Mogyoród - Hírnök, 2007 (7. évfolyam, 1-9. szám)

2007-07-01 / 7. szám

lESIEMIlÉlLTÍfJEIÍS: !7/irnö^ 16 honismereti kirándulás Csodálatos tájak, érdekes látványok Meglátni és megszeretni hazánk minden egét-zugát. Ezekkel a gondolatokkal indul­­unk el a „Honismereti kirándulás”-ra. Első ál­­lmásunk Pusztavacs volt, az ország közepe, gén szép kis emlékhelyet alakítottak itt ki. Ezután következett Kecskemét. Remek ide­­onvezetővel ismerhettük meg a patinás „híres” áros jellegzetes épületeit és emlékeztünk vi­­íghírű szülötteire, Kodály Zoltánra, Katona Özsefre. A történelmi hangulatú főtér az egyik leg­­több az országban, őriz valamit a középkori árusok hangulatából, mert azokban is egyetlen ötéren álltak a világi és egyházi hatalmasságok eprezentatív épületei. A városháza messze langzó harangjátéka Kodály dallamaival hirdet­i a régi dicsőséget: „Kecskemét is kiállítja Nyalka verbunkját.. Ezután verőfényes napsütésben gurultunk be Kiskőrösre. Petőfi Sándor szülőházát és a benne található múzeumot jártuk végig. A szü­­nház falára az emlékezés koszorúját helyez­ők el, és a Himnusz eléneklésével tiszteleg­ünk hazánk koszorús költője előtt. Kiskunhalas szinte nyári meleggel várt­­ánk. A város leghíresebb gyűjteményét kérés­ük fel a Csipkeházban. A múzeumban nem­­csak megcsodálhatók az itt készült leheletfi­­l­m mesterművek, hanem megismerhető kü­zdésük folyamata is. A halasi csipke méltó versenytársa a velencei, vagy a brüsszeli csip­kének. Az 1994-es világkiállításon már nagy­­díjat nyert. Az estét már szálláshelyünkön a kiskunmaj­­sai üdülőfaluban töltöttük, s vacsora után a­sodálatos gyógy- és élményfürdőben, akár éj­ésig is lubickolhattunk. Második nap úti célunk a Majsától pár kilo­méterre található Maris puszta az 1956-os em­­ékpark, s a hozzá tartozó kegy­kápolna meg­­ekintése. A legnagyobb hatást a hallgatókra különösen a diákokra­ Pongrácz Ödön '56-os órradalmár beszámolója tette, aki testvérei és személyes szerepéről, a forradalom alakulásá­ról olyan lenyűgözően beszélt, hogy az a kor­osztály is bámulattal hallgatta az élő történe­lemórát, aki akkor még nem élt. Itt a kegyká­polnában helyezték végső nyughelyére a le­gendás Corvin közi parancsnokot Pongrácz Gergelyt. Az emlékezés szalagos koszorúját elhelyeztük, s a Himnusz eléneklése után mentünk végignézni a Pongrácz Gergely által létrehozott '56-os emlékház gyűjteményét. Szeged a csodálatos gyöngyszem. A vidék egyik legszebb nagyvárosa teljesen elvará­zsolt bennünket. Az 1883-ban épült Városháza méltán vált Szeged egyik jelképévé. Megkapó látvány színes tetőzetével, karcsú tornyával, és előtte az áldást hozó, valamint a romboló Ti­sza szobrai. Az 1879-es tiszai árvíz szinte leta­rolta Szegedet. Több mint 5000 házat sodort el az ár, 265 maradt meg. A nagy árvíz után újjá­épült, egységes összbenyomást keltő nagyvá­ros, nyugalmas parkokkal, hangulatos Tisza­parttal, színházakkal, meleg vizű fürdőkkel, és remek éttermekkel várja az utazót. így épült meg Magyarország nagy­városai közül a leg­­egységesebb belváros. Nevezetes épületei a Városháza, Európában párját ritkító Reök­­palota, a Zsinagóga. A városban több mint ötszáz köztéri szobor van, amelynek csak kisebbik hányadát látjuk a Kárász utca és a Széchenyi tér ívén, Szent Ist­ván és Gizella, Széchenyi, Deák Ferenc, Tisza Lajos Klebelsberg Kunó, és a Tiszát szabályo­zó Vásárhelyi Pál szobrát. Az igazi történelmi hangulatot az egyházi - egyetemi városközpont adja a Dóm téren és környékén, a Dömötör to­rony, a Hungária ház, a Fogadalmi templom, a Nemzeti emlékcsarnok. A teret a Dóm uralja, amelyben Magyarország legnagyobb orgonája szól. Lelkünk csordultig megtelt gyönyörűség­gel, ennek a csodálatos városnak a varázsával. Kirándulásunk utolsó napján Kiskunfélegy­házán kezdtük a város­nézést, amelynek híres szülötte a Kiskunság népének életét a legszeb­ben megörökítő Móra Ferenc. A város ma em­lékházzal tiszteleg híres szülöttének. A félegy­házi városháza magyaros, szecessziós tornya olyan mint egy gyönyörű vőfélybot. A Hattyú­házban valamikor Petőfi Sándor szülei mészár­széket üzemeltettek. Délidő kezdetével a csongrádi Halászcsárdában étkeztünk. Ezután kirándulásunk utolsó állomására utaztunk Szarvasra, ahol a csodálatos Arborétum talál­ható. Az alapító Bolza József gróf és felesége Batthyány Anna, mintegy 200 évvel ezelőtt kezdték a gyűjtést a különleges növényekből. A holt Körösön kishajóval, Katalin II. séta**­­jóval jártuk végig a nevezetes emlékhelye.. .. A vízparton a történelmi Magyarország közép­pontjának helyét egy szélmalmot formázó em­lékmű jelöli. A Bolza kastély vízparti lépcsőjén a Capitóliumi farkas szobra a család olasz szár­mazására utal. Ma már a világ minden részéről származó fa és növénykülönlegességekkel gazdagított ez a gyűjtemény. Hogy kedves kis hazánkban mennyi csoda és szépség található, csak akkor fedezzük fel, ha útra kelünk. Tóth Lászlóné Erzsiké

Next