Kiskunmajsa - Majsai Sün, 1991 (1. évfolyam, 1-30. szám)

1991-11-06 / 29. szám

november 6. MAKSA ZOLTÁN KABARÉ­ESTJE 1991. november 30-án 19 órakor a Művelődési Központban Belépődíj: 80 Ft Gyógyító kezek Megszokott gyógyszereink helyett egyre gyakrabban és többen menekülnek a természet patikájához. Az egészségügy képviselői is alá­támasztják, a természetes anyagok gyógyító hatását. Eredményességében azonban már megosz­lanak a vélemények. Az évekig tartó kutatómunka és a kísérletek, a mesterséges gyógyszerek oldalára billentik a mérleget Ezzel szemben a természetgyógyászok, he­­rakletton dialektika elmélete mellett érvelnek. Ugyanis minden betegségnek (tehát rossznak) megvan a maga (jó) gyógyító ellentéte. Ennek megtalálása igen nehéz és lassú folyamat. Felve­tődhető a kérdés, ha nincs rossz akkor az ellen­tétek egysége sem valósul meg. Úgy vélem jobb egy több évezredes állítást megcáfolni, mint be­teg emberekkel találkozni nap, mint nap. A természetgyógyászat egyik divatos ága, a reflexológia. A szakismeret és a türelem hiánya a reflexológia esetében nagyobb kárt okoz, mint javulást Egy biztos! Egy évezred óta bevált módszer alkalmazása, (lásd reflexológia és aku­punktúra) sokkal egészségesebbnek és megbíz­­hatóbbnak tűnik, mint a szintetikus alapanyagú gyógyszerek használata. Szülési fájdalmak, idegesség, gyomorfe­kély és gerincfájdalmak ellen jobb a termé­szetes gyógyítási eljárást alkalmazni. Abba a szerencsés helyzetben van Kiskunmajsa la­kossága, hogy működnek képviselői e nemes és nehéz, de mindenképpen tiszteletre méltó gyógyítási eljárásmód. Nem csak betegség, hanem kondicionáló szerként is alkalmazható. Remélem a közeljövőben csak ilyen igénnyel keresik meg ezen újszerű eljárás képviselőit -KK­ Majsai Sün 3 András-Napra jár az idő “Itt van már november dider­gő hónapja - idézhetjük Csokonai Vitéz Mihály aktuális sorait - hi­deg szele a fák ágait megcsap­ja...” Nyilas, avagy Szent András hava ugyanis a legzordabb évsza­kunk előhirnöke, szálláscsinálója. A franciák ködhónapként emlege­tik, találóan, hiszen a késő őszból az előtérbe átváltó időszak az esz­tendő a legködösebb, gyakran a legborongósabb és majdnem a legsötétebb hónapja. Hangulatá­ban is jól alkalmazkodik az elmú­lásra emlékeztető "halottak heté­hez", de a földben csírázó mag példájára, az ember megújhodó életkedvére is. Elsején Mindenszentek ünnepe az elhunyt hozzátartozóinkra von­ja figyelmünket, hogy a pislákoló gyertyák fényében idézzük meg alakjukat. Az ősrégi kegyeletet megújítván, 989-ben a clunyi ko­lostor apátja rendelte el, hogy az összes halottakért - tizenmásodi­­kán - minden pap gyászmisét mondjon. Márton napja - tizen­egyedikén - már a világi hagyo­mányokat tükrözi: a libapecse­­nyés újbor-kostolót. S ha még Márton nem öltözik fehérbe, Er­zsébet hozhatja meg - tizenkilen­cedikén - az első havat. Katalin - huszonötödikén - "locsog vagy kopog" s az ellenkezője várható karácsonyra. András pedig az ad­vent kezdetét is jelzi. Pöttyös Ráncok ellen, kés nélkül A módszer ősi. Ázsiai. Pontosabban kínai. És még véletlenül sem sebészi tudásra van szükség. Tudniillik az arc ránctalanításáról van szó, amiért felsőbb körökben igazán csi­nos összegeket szoktak kifizetni. Szóval az ősi kínai természetgyógyászok azt állítják, hogy az arcot csúfító ráncok kés nélkül is eltüntethetők. A dologhoz persze hozzátartozik, hogy előbb a ráncokat kiváltó okokat kell megszüntetni. És ezen okok között nem az öregedés van az első helyen. (Nem elhanyagolható szempont, hogy az öregedést még a legrafináltabb kínai módsze­rek sem tudják orvosolni). A dolog abban áll, hogy ősi kínai orvosta­pasztalatok szerint arcunk ráncai bizonyos szerveink gyengélkedése következtében ke­letkeznek. A bajok kezeléséhez természetesen a szintén kínai akupunktúra (tűszúrásos gyógykezelésre) van szükség. Nevetőráncunkat (az orrcimpa szélétől szá­junk mellé vezet) például semmi köze a neve­téshez. Annál inkább gyanakodnunk kell vala­miféle gyomorrendellenességre és a lép zava­raira. De vegyük a szem sarkában lévő szarka­lábakat: ezek erőteljes kifejlődése az epehó­lyag bántalmainak tudható be. A dühráncok (a két szemöldök közötti ráncok) kedélyállapo­tunktól függetlenül légzőszervi betegségre, esetleg a melléküreg gyulladására vezethetők vissza - és így tovább minden redőnek szervi oka van, miképp ez melléklet “arctérképün­kön” is látható. A kezelés menete kettős. Az akupunktúrá­hoz értő orvos tűszúr­áso­kkal(illetve újabban már “elektromos tűszúrásokkal”) gyógyítja a szervi bajt, illetve hasonló eljárással kezeli az arc ráncaihoz tartozó 17 akupunktúrás pontot. Az eredmény gyors­­ és fölöttébb meglepő. Az időben megkezdett gyógykezelésnél elég 10- 20 alkalommal orvoshoz menni - nemcsak a ráncok tüntethetők el de a páciensek közérzete is jobb lesz. Persze Kínába menni ránctalanításra, az több mint költséges. Ám nap mint nap tapasz­talhatjuk: Magyarországon is mind népsze­rűbb és elfogadottabb lesz a termé­szetgyógyászat. Ha nem is nagy létszámban, azért már akadnak az akupunktúra titkait jól ismerő orvosok. És sajnos vannak sarlatánok is. De ez már nem tartozik témánkhoz. Az ősi kínai mód­szert nem a szélhámosok, hanem éppen ellen­kezőleg, a nagy tapasztalaté bölcsek örökítet­ték a mára. Apáról fiúra - századokon át Pöttyös

Next