Kunszentmárton - Kunszenti Hírek, 2021 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2021-01-11 / 1. szám
IXXII. évf. 1. szám - 2021. január 11. A magyar kultúra napja - Himnuszunk születésnapja 197 éve, hogy Kölcsey Ferenc befejezte a Himnusz megírását, melynek sorait azóta is ismeri és énekli minden magyar. Kulturális értékeink és egyedülálló magyar nyelvünk közösséget, egy nemzetet teremtett itt a Kárpát-medencében. 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban - a kézirat tanúsága szerint - ezen a napon fejezte be a Hymnus megírását. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Magyar himnusz természetesen a költemény megírása előtt is volt, a református magyarságnál a 90. zsoltár „Te benned bíztunk eleitől fogva", míg a katolikus magyarság himnusza „A Boldogasszony Anyánk" és az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű ének volt. Népszerű volt a hatóságok által oly sokszor betiltott Rákóczi nóta is, melyet Liszt Ferenc is megzenésített. Kölcsey Himnusza könyörgést, imát, fohászt tartalmaz, a múltat és a jelent állítja szembe egymással, és a vers végén a bűnök felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a költő már csak szánalomért könyörög. Ennek ellenére csak 1903-ban lett az ország himnusza, illetve az 1989. évi XXXI. törvény iktatta a nemzeti jelképeink sorába. A szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy szocialista himnusz szerzésével. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új, jó nekünk a régi is". Ezzel Kölcsey Ferencnek, a reformkor legnagyobb költőjének verse nemzeti himnuszunkká vált, amelyet minden magyar ember elérzékenyülve, mélységes áhítattal hallgat, énekel napjainkban is. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekét. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, majd ezt követően első alkalommal 1848. augusztus 20-án szólal meg hivatalos állami ünnepségen a budai Mátyás templomban. Az 1840-es évek végén ünnepi alkalmakkor még felváltva, vagy együtt énekelték a Hymnust és a Szózatot, addig az ötvenes években a Hymnus lett a nemzeti érzelmeket jobban kifejező népének. A Himnuszt hivatalosan csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény 36. paragrafusa iktatta nemzeti jelképeink sorába, s a XIV. fejezet, 75. paragrafusaként emelte be az alkotmányba. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény alapvetésének I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. A nap megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, s 1989 januárjában a HNF szervezte meg először az évfordulós rendezvényeket. Az ünnep alkalmából azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is. Többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. Városunk, Kunszentmárton szintén büszke lehet - a teljesség igénye nélkül említve - olyan, közművelődési, pedagógiai díjban részesült polgártársainkra, mint Balla Tibor népzenész, az Alkotók Szabad Társaságának vezetői vagy a kunszentmártoni Hímzőkör tagjai. Szatmárcsekén megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc sírját és átadják a Kölcsey Ferenc-emlékplakettet. A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított elismeréssel azokat a művészeket jutalmazzák, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Kölcsey Ferenc a verseit külön lapokra írta, és kéziratcsomagokban gyűjtötte. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint száz éves lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. Közreadja: Herczeg László 3