Kunszentmárton - Kunszenti Hírek, 2020 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2020-08-01 / 8. szám
AUGUSZTUS, KISASSZONY HAVA Nemcsak a járvány, az időjárás is felborítja megszokott életrendünket. Egyik nap hőség, másik nap eső, erős szél nem tesz jót az ember szervezetének, a programok tervezésének, de a betakarítási munkák szervezésének sem. Augusztus a nyári iskolai szünet utolsó, még teljes hónapja. Sajnos, az egykori élénk strand- és vízi sportélet a Körösön a múlté. Pedig már az I. világháború előtt a vízen úszó fürdőháza volt Kunszentmártonnak! Nagyon várjuk a szabad strand elkészültét! E hónap latin neve: 'felséges, szentséges' az első római császár méltóságnevét viseli, az év során valóban kiemelkedő jelentőségű ünnepeket foglal magába. Régi magyar neve már előremutat a következő, szeptember hónapra, amelynek fontos emléknapja Kisasszony, azaz Szűz Mária születésnapja, szeptember 8-án. Az ünnepek egyháziak, államiak, települési és családiak - visszatérő jellegükkel rendet visznek életünkbe, a biztonság és a stabilitás érzését keltik. Üdvtörténeti és történelmi események, helyi közösségi vonatkozások emlékének hordozói. Ezek ismerete fontos (volna) ahhoz, hogy eligazodjunk és megtaláljuk helyünket, feladatunkat a történelmi időben. Augusztus 15-én van legnagyobb Mária-ünnepünk, Nagyboldogasszony, amikor Szűz Mária halálára - görög katolikus kifejezéssel: elszenderülésére és mennybevételére emlékezik a keresztény világ. Bizonyára ezért kérte első királyunk, István azt a kegyelmet, hogy ezen a napon jöjjön érte a halál, így is történt. Szent István király ünnepét azonban mégis szentté avatásának napján, augusztus 20-án tartjuk. Államalapító szent királyunk emlékét a szocializmus évtizedeiben megpróbálták szakrális vonatkozásától megfosztva a szocialista alkotmány és az új kenyér ünnepévé tenni. Napjainkban visszakapta egykori jelentőségét, és városunknak is egyik nagy ünnepe. Augusztus egykor az aratás végét is jelentette. Ebben a hónapban jelentek meg a búzaszállító hajók a Körösön, s vitték a jó minőségű kunszentmártoni búzát a nemzetközi piacokra. Kunszentmárton 1807-ben kapott mezővárosi kiváltságot, s egyúttal négy országos vásár tartására jogot. Az István király napi vásárt mindig az ünnepet követő szombat-vasárnap rendezték meg. 1770 augusztusában volt az első nagykun kerületi gyűlés Kunszentmártonban, ténylegesen tehát ekkortól lett városunk a Nagykunság igazságszolgáltatási központja. Ennek éppen 250 éve. Augusztus 15-e nagy ünnepe volt a kunszentmártoni céheknek, egyik 'patrónus' ünnepüket ezen a napon tartották. Az ünnepi szentmisén minden mesternek, inasnak meg kellett jelenni. 232 évvel ezelőtt, Eszterházy Károly egri püspök - II. József, a 'kalapos királyunk' parancsára - 1788. augusztus 29-i leiratával lebonttatta az érparti Fábián, Sebestyén, Rókus és Rozália-kápolnát, amelynek helyén most újul meg a valószínűleg 1803-ban emelt Kálvária szoborcsoportja, amelyet 1994-ben egy villámcsapás tett tönkre. A kiegyezéstől (1867) az első világháború végéig minden év augusztus 18-án, Ferenc József magyar király születésnapján, hálaadó szentmisét tartottak a kunszentmártoni Nagytemplomban. Akkoriban az uralkodó személyes ünnepei számítottak állami ünnepnek. 1904. augusztus 1-én született Bálint Sándor néprajztudós, aki többször járt Kunszentmártonban, és szép cikkben emlékezett meg Kunszentmárton 1945-ig gyakorolt egyedülálló szokásáról a toronyőrök fertályóránként fennhangon elhangzó Dicsértessék köszönéséről. Augusztus 15-én egykor sokan elzarándokoltak a Körös gáton gyalog a csongrádi Nagyboldogasszony búcsúba. Augusztus számos nagyjelentőségű egyházi és állami ünnep időszaka is. Augusztus 5-e Havi Boldogasszony ünnepe, a legrégibb római Mária-templom, a Santa Maria Maggiore felszentelésének, s az 1716-os, török ellen vívott felszabadító háború fényes péterváradi győztes csatájának emléknapja. A rákövetkező nap, augusztus 6-a Krisztus színeváltozásának ünnepe (Márk 9,2-13;Lukács 9,28-36), amelyet III. Kallixtusz pápa az 1456-os nándorfehérvári diadal emlékére tett egyetemes ünneppé a katolikus egyházban. Az idén 400 éve, hogy 1620 augusztus 25-én a magyar országgyűlés királlyá választotta Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Besztercebányán, aki azonban nem koronáztatta meg magát. Augusztus azonban gyászos történelmi események hónapja is. Augusztus 29-re esik történelmünk két egyaránt tragikus eseménye: 1526-ban a mohácsi csata, amely a középkori Magyar Királyság végét jelentette, s 1541-ben Buda török általi elfoglalása. Mennyi helyi és magyar történelmi vonatkozás csak augusztusban! Gazdagabbak leszünk, ha felidézzük mindezeket a hónap folyamán! Barna Gábor 3