Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1977 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1977-11-23 / 47. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 23. események sorokban NAIROBI________________________ Joszip Broz Tito jugoszláv államfőit hivatalos látogatásra hívta meg Idi Amin ugandai elnök — jelentette be a kampalai rádió. A közlemény szerint a hivatalos meghívást a néhány napja Ugandában járt Dusán Vijevics jugoszláv energetikai és ipari miniszternek nyújtották át. (AFP) SZÓFIA_________________________ A Bolgár KP KB meghívására hétfőn Bulgáriába érkezett Jeronimo Arnedo Alvarez az Argentin KP KB főtitkára. (MTI) HAVANNA______________________ Kubai hivatalos személyiségeknés mintegy ötven amerikai társaság képviselője vett részt a „Business International” által szervezett havannai kerekasztal-konferencián. A háromnapos találkozó célja a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása volt. (Prensa Latina) SCHWERIN______________________ Kétszáz tudós, kultúrpolitikus, író és művész tanácskozik az NDK-beli Schwerinben a szocialista kultúra időszerű kérdéseiről, az osztályharcban megnyilvánuló ideológiai küzdelemről. A háromnapos értekezleten az európai szocialista országokon kívül Mongólia és Vietnam képviselői vesznek részt. (ADN) BOGOTA________________________ A kolumbiai kormány hétfőn esste a Magdaléna folyó áradása miatt szükségállapotot rendelt el az ország jelentős részén. Az áradás következtében már eddig is 400 család maradt fedél nélküli és több ezer lakóház került veszélybe. (EFE) HELSINKI______________________ Két személy meghalt és többen megsebesültek a Finnország nyugati partján fekvő Rauma városában, ahol robbanás következtében összeomlott a Raikka-társaság robbanószerkezeteket gyártó üzeme — jelenítette a helsinki rádió. A robbanás oka egyelőre ismeretlen. (AP) TURKU_________________________( Keddre virradó éjjel meghalt a szombaton született finn ötösikrek egyike — közölte a turkui kórház szóvivője. A hatodik hónapban világra jött öt csecsemő közül a legkisebb súllyal született kislány halt meg. (AFP) MILANO________________________ A milánói tőzsdén kedden háromnegyed órán át szünetelt a forgalom, mert egy ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy az épületben bombát rejtettek el. A tőzsde épületét azonnal kiürítették, de a rendőrök semmiféle robbanó szerkezetet nem találtak. (Reuter) MADRID A háromnapos látogatáson Madridban tartózkodó Soares portugál miniszterelnök találkozott János Károly spanyol királlyal. Képünkön: a két államférfi a madridi találkozón. (Telefotó — AP — MTI — KS) Kalóztámadás Brutális kalóztámadás érte a „.Lindinger Ivory” nevű dán teherhajót hétfőn reggel, miközben békésen várakozott Nigéria partjai mentén. A támadók megölték a hajó kapitányát és a legényeségnek mind a 14 tagját megsebesítették, közölték kedden a hajó tulajdonosai. A dán teherhajó tulajdonosai szerint a mintegy 20 főből álló kalózbanda a legénység több tagjával kegyetlenkedett, a hajó kapitányát lelőtték és holttestét a tengerbe dobták. Kétórás támadásuk alatt összetörték a hajó rádiókészülékét, írógépeket zsákmányoltak és a tengerészek személyi holmijait lopkodták össze. (UPI, AFP) Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi bizottsága november végén, december elején Budapesten tartja soron következő ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződés katonai szerveinek tevékenységével összefüggő időszerű kérdéseket. (MTB Lubomir Strougal Bécsben • Bécsbe érkezett Lubomir Strougal (bal oldalt) csehszlovák miniszterelnök, akit a repülőtéren Brúno Kreisky osztrák kancellár és Willibald Pahr külügyminiszter fogadott. (Telefotó : AP.) A világsajtó nagy terjedelemben foglalkozik azzal a hírrel, amely szerint Varsóban megkezdődtek Edward derek és Helmut Schmidt tárgyalásai. A megbeszélések természetesen felölelik a kétoldalú kapcsolatok széles skáláját. Természetesen — mondjuk, és voltaképpen ez a legörvendetesebb az egész eseményben. Az, hogy 1977-ben a Német Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság csúcsszintű, az eredményeket és a nehézségeket őszintén taglaló, jó légkörű megbeszélése már nem számít szenzációnak. Nem volt olyan nagyon régen, amikor annak számított. A két ország közötti viszonyban súlyos és jobbára negatív a történelmi örökség . Európa e két nagy nemzete az évszázadok folyamán enyhén szólva nem mindig élt a béke felhőtlen ege alatt egymás szomszédságában. Van valami szomorú jelkép abban is, hogy a történelem legpusztítóbb vérontása, a második világháború is éppen Lengyelország náci lerohanásával kezdődött. Sok mindennek kellett ahhoz történnie, amíg — néhány esztendeje — a lengyel—NSZK szerződés óriási mértékben hozzájárulhatott egy új európai korszak, az enyhülés jótékony láncreakciójának megindulásához. Lengyelország gyökeresen megújhodott és ma már az NSZK- ban is olyan kormány van hatalmon, amely — a jobboldali ellenzékkel vívott küzdelmek ábrán — komolyan szakítani akar történelmi múltjának sötét vonásaival. Mindhárom időbeli dimenzió — múlt, jelen, jövő — érthetővé teszi, hogy a varsói találkozó iránti érdeklődés messze túlmutat a két ország határain és valóban világméretűvé vált H. E. Megérkezett Kolumbiába a magyar pártküldöttség BOGOTA A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével Latin-Amerikába utazott, kedden megérkezett útjának első állomására, Bogotába. A kolumbiai főváros repülőterén a Kolumbiai Kommunista Párt vezetői üdvözölték a delegációt. A magyar pártküldöttség kedden megkezdte tárgyalásait a kolumbiai testvérpárt vezetőivel. (MTI) Egyiptomi kommentár Szadat látogatásáról „Történelmi jelentőségűnek” minősítette Szadat elnök jeruzsálemi útját hétfőn este egy hivatalos egyiptomi szóvivő, aki az elnök kíséretében maga is járt Jeruzsálemben. Szerinte Szadat látogatása „100 százalékos sikert” hozott a genfi közel-keleti értekezlet előkészítésében, és „harminc óra alatt sikerült felszámolni a harminc év ellenségeskedéseit”. A szóvivő hangoztatta: Anvar Szadat „kizárólag azzal a céllal ment Jeruzsálembe, hogy előkészítse a genfi konferencia összehívását”. Mint mondotta, az izraeliek a háromnapos látogatás alatt szerették volna rendezni az összes problémákat s helyben megkötni a békeszerződést”, Szadat azonban visszautasította ezeket az ajánlatokat hangoztatván, hogy Jeruzsálembe őt csakis a genfi értekezlet ügye vezérelte. Ebben az egyiptomi elnök tökéletes sikerrel járt” — mondotta a szóvivő. Nem bocsátkozott azonban az „eredmények” részletes ismertetésébe. A keddi Al Ahram úgy tudja, hogy Izrael a Sínai-félsziget megszállt részének azonnali visszaadását ígérte egy külön egyiptomi izraeli békeszerződés azonnali megkötéséért, de Szadat visszautasította ezt az ajánlatot, azzal, hogy nem egy különálló szerződésért jött Jeruzsálembe, hanem azért, hogy követelje az izraeliek kivonulását^1 az”z összes megszállt arab területekről és egy palesztin állam létrehozását. Anvar Szadat szombaton a parlamentben számolt be jeruzsálemi tárgyalásairól. Ezt megelőzően azonban Kairóban tanácskozik Nimeri Szudán elnökkel. (UPI, Reuter, AFP, DPA, MENA) önvallomás egy pszichózisról Az utóbbi éveikben az enyhülésellenes nyugtaó propaganda több alapvető tételt ismételget unos-untalan. Az egyik állítás szerint a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasága súlyos strukturális gondokkal küzd, ezért a gazdasági kapcsolatok fenntartásával a fejlett tőkés országok — úgymond — „segítséget” nyújtanak a szocialista országoknak, amelynek fejében politikai engedményeket csikarhatnak ki tőlüik. (Lásd az úgynevezett emberi jogok kérdésében beindított és napjainkban is folyó túlfeszített kampányt.) A másik alapvető tétel azt mondja, hogy a Szovjetunió stratégiai erőfölényre törekszik, s ez veszélyezteti a világbékét. Különösen az amerikai politológusok és katonai szakírók hajtogatják, hogy az erőegyensúly az Egyesült Államok kárára tolódott el és a katonai területek döntő részében a Szovjetunió erőfölényben van. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, az Egyesült Államok elveszítheti világpolitikai kezdeméyező szerepét. Mi az igazság ez utóbbi állítással kapcsolatban? George F. Kennen egyike a vezető amerikai „szovjetológusoknak”. Valamikor a hidegháború egyik apostola volt és oroszlánrészt vállalt az úgynevezett Truman-t elvnek, a Szovjetunió és a világszocializmus „megfékezésének” elméleti kidolgozásában. Később az ötvenes években sokáig moszkvai nagykövetként tevékenykedett. Jelenleg tudományos munkát folytat és gondolkodásmódját a realitásoknak a felismerése, az enyhülés bizonyos elfogadása jellemzi. Ő írja: .. A történelem bebizonyította, hogy a modern nemzeti állam akkor is háborúba bonyolódhat, ha létfontosságú érdekeit nem fenyegeti veszély. Elméletileg ma is teljesen lehetséges, hogy a két nagyhatalom egymás elleni háborúba sodródjon még akkor is, ha nincsenek köztük döntő konfliktusok, éspedig csak a fegyverkezési verseny belső dinamikája folytán. Tudjuk, hogyan történik ilyesmi: van egy hadsereg, amelynek létét indokolni kell. A hadseregnek van egy tervezési vezérkara. A tervezési vezérkarnak konstruálnia kell egy lehetséges háborús esetet, hogy az illetékes hatóságok és a fegyveres erők tudják, mire kell felkészülniük. Idetartozik természetesen egy bizonyos ellenfél elképzelése is. Potenciális ellenfélnek a legjobban a legközelebbi és a leghatalmasabb szomszéd illik be, ezért ezt választják fel erre a szerepre. Neki azután a leggonoszabb szándékokat tulajdonítják. Ezeknek a szándékoknak a valóra váltásához racionális okokra nincs szükség, elegendő maga az a tény, hogy katonai szempontból képes, illetve képesnek tartják a megfelelő műveletek végrehajtására. Nálunk katonai részről ismételten hangoztatják, nem foglalkozhatunk az ellenfél valóságos szándékaival, csak lehetőségeivel és képességeivel számolhatunk. Feltételezzük róla, hogy minden elgondolható gonosz dolgot akar elkövetni ellenünk, amire csak képes, illetve amire mi őt képesnek tartjuk. Ilyen módon a politikai ellenfeleknek többé-kevésbé ésszerűen cselekvő vezető csoportja helyére egy érzelmi színekkel festett szörnyeteg lép, amelynek nincsenek más érdekei és más gondolatai, csak fanatikus rombolási szándéka. Ezt a kieszelt ellenfelet minden lehetséges katonai, szervezeti és pszichológiai erénnyel felruházzák. Nála minden rendben van — nálunk természetesen nem. Valamennyi fegyvere a legmodernebb, és kifogástalan állapotban van. Csapatainak harci szelleme semmi kívánnivalót sem hagy hátra, természetesen a fegyelem sem. Mi így fogalmazunk: A legrosszabb eset feltételezése. ■ Magától értetődik, hogy egy ilyen ellenféllel szemben az ember sohasem lehet elég erős. Bármennyire fegyverkezünk is, ez sohasem elég. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet megfelelően megoldjuk, egy nép egész életét kellene egy háborús helyzethez igazítani, ami — mint mondják — az ellenfél természetesen már régen megtett. Persze a pszichózis terjesztői szerint ugyanez történik a kieszelt ellenfélnél is. Ugyanabból a feltételezésből indul ki, ugyanazoknak a kényszereiknek van alávetve, s ennek megfelelően beszél és cselekszik. Ezeknek a pszichopata reflexeknek az összjátékából keletkezik az a helyzet, amelyben minden lehetséges. Politikai okokat már régen nem firtat senki. A kiagyalt dolog realitássá válik, a lidérces álom valósággá. Végül az embereknek — főleg az államférfiaknak és a katonai vezetőknek — jóformán hihetetlennek tűnik, hogy az , amelyre olyan sokáig és háború, olyan alaposan felkészültek, ne következzék be...” Természetesen Kenman nem veszi, nem is veheti figyelembe az amerikai imperializmus természetét, a katonai—ipari komplexum összefonódásából eredő külpolitikai megfontolásokat és célokat. Azonban ráérez arra a mesterségesen szított veszélyérzetre, amelyet kapitalista tömegkommunikációs eszközök terjesztenek az úgynevezett szovjet fenyegetést emlegetve. Báró csak a pszichózis oldaláról ragadja meg a problémát, elemzése így is jellemző, s alig igényel további kommentárt. A. K. A hatodik kontinens kincsei Területe másféleszer akkora, mint Európa, Antarktisz, a hatodik kontinens. Januárban, az év legmelegebb hónapjában mínusz 29 fok itt az átlaghőmérséklet. A májusban kezdődő délsarki tél idején mínusz 50 fok alá száll a hőmérő higanyszáila. A jeges viharok szántotta táján az életnek szinte csupán a nyomai fedezhetők fel. A hatalmas területet 29 millió köbkilométer jég borítja, a föld felületén található édesvíznek több mint a fele található itt szilárd halmazállapotban. Ha ez a jég elolvadna — 600 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét, s fenyegetné valamennyi tengermelléki ország lakosságát. A kontinens széleiről időnként akkora jégszigetek szakadnak le, amelyiken egy-egy Belgium nagyságú ország is elférne. És mégis: ez a csillogó jégsivatag, amelyen fél évig a sarki éjszaka sötétlik, az emberiségnek kimeríthetetlen kincseskamrájává válhat. Itt lenne talán az ígéret földje? ! Nemrég, fejeződött be Londonban T3 ország' háromhetes' tanácskozása Antarktisz jövőjéről. Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Afrika, Lengyelország, a Szovjetunió és az Egyedü Államok képviselői még 1961-ben egyezményt kötöttek, amely szerint a hatodik kontinens minden tudományos vállalkozás számára nyitott, ugyanakkor tilosak ott a katonai akciók, atomkísérletek, a radioaktív szennyeződés raktározása. Az aláíró államok ezenkívül kötelezték magukat, hogy 1991-ig lemondanak mindenféle felségjogról ezen a területen. A tárgyaló feleknek azonban — most első ízben — foglalkozniuk kellett a legújabb tudományos eredményekkel, amelyek felkeltették a terület iránti gazdasági érdeklődést. Kiderült, hogy a Déli-sark jégsapkája alatt hatalmas nyersanyag-lelőhelyek hevernek. Amerikai geológusok 1973-ban földgázmezőt fedeztek fel. Becslésük szerint az antarktiszi gázkészletek 85 milliárd, az olajtartalékok 2 és fél milliárd köbmétert tesznek ki. A hegyekben nagy kiterjedésű szénmezők rejtőznek. A geológiailag hasonló területeken vas-, réz-, nikkel-, cink-, mangán-, molibdén- és nemesfémkészleteket találtak. Az év elején amerikai és nyugatnémet geológusok urán után is kutattak. Szovjet, lengyel, japán és chilei halászok — részben úszó feldolgozó üzemekkel — nagy fehérjetartalmú rákféleségeket fogtak. Szakértőik szerint évente, minden ökológiai kár nélkül, ötven-, millió tonna rákot lehetne az Antarktiszt környező tengerekből kihasználni. Az Antarktisz-szerződés egy mind ez idáig ismeretlen nemzetközi együttműködést hozott létre. Néhány kutatóállomást több ország közösen működtet, szokásosak a személycserék és az észleletek kicserélése. A tudósok ettől félnek, hogy a gazdasági érdeekek megbonthatják ezt a szép összhangot. Attól is tartanak, hogy a bányászat és az ipar kiépítése megzavarná a természet kialakult rendjét: nemcsak az állatokat és növényzetet fosztamá meg a kialakult környezetüktől, de geológiai és meteorológiai változásokra is vezethet. Ha a szerződést 1991 utánra nem hosszabbítanák meg, az érdekelt államok közötti konfliktusok szinte elkerülhetetlennek látszottak. Hét állam már 1908-ban területi igényeket jelentett be, részben azonos körzetekre, újabban pedig 200 mérföldes felségjogot a déli óceánra. A kutatásban élenjáró és a világpolitikailag legjelentősebb két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonban mind ez idáig nem jelentettek be igényt, és nem ismerik el a többi országok ilyen irányú törekvéseit sem. így kívánják megakadályozni, hogy a déli kontinens a nemzetközi civódások színtere legyen. ígéret földje? Bízzunk benne, hogy az Antarktisz valamennyi kincsével az emberiség céljait szolgálja majd és a jövőben is a béke, az együttműködés és nem a nemzetközi viszályok színhelye lesz. G. I. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Díszünnepség az Erkel Színházban Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából az Ady Endre emlékbizottság és a Kulturális Minisztérium kedden este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az Ady Endre emlékbizottság elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Polinszky Károly oktatási miniszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Katona Imre, s a budapesti pártbizottság első titkára, Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Franyó Zoltán romániai, Emil Boleslav Lukac szlovák, Atanasz Dalcsev és Nevena Sztefanova bolgár, Tadeusz Fangrat lengyel és Paszkál Gilevszki jugoszláviai költő és műfordító. Az elnökségben foglaltak helyet a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, valamint kulturális és tudományos éltünk jeles személyiségei. A díszünnepségen a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja is megjelent. A Himnusz elhangzása után Apró Antal nyitotta meg a díszünnepséget. Ezt követően Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő emlékezett meg Ady Endréről, majd Óvári Miklós mondott beszédet. A díszünnepségmásodik részében Kodály Zoltán, Bartók Béla, Reinitz Béla, Váry Ferenc és Szokolay Sándor által megzenésített Ady-műveket adott elő a Munkásőrség Központi Férfikara, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, a Magyar Rádió és Televízió énekkara, Szokolay Sándor és Révész László vezényletével. Ady Endre versei és prózai műveit neves előadóművészek tolmácsolták. (MTI) ,