszélt küzdelmeiről, a Benny Hill Büfé újraindításáról. Ezen a héten Béres Zoltán, a Soul Café tulajdonosa mondta el, mivel járt a zárás időszaka, és mivel kell a nyitás időszakában megküzdenie. - Nekem más vendéglátósokhoz, vállalkozókhoz képest annyival könnyebb volt a helyzetem, hogy a pandémia idején a zárva tartás alatt nem kellett bérleti díjakat fizetnem se a hely, sem egyéb eszközök után, mivel minden a saját tulajdonom. Ez nagyon sokat segített, azt hiszem, aránylag ennek tudható be, hogy át tudtam vészelni ezt az időszakot - kezdett bele sóhajtva Béres Zoltán, hozzátéve, hogy rezsiköltsége ettől függetlenül még volt, és ott voltak azok a termékek, amelyeknek lejáróban volt a szavatossági idejük. - Összesen 65 rekesz üdítőt, 12 hordó sört kellett leselejteznem a tavaly tavasszal, majd utána ősszel induló leállás miatt, aminek az árát talán nem kell ecsetelnem. Ráadásul támogatást se kaptam a veszteségek mérséklésére, de másra sem. Próbáltam Szegeden egy pályázatot beadni, a harmadik napon értesítettek, a Kormány a vírushelyzetre való tekintettel felfüggesztette a pályázatot, amit egyébként a vírushelyzet miatt írtak ki. Nem értettem, és ennyi volt az én állami támogatásom.Az iparkamarához is fordultam, de az volt a tapasztalatom, mint másoknak. Érdemben nem segítenek, viszont küldik a mindenféle fizetős programra a meghívókat, illetve, ha nem fizetem be időben azt az ötezer forint tagsági díjat, még jól meg is fenyegetnek - nevet legyintve. Ahogy Béres Zoltán elmondja, a támogatás neki is jól jött volna, ugyanis nem csak az árukészlet, a rezsi miatt szenvedett veszteséget a leállás alatt, de folyamatosan fizetnie kellett a járulékokat, adókat, egyéb költségeket. - Mivel bevétel nem volt, és nem akartam eladósodni, csak tagi kölcsönből tudtam a kiadásokat finanszírozni, ami azért többmillió forintra szaporodott fel a járvány időszakában - viszont sehova sem tartozom, csak saját magamnak. Ezt nyilván majd vissza kell fizetnem, ha lesz annyi bevétel, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy beindult volna a forgalom. Az ismerőseim mesélik, a városokban teljesen más a helyzet, beindult a vendéglátás, de itt nem ez a helyzet. Az első nap még jöttek, de azóta szinte semmi. A másik nagy probléma, hogy a pandémia alatt sokan otthagyták a pályát, elmentek más területre, esetleg külföldre dolgozni. Nem lehet munkavállalót találni, munkaerőhiány van, de ez nem csak nálam probléma, másutt is. A munkaerőhiány nem csak a működésre, de a fejlesztési elképzeléskre is hatással van. Már a járvány előtt elhatározták, hogy a Soul ételkínálattal bővíti a profilját, helyben lehet majd pizzát, hamburgert, mindenféle finomságot rendelni és fogyasztani. Már a szükséges eszközöket, gépeket is megvásároltam a bővítéshez, de a munkaerőhiány miatt egyelőre késlekedik a fejlesztés, hiszen az ételkészítéshez, kiszolgáláshoz még plusz ember kell. De tervbe van véve, csak idő kérdése. Folytatás: 5. oldal