Kunszentmárton - Kunszenti Hírek, 2002 (15. évfolyam, 1-20. szám)

2002-02-10 / 2. szám

KULTÚRA NAPJA 13 Kunszentmártoni Hír­lap VÁROSI ÜNNEPSÉG A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL Január 19-én este hat órakor a Városi Mű­velődési Házban rendezték meg a Magyar Kultúra Napja városi ünnepségét. A szép számban egybegyűlt közönséget - mely­ben helyet foglalt Szentes város nem hiva­talos delegációja is Hankó Györgyné tanító­nő, a Zöldág csoport irányítója, a Rádió Szentes népzenei műsorának szerkesztője vezetésével­­ Vass Zoltán köszöntötte, majd Dr. Czuczi Mihály mondott ünnepi beszédet. Szónoklatában a polgármester a kultúrának az emberi életben betöltött szerepén túl ki­emelte, hogy a kultúra a nemzet emlékezete is egyben. „Egy nemzet emlékezete: a kultúra éltetője. Amíg emlékezni tudunk, a kultúra él­ni fog. Nekünk magyaroknak is - a történelem vérzivatarai közepette - megőrzött kulturális hagyományaink és értékeink adtak igazolást a fennmaradáshoz. Mert minden nemzetet az a kultúra éltet, melyet maga teremtett, és termé­szetesen illendő tudnunk azt is, hogy ennek a kultúrának a nemzet minden egyes tagja ré­szese, és ez nemzeti azonosságtudat is egy­szerre - hangsúlyozta a polgármester, majd így folytatta: Ezt a kultúrát nem elégséges örökölni, minden nemzedéknek újra meg új­ra meg kell szerezni, mert a kultúra nem lé­tezhet érteni, élvezni és művelni képes embe­rek nélkül. Következésképp a kultúra napján nemcsak tisztelgünk a magyarság nagy kultu­rális freskója előtt, hanem azokra is gondo­lunk, akik érzik, művelik és továbbadják. A magyar kulturális örökség védelme és lehető­ség szerinti gazdagítása, továbbfejlesztése a jövő számára minden kultúrakedvelő ember feladata. Kodály Zoltán paradoxonná növelve ezt a kihívást, egyenesen így ír erről: „Kultú­rát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. . Csak az a mienk igazán, amiért megdolgoz­tunk, esetleg megszenvedtünk.” Városunk kulturális életének méltatására is kitért beszédében Dr. Czuczi Mihály: „Kun­­szentmártonban, ahol nagyon sok és komoly nehézséggel küzdünk, ahol az ország fejlet­tebb régióira jellemző gazdasági fellendülés még vágyott állapot, de eredménnyel biztató első lépéseink és kitartó munkánk alapján nem elérhetetlen cél, a kultúra máris sikerága­zatként, példaként áll előttünk. Büszkék lehe­tünk díszpolgáraink tevékenységére és mara­dandó alkotásaira. Dr. Baross Gábor és Dr. Tóth Mária - a Kunszentmárton Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt - fesztiválvárossá emel­ték településünket. Országos hírűvé tették vá­rosunkat a Tiszazugi Zenei Fesztivállal, a Szent Márton püspök dicsérete című oratóri­ummal, a zsinagógából átalakított Bartók Béla Teremmel. Reményeink szerint az ugyancsak városunk nevét öregbítő, világhírű Balla De­meter gyűjteményének otthont tudunk majd biztosítani. Rangos kiadványok láttak az utób­bi időkben is napvilágot. Dr. Barna Gábor, Jó­­zsa László, Kakuk Mátyás könyvei, tanulmá­nyai, díjai, szakmai elismerései mind-mind büszkeséggel tölthetnek el valamennyiünket. A városunkban működő közoktatási intézmé­nyek és művészeti iskolák fontos küldetést tel­jesítenek a jövő generációja szépérzékének ki­­fejlesztésében. Az Alapfokú Művészeti Iskola és Fúvószenekar, illetve az Önálló Vizuális Alapiskola számos programmal, színvonalas rendezvénnyel gazdagítja városunk kulturális életét, s viszi el hírünket szerte az országba. Szegényebbek lennénk a Dalamáris Fesztivá­lok, az Önképzőkört bemutatók, a Kunszent­mártoni Alkotók Közössége képzőművészei­nek, a Hímző Szakkör vagy a Körös Fotóklub tagjainak kiállításai nélkül. Öröm, hogy ma­­zsorett csoportunk nemcsak itthon, de messzi vidékeken is sorra sikert arat, és hogy Héjja Gyula rockfesztiválokat szervez. S hogy min­den réteg és korosztály a felsoroltakon kívül, illetve velük együttműködve megtalálhatja az igényes, értékes programot, köszönhető a ki­tűnően működő közművelődési intézménye­ink - a Városi Művelődési Központ és József Attila Könyvtár - szakmailag elismerésre mél­tó munkájának és a Helytörténeti Múzeum­nak”. Hogy Kunszentmárton élénk, gazdag programokkal teli rendezvények egész sorával lüktető életet élő településsé vált, a szervezés­ben, lebonyolításban folyamatosan részt vevő segítőknek és közreműködőknek köszönetét fejezte ki a polgármester, közülük is személye­sen kiemelte az önkormányzat tisztségviselői közül Bocskai József Oktatási és Művelődési Bizottsági elnök és Wenner-Várkonyi Attila al­polgármester ezirányú munkáját. Ezután elismerés átadására került sor. Az önkormányzat 2000-ben alapította a Kun­szentmárton Város Művészeti Díja kitünte­tést, melyet most elsőként ítélt oda a képvise­lő-testület. A díjat a népművészet - népzene - területén elért kiemelkedő eredményeiért, a város kulturális életének fellendítésében vég­zett tevékenysége elismeréséül Bálla Tibor, Vass Lajos-díjas népzenész kapta. A kitünte­tést Dr. Czuczi Mihály polgármester nyújtot­ta át Bálla Tibornak, akit a díj átvételére édes­anyja kísért el. Bálla Tibor tevékenységének méltatása: Bálla Tibor 1962. március 13-án született Mezőtúron. Alapfokú tanulmányait a Deák Ferenc Utcai Általános Iskolában végezte. Ezt követően a martfűi Cipőipari Szakmun­kásképző Intézetben tanult tovább, ahol szakmunkás-bizonyítványt szerzett. A szak­mát választva a helyi cipőgyárban helyezke­dett el. A munka mellett kezdett megismer­kedni a népzenével, eleinte hobbi szinten, majd 1980-ban jelentkezett a Jászberényben működő zeneiskola népzenei tanszakára, a tekerőt választva magának. Mivel itt nem voltak adottak a hangszer vizsgafeltételei, Budapestre került, ahol sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett, így hivatalosan is népzenésszé vált. Saját tekerőt 1980-ban vá­sárolt, közben állandóan képezte magát. 1990-ben szintén Budapesten népművészeti oklevelet szerzett. Az idő múlásával mind magasabb színvonalon művelve a tekerőn való muzsikálás művészetét, fellépéseket vállalt különböző rendezvényeken, nem­csak Kunszentmártonban, hanem megyénk más településein, sőt más országrészekben is. Egyre nagyobb elismerést szerzett az or­szágos minősítő versenyeken. 1997-ben szó­lóban arany fokozatot nyert. Ezt követte az 1999-es minősítés, ahol az arany fokozat mellett a szakbizottság javaslatára Arany Pá­va díjat kapott. Még ebben az évben a Vass Lajos Népzenei Szövetség által szervezett országos- és egyben nemzetközi - verse­nyen elnyerte a Vass Lajos-díjat. A 2001-es országos minősítésen megvédte nemcsak az arany fokozatot, hanem az Arany Páva díjat is. A népzenével foglalko­zó szervezetek felfigyel­tek tehetségére, és ennek köszönhetően műsoros kazettákon és CD-ken mutathatta be produkció­it, öregbítve ezzel Kun­­szentmárton hírnevét. - 1998-TÁNCHÁZ Egyesület: - 1999-Művelődési Intézet: Új élő népzene 3. Táncháztalálkozó ’99 - 2000-TÁNCHÁZ Egyesület: Új élő népzene 6. - 2001-TÁNCHÁZ Egyesület: Új élő népzene 7. Szakdolgozatát - mely a Helytörténeti Mú­zeumban is megtalálható - „Kunszentmárton népzenéje 1900-1950-ig” címmel írta, melyet Dr. Bartha Edit, a jászberényi Múzeum igaz­gatónője lektorált. Emellett a Veress János Szakközépiskolában 1998-ig citeracsoportot is vezetett. Ez időszak alatt tanítványaival két al­kalommal is Arany fokozatot szerzett az or­szágos minősítéseken. Jelenleg a szentesi Lajtha László Zeneiskola népzenei tanszakán tanít, és természetesen a mai napig szívesen vállal fellépéseket, gazda­gítva ezzel Kunszentmárton kulturális életét. Balla Tibor az adományozóknak és a kö­zönségnek egy fergeteges dél-alföldi tekerő­muzsika előadásával köszönte meg az esten a díjat, majd szerkesztőségünktől az alábbi közleménye megjelentetését kérte: (Folytatás a 14. oldalon.)

Next