Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1987 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-07 / 1. szám

D5330031532 Kiskunmajsa Városi Könyvtár ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! O/hjí HALASI KIADÁS XL. évf. 1. szám Ára: 1,80 ft 1981. január 7. szerda L*­t­i Helsinkiben A finn államfő és a kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Helsinkibe érke­zett Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­­­­nisztertanácsának elnöke. A re­­­­pülőtéren Mauno Koivisto köz­­társasági elnök, Kalevi Sorsa mi­niszterelnök és más finn vezetők fogadták. k Kéleshalmi múlt és jelen (3. oldal) Nem kerültünk (5. oldal) SPORT (?. oldal) Konzervgyári berendezések Kiskunfélegyházáról A félegyházi Április 4. Gépipari Művek dolgozóinak sikerült 1986-ban minden tervmutatót teljesíteni. Ex­portjukat mintegy 10 száza­lékkal túlteljesítették, és el­érték a 685 millió forintot. Árbevételük 980 millió forint volt, a tervezett 920 millió forint helyett. Termelésük jelentős részét a különböző atomerőművi berendezések teszik ki: ta­valy 420 millió forint értékűt gyártottak. Az idei tervüket jelentősen növelték — mint­egy 13 százalékkal —, s úgy számítanak, hogy elérik az 1,1 milliárd forintot. Az idén is jelentős tételt képviselnek a különböző kon­zervgyári berendezések. To­vábbra is gyártják belföldre és külföldre a képünkön lát­ható hatalmas, folyamatos sterilizálókat. (P. Z.) Kiemelkedő teljesítmény a Bácshúsnál A két ünnep között is helytálltak Az semmiképpen sem dicséren­dő, ha az egész évi kényelmes munkatempó eredményét az év végi hajrával igyekeznek meg­szépíteni. Vannak azonban olyan ágazatok, melyeknek termékei iránt éppen akkor nő meg a ke­reslet, amikor a dolgozók na­gyobbik része pihen: ünnepna­pokon és pihenőnapokon. csúny és újév között teljes hará­erő­bedobással dolgoztak a húsipari vállalatok, így a Bajai Húsipari Közös Vállalat, Bácska mert nevén a Bácshús. ■— közis­Ho­gyan teltek a múlt év munkanapjai? Ki tudták-e utolsó elé­gíteni a kereskedelem — ezekre a kérdésekre igényét? Kértem választ Lendvai Tibor főmérnök­től. — Valóban, a december nehéz hónap számunkra, örömmel mondhatom, hogy a vállalat ezer­száz dolgozója példamutatóan teljesítette a feladatát ebben az időszakban is. Talán úgy fejez­hetném ki, hogy a nagy közös­ség érdeke, azaz a bőséges hús­ellátás találkozott a vállalati ér­dekkel, hiszen a termelési több­let több nyereséget hozott. És találkozott az egyéni érdekelt­séggel, mert a munkatöbblet ke­resetként jelentkezik a fizetési borítékban. Megtudtam, hogy a múlt év utolsó négy munkanapján össze­sen 5 ezer sertést vágtak le, na­ponta 1250-et. Átvették tehát az (Folytatás a 2. oldalon.) Válságtanácskozás Párizsban Jacques Chirac francia mi­niszterelnök tegnap reggel vál­ságtanácskozásra hívta össze kor­mányát, hogy megvitassa velük az idei bérpolitikája ellen közszolgálatban és az állami ipar­á­ban kibontakozó általános táma­dást. Az ülésről kiadott sajtónyilat­kozatában Chirac kijelentette, hogy a kormány teljes egység­ben és teljes határozottsággal ki­tart béremelési irányelvei mel­lett, amitől az eltérést felelőtlen­ségnek tartaná. „A kormán­y foly­tatni kívánja a szigor irányvona­lát, de a szolidaritásét is, amely a legkedvezőtlenebb helyzetben levőknek szól”. Párizsban kedden reggel a­öldalatti szerelvények mintegy ele közlekedett, az elővárosi torsvasúton legfeljebb 15 száza­­kos volt a forgalom. Az autó­­uszok mintegy kétharmada járt. A vasúti közlekedésben is foly­tatódott a sztrájk, országosan a vonatok 25—30 százaléka közle­kedett térségenként nagy eltéré­sekkel. Folytatódott a sztrájktö­rők által működtetett szerelvé­nyek feltartóztatása. Marseille­­ben, a második legnagyobb fran­cia kikötőben újból megbénult a forgalom, mert a dokkmunkások, a vonatok legénysége és a tenge­részek sztrájkba léptek az elmúlt hetek sztrájknapjainak bérfize­tését követelve. A CGT szakszervezet tagjai sztrájkot tartottak a villamos erőművekben és kisebb áram­szünetek jelentkeztek Párizsban, Nantes-ban, Toulouse-ban és az ország több térségén. A vasutasok idei béremelését a kormány elintézett ügynek tekin­ti és nem hajlandó tárgyalni harmadik hete sztrájkoló szakmá­­­val. A metróvezetők bértárgya­lásairól hétfőn sorra kivonult négy nagyobb szakszervezet kép­­­viselője, mert­ az igazgatóság bér­ajánlatát teljesen elégtelennek tartotta. i ALAPKUTATÁS • SEGÍTSÉGGEL Új eljárások a gyakorlatnak A Magyar Tudományos Aka­démia Országos Tudományos Ku­tatási Alapja pályázatot hirde­tett, amely a tudománypolitikai határozat szellemében az alap­kutatások segítségét célozta. A Zöldségtermesztési Kutató In­tézet Fejlesztő Vállalat több té­mával nevezett a pályázatra, kö­zülük kettőt találtak támogatás­ra érdemesnek. Az öt évre el­osztott összeget egyrészt a pa­radicsomhibridekkel kapcsolatos kísérletekre, másrészt a gomba­­kutatásra fordítják az intézet­ben. Miután ma a kutatás is üzleti vállalkozássá vált, mindinkább előtérbe került, létkérdéssé vált az eredmények eladhatósága, ve­tőmag, eljárás, technológia for­májában. „A zöldségvetőmag biológiai értékének növelése bio­technológiai, genetikai és ter­mesztéstechnológiai módszerek­kel” című pályázat foglalja ma­gába a paradicsommal kapcsola­tos feladatokat. A téma sokrétű, kiemelten szerepel benne a para­­dicsomhibridek vetőmag-előállí­tása, termesztéstechnológiájának kidolgozása, a fonálféreg-ellenál­ló növények nemesítése. A gombára vonatkozó pályá­zat szintén hasznosítható mód­szerek kidolgozását ígéri: a csi­perkegomba termesztéséhez az új táptalajon, a szalmán történő termesztés technológiájának ki­dolgozására ad tágabb lehetősé­get. E két kutatási vonal folyama­tosságát teszi lehetővé az MTA segítsége. A témák vállalása azonban nagy felelősséget ró kutató­ teamre és az adott kuta­a­tást vezető szakemberre egyaránt. A részeredményekről, valamint az összegzésekről egyaránt beszá­molót várnak. Ezek sikere felté­telezi majd a további támogatá­sokat. G. E. TÉLI GÉPJAVÍTÁS f :_■ ff'*** • A­z IKR kecskeméti alkatrészraktárából naponta több partnerüzem is szállítja a téli gépjavításhoz szükséges alkatrészeket. m A tavaszi munkakezdés sikeréért Elegendő, de drága az alkatrész A határban most nincs külö­nösebb tennivaló, annál inkább a gépműhelyekben, ahol már fél­idejéhez közeledik a nagy gépja­vítási időszak. Mezőgazdasági üzemeink egyik részére az jellemző, ami a kis­­kunmajsai Jonathan Téeszre. Lantos György, a javítóágazat vezetője arról tájékoztatott, hogy náluk ez a munka nem idényjel­legű — tehát nem a téli géppihe­nőhöz kötődő — tevékenység. A nagyjavításokat inkább a műsza­ki vizsgára és az I. számú bizton­ságtechnikai szemlére történő fel­készüléskor végzik. Gépeikre egyébként jellemző, hogy sokat állnak a műhelyben. Az erőgé­peik nyolcvan százaléka igen öreg, elhasználódott, csak hat új MTZ—80-asuk van. Hasonlókép­pen már négy évnél régebben ke­­­­ll., íc a gyors ;*.zr.íc.osza.agrc. 1.. IFA teherautójuk is. A műhely dolgozóinak azért van feladatuk, mert a Mezőgép Vállalatnak la­katosipari bérmunkát Az ágazatvezető szóbt a végeznek, koráb­biaknál jobb, de dráguló alkat­részellátás mellett arról is, hogy nem mindegy, honnan vásárol­nak. Mert például a közelmúlt­ban vettek 2400 és 4000 forintért is IFA-hengerfejet. Ez a hengerfej — egyébként jó a Fortschritt E—512-es kombájn erőforrásához is — a Kecskemé­ti Agroker Vállalatnál kapható. Duráncsik Tibor, a vállalat al­­katrészosztályénak vezetője el­mondta, hogy még az elmúlt év­ben 161 millió forint értékűre duzzasztották fel a raktárt. Emel­lett 25 millió forint értékű csap­ágy és műszaki — akkumulátor, gumiköpeny, ékszíj stb. — cikk várja az anyagbeszerzőket, akik­nek bizony ezekben a napokban sorban is kell állni. Az egész év­re jellemző átlagos napi 1—2 mil­liós ,,kimenő forgalom” duplájá­ra növekedett. Az idei ellátás — hétezer különféle cikkből — az elmúlt évekénél jobbnak ígérke­zik, hiszen az importalkatrész­­igényeket 1987-től már nem a tárgyévet megelőző év márciusá­ig, hanem a felhasználáshoz kö­zelebbi időpontig, július 10-éig kell legnagyobb szállítójuknak, az Agrotek Vállalatnak ladni. A­­ Bátyai Piros Paprika Tsz­­ben a­­lkatrészellátási gond nem hátráltatja a munkát. Még az őszi hónapokban felkészültek a téli nagyjavításokra — mondta Deák István elnök. Két K—700- ason és két nagy Rábán dolgoz­nak most a szerelők. De a trak­torosok is segítenek a munkagé­pek javításánál, ami tulajdon­képpen jól felfogott érdekük, mert így megtudják, hol vannak a majdani nagy erőpróbának ki­tett eszközök gyenge pontjai. A BalotaSzállási Kossuth Tsz­­ben a szakemberek legfájóbb gondja, hogy az előző felújítás óta a Zetor traktor alkatrészei 30—40 százalékkal drágultak. Ebben az időszakban többlet­­munkát is vállalnak a Kiskunsá­gi Mezőgazdasági Területi Szövetsége Szövetkezetek kiskunhala­si diagnosztikai osztályának mun­katársai. Ugyanis ezen az állo­máson már negyedik éve vizsgál­­ják és állítják be a térségi üzemek közúti gépjárműveinek és erő­gépeinek a fogyasztását. Ahogy Baranyai Tamás osztályvezetőtől megtudtam, a téli nagy kampány harmadán már túljutottak. Ezek­ben a hónapokban ötszáz gépet néznek át. Tevékenységük köz­vetett haszna 1986-ban három­millió forint értékű üzemanyag megtakarítása volt. A termelési rendszerek alkat­rész-forgalmazása is megnöveke­dett a téli hónapokban. A Bőből­­ nai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat 5000-es, kecske­méti központjának raktárában — ahogy Bátay Imre szerviz­­mérnök tájékoztatott : jelenleg 30 millió forint értékű alkatrész van. Innen szállít 37 térségbeli partnerüzemük, s a készletet fo­lyamatosan kiegészítik a közpon­ti, nagyigmándi raktárból. Cas. P. • Tritt­mann Ferenc, a Bócsai Petőfi Täte gőpsserifíje egy IFA-motor felújítását végzi. A közművelődés tervei Január, február a közműve­lődési tervek elkészítésének időszaka. Előre látni nehéz — különösen manapság — de a következő időszak céljainak meghatározása, a módszerek, eszközök számbavétele még­is alapvető követelmény. Sokan vitatják a közműve­lődési tervek létjogosultságát. Gyakorta elhangzik a kije­lentés: „Honnan tudjam én januárban, mit fogok csinál­ni, mit ajánlok a közönség­nek az év utolsó negyedé­ben?” Sok helyen még ma is a hirtelen támadt ötletek al­kalmazásának a módszere hó­dít. „Csinálom, ami éppen eszembe jut, vagy amit vala­melyik ismerősöm ajánlott tegnapelőtt reggel munkába menet (hívjátok már meg Nagy Bandát, olyan jól szö­n vegelt a tv szilveszteri mű­sorában, biztosan sokan el­mennének.­)” Az igy — ad hoc — szerve­zett munka sorozatos kudar­cokat eredményez és jelzi: a művelődés koordinálásával megbízott szervező nem érti közössége szavát, nem figyel igazán a társadalmi jog véleményére, vagy vezető­ilyen jellegű tanácsadó-irányító testület nem is működik. A megalapozott, körültekin­tő szervezés a korszerűség egyik legfőbb ismérve. Külö­nös jelentősége van ennek manapság, amikor a dotáció mértéke nem nő, sőt, ha a re­álértéket nézzük, inkább csök­ken. Régen is erkölcstelen dolog volt elherdálni a közösség kul­túrára jutó forintjait, de ma ez megbocsáthatatlan vé­tek. Minden fillérre vigyázni kell. Ha lehet igényelni kell a közösség aktív részvételét, felelős véleménynyilvánítá­sát, anyagi támogatását is.A jó terv lényege: a reális célok meghatározása egy-egy lakó-, vagy munkahelyi kö­zösség igényeinek, szükségle­teinek figyelembevételével. Persze, ha valaki követni akar­ja a lehetőségek és az igények mérlegjátékát, jól kell tudnia tájékozódni. Nem lehet isme­retterjesztést, művészeti mun­kát, közösségi tevékenységet tervezni a társadalmi, gazda­sági célok ismerete Vagy például úgy, hogy nélkül, nem vesszük figyelembe, a költ­ségvetés mire ad lehetőséget. Nem járható az az út sem, amikor például az oktatási és a közművelődési terveket nem vetik össze, vagy az üzemek kulturális tevékenységéről fe­ledkeznek meg, meg kell újulniuk a feltétlenül lakókö­zösségek teljes közművelődé­si programját egyesítő komp­lex terveknek is. Éves programok nem létez­nek hosszabb távú elképze­lések nélkül. Látni kell a pers­pektívát, azokat a tényező­ket, amelyek orientálhatják a mindennapi munkát a cso­portok, közösségek életében. Sok tervből sajnos kimarad­nak a minőségi ismérvek, a miértet puszta statisztikai adathalmaz próbálja igazol­ni. Pedig a jó terv nemcsak az irányítást, hanem a végre­hajtást is segíti... Farkas P. József 1 A #

Next