Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1976 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-06 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • Miként a táblára írt megoldás is tanúsítja, bizony nem egyszerű a másodévesek gépszerkezet­­tan vizsgája. SZERVEZETTEBB FELVÁSÁRLÁST, TAKARMÁNYELLÁTÁST A háztáji sertéstartás fellendítéséért Az elmúlt esztendőben csak­nem kilenc és fél millió hízott sertést értékesítettek az ország­ban, beleértve a nagy és kisüze­meket. A felnevelt és értékesített sertések száma egymillióval ha­ladta meg a tervezettet. Koránt­sem ilyen kedvező a kép, ha en­nek szerkezetét vizsgáljuk. nagyüzemekből ugyanis a terve­­­zetthez képest 1 millió 300 ezer­rel kevesebb hízó került ki, a kis­üzemekből —­ a háztáji gazdasá­gokból és AFP­SZ-szakcsoportok­ból — viszont csaknem két és fél millióval több, mint amennyi­re számítani lehetett. A feldolgozás az elmúlt terv­időszakban nem volt gondtalan. Az elmúlt év decemberében üzembe állított miskolci, vala­mint az 1977-re elkészülő szege­di és gyulai húsüzemek a kedve­zőtlen helyzeten nemcsak javíta­nak, hanem a korábbi húsmen­­­nyiségnél jóval több feldolgozá­sára is lehetőség nyílik. A belföl­di ellátás és az export fokozása­­ céljából 1980-ban az V. ötéves terv előirányzata szerint hazánk­ban tíz és fél millió hízott sertés­re lesz szükség. A nagyüzemekben a meglevő telepek jobb kihasználásával, — esetleg azok rekonstrukciójával — a kisüzemekben pedig a ser­téstartás többféle segítésével, ösztönzésével lehet e feladatot teljesíteni. Az utóbbi annál is inkább fontos, mivel kedvezőtlen változás tapasztalható a kisüze­mekben. Ugyanis a múlt év vé­gére csökkent a kocalétszám, — a kocákat hízott sertésként érté­kesítették — s a számítások sze­rint egymillióval kevesebb ser­tést nevelnek az idén. A sertéstartás fellendítésének lehetőségeiről, az ehhez kapcsoló­dó intézkedésekről tartottak meg­beszélést tegnap Kecskeméten megyei tanácson. Dr. Glied Ká­­­roly, a megyei tanács elnökhe­lyettese köszöntötte a megjelen­teket, közöttük dr. Molnár Ist­vánt, a megyei pártbizottság munkatársát, és dr. Bankó An­talt, az Adatforgalmi és Húsipa­ri Tröszt vezérigazgatóját. A ve­zérigazgató elmondta, hogy a ta­pasztalatok szerint több ténye­ző együttes hatására döntenek az állattartók. Ezek közül is legfon­tosabbak: a felvásárlási ár, takarmányellátás, az értékesíté­­­si biztonság, az adóztatás mérté­ke és az állattartóknak nyújtott helyi segítség. A következő hetek­ben több olyan intézkedés, ren­delet megjelenésére lehet számí­tani, amely a kocatartók és hiz­lalók számára kedvező lesz, mintegy 10—10 százalékos jöve­s­delmezőséget — aszerint, hogy saját, vagy vásárolt takarmányt etetnek az állatokkal — tesz le­hetővé. A tanácskozás résztvevői állást foglaltak abban, hogy a közsé­gekben szervezett­ szolgáltatások­kal kell segíteni az állattartást. A hízófelvásárlást, a­ takarmány­ellátást, a kocák vemhesítését, süldők értékesítését és felvásár­a­lását a téeszeknek, az ÁFÉSZ-ek­­nek, a szakszövetkezeteknek job­ban kézben kell tartaniuk, min­den vonatkozásban szükséges tá­mogatniuk a háztáji állattartó­kat. A terményforgalmi vállalat garantálja, hogy boltjaiban kap­hatók lesznek a különféle tápok és kukorica. Azonban a megye mintegy 40 ezer tanyájába el is kell juttatni a takarmányt, hi­szen a tanyák egy részébe ki­használatlanok a sertésólak, csökkent az egyéb állatállomány s is, jórészt takarmányellátási ne­hézségek miatt. Ezenkívül gon­doskodni kell arról is, hogy tanyákról beszállítsák a meghiz­­a­lalt állatokat. Szó esett a fajták­ról is, mert a­­ nagyüzemekben tartott hibridek nem alkalmasak a háztájiba. Ahol lehetséges, szövetkezetek gondoskodjanak a a folyamatos, a háztájiba is meg­felelő süldő­ ellátásról, de az is célszerű lenne, ha a megyében bázisgazdaságok alakulnának. Népgazdasági érdek a kisüzemi állattartás fejlesztése, amelyet párthatározatok is szorgalmaz­nak. A rövidesen életbelépő in­tézkedések, kedvezmények hozzá­­járulnak az elképzelések megva­lósításához, a kisüzemekben a sertéstartási kedv fellendítéséhez. Cs I. • A vizsgák legboldogabb perce, amikor a sikert» felelet után átveszik a diákot a leckekönyvek. HALASI KIADÁSA XIV. évf. 1. szám Ára: 90 fillér 1976. január 7. szerda NEHÉZ TÁRGY A MATEMATIKA, PSZICHOLÓGIA, KÉMIA Vizsgáznak a főiskolások Bács-Kiskun megye felsőfokú tanintézeteiben — Kecskeméten és Baján — visszafojtott izgatott­sággal csoportosuló diákokat lát­ni a tantermek, tanári szobák előtti folyosókon. A félév végét követő beszámolók napjai — ezt most „tanulják meg az elsőéve­sek — a főiskolai hallgatók leg­nehezebb időszaka: a fiataloknak vizsgázniok kell mindabból, amit egy-egy tárgyból eddig elsajátítot­tak A kecskeméti kertészeti főisko­lán több mint háromszáz diák ad számot tudásáról. Velük egy idő­ben minősítik a tanárok azt a százhúsz levelező hallgatót, akik felsőfokú mezőgazdasági techni­kumban végeztek évekkel ezelőtt és most másfél évig tanulnak üzemmérnöki diplomájuk meg­szerzéséért. Az elsősök alapozó tárgyai közül a kémia, a növény­tan a legnehezebb, de beszámol­nak a diákok agrometeorológiá­ból és politikai gazdaságtanból is. A másodéves szaktárgyak kö­zött a növénytan-, növényélettan­­szigorlat kívánja meg a legalapo­sabb felkészülést A harmadéve­sek választott szakjuknak megfe­lelő tárgyakból vizsgáznak. Befe­jezik a tudományos szocializmus témakörének tanulmányozását, és a növényvédelemből is zárószi­gorlatot tesznek Az óvónőképző Intézet száz­ötven elsőévese a beszámolókat követően a pedagógia és a pszi­chológia tárgyköréből vizsgázik. A másodévesek a vezetéselmélet, a bábjáték és az óvodai módszer­tanok összevont kollokviumával, valamint a nehéz pszichológiai szigorlattal „birkóznak meg”. Jók „Nagyüzemre” lelnek a látoga­ó kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lán is. Hétszáz nappali és két­százötven levelező hallgató ad számot ismereteiről. Az Intéz­ményben több mint hatezer vizs­gajegyet írnak be a tanárok az indexekbe — az esetleges utó­­vizsgajegyeket nem számítva. új Az első két évfolyamon már az tanterv szerint tanulnak, amely egy kissé mérsékli a fiata­lok megterhelését. Ennek ellenére még mindig nem csekély a kö­vetelmény matematikából, mecha­nikából, szerkezettanból — külö­nösen az első évben. A másodiko­sok már automatikára, illetve gyártástechnológiára szakosodva számolnak be ismereteikről. Szi­gorlatoznak mechanikából, vizs­gáznak anyagszerkezettanból és több más szaktárgyból. A legne­hezebb a harmadévesek dolga, akiknek számos kollokviumon, záróvizsgán és egy összefoglaló szigorlaton is meg kell felelniök. Baján, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főisko­lai Karán a január végéig tartó vizsgaidőszak alatt csaknem hét­százötven nappali és levelező diák tesz eleget tanulmányi kö­telezettségének Átlagosan öt tárgyból kell kollokviumi jegyet szerezniük Az elsősöket itt is a matematika „izzasztja meg” leg­jobban, a másodévesek a talaj­­mechanika, a hidrológia és több szaktárgy mellett orosz nyelvből tesznek záróvizsgát. A végzősök beszámolnak a tudományos szo­cializmus, a közgazdaságtan és a választott szakterület tárgyaiból. A Bajai Tanítóképző Intézet hallgatóinak többsége lány, több mint ötszáz diáknak a ja­­­nuári „nehéz” hetekben pedagó­giából, matematikából, nevelésel­méletből és a kell vizsgázniuk szaktárgyaikból A lélektanszi­gorlat a másodévesek nehéz erő­próbája, de ugyancsak jó felké­szülést igényel a marxista etika, az egészségtan és a harmadéve­sek szakkollégiumi beszámoló­ja is. P. M. # A növénytan-kollokviumon nettó#ab elméleti tanteretekről adnak számot a diákok. 4 A kecskeméti kertészeti főiskolát­ a levelező hallgatók is szép eredményeket mutatnak fel a beszámolókon. Negyvenötmilliárd forint exportnövelő beruházásokra A kormány hitelpolitikai Irány­­elvei felhatalmazzák a Magyar Nemzeti Bankot, hogy kedvez­ményes hitelt nyújtson a válla­latoknak olyan fejlesztéshez, amelyek a minden piacon gaz­daságosan értékesíthető termékek előállítását segítik, s a befekte­tések devizában gyorsan megté­rülnek. Mint a Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársá­nak elmondták, a gazdaságos ex­pótra ösztönző bankhitelnek ha­zánkban már nyolcéves hagyo­mánya van, s a tapasztalatok sze­rint a hitelkonstrukció igen hasz­nos, az igény is egyre növekszik iránta. Első ízben 1968-ban fo­lyósítottak exportra ösztönző hi­telt, amelynek összege akkor 300 millió forint volt. Azóta az igé­nyek is és a lehetőségek is emelkedtek. A IV. ötéves terv­időszakban összesen mintegy 14 milliárd forint exportra ösztönző hitelt folyósított a Nemzeti Bank, a mostani tervidőszakban pedig (Folytatás a 2. oldalon.) Újabb lakások épülnek • Kecskeméten, az új városközpontban, a Kada Etek utcában a téli hónapokban is dolgoznak a kilencemeletes házak építői. • Ezekhez az ötemeletes lakóházakhoz már az új kecskeméti házgyárból szállítják az előregyártott elemeket, amelyeket a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szak­emberei szerelnek össze. • Többször foglalkoztunk la­punkban a garzonházzal (szin­tén a megyeszékhelyen épül). Felvételünkön már félkész ál­lapotban láthatjuk az egyik házat, amely több mint het­ven fiatal párnak nyújt majd otthont. (Tóth Sándor felvételei)

Next