Örkény - Mi újság Örkényen, 2002 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
2002. február MI ÚJSÁG Örkényen 13 . A szív-érrendszeri betegségek megelőzéséről smert a címben szereplő megbetegedések riasztó gyakorisága. E veszélyes bajok a halálozásban is első helyen állnak. Összetett problémáról van szó, a politika és az egyének közös akarata képes csak eredménnyel szembeszállni a betegséggel. Mint annyi más gondunk ez sem oldódik meg magától. A koszorúér szűkület egyidős az emberiséggel. Egy kínai udvarhölgy több ezer éves múmiáját vizsgálva derült fény az eddigi legrégebbi valószínű érelzáródásra. A betegség lényege az erek belfelületének károsodása, zsírtároló sejtek felszaporodása az érfalban. Később összehúzódásra képes simaizomsejtek, gyulladásos elemek is megjelennek. A kialakult elváltozás (plakk) fokozatosan bedomborodik, akadályozva az áramlást. Nemcsak a nagyfokú szűkület problémás, az infarktusok jelentős része kb. 50 %-os beszűkülés mellett alakul ki a zsírdús, vékonyabb borítású plakk hirtelen megrepedése miatt. Hogyan vált ez a betegség mára a civilizált világ egyik legfőbb egészségügyi gondjává? Álljon itt magyarázatul egy neves szívgyógyász véleménye, aki szerint a koszorúér megbetegedés és általában az érbetegségek a 7-8.évtizedben a természetes folyamatok eredménye, minden más életkorban nem istencsapása, hanem a mi életmódunk következménye. Bizonyíték van rá, hogy ez igaz. Miközben idehaza is a 70-80-as évek között 30 %al nőtt a koszorúér betegségek gyakorisága, és veszélyessége néhány nyugati országban, így az USA-ban is ugyanennyivel csökkent. Statisztikusok is vizsgálták, hogy az erőfeszítések közül melyik volt a leginkább hatékony. Azt találták, hogy a dohányzás, és a disznózsír fogyasztás csökkentése okozta a legnagyobb javulást. Ugyanannyit, mint a legdrágább beavatkozások, tehát a coronaria-őrzők, új gyógyszerek, szívműtétek, és az újraélesztés technikájának igen széleskörű elterjesztése. Bölcsebbek lettünk. Megtudtuk, hogy egészségesnek maradni a legjobb gyógymód. A megelőzés sem olcsó. Az általános és egészségügyi műveltség elmélyítése, és főleg az életmódváltás feltételeinek biztosítása nagyon komoly nemzeti összefogást igénylő feladat. Nézzük most tételesen az érbetegségek kockázati tényezőit, min tudunk változtatni, és min nem. Tudjuk, hogy e bajok gyakorisága, súlyossága az életkorral nő. (kimondhatjuk, hogy addig élünk, amíg az ereink). Ezt és a nemet nem befolyásolhatjuk, (a hölgyek közismert viszonylagos védettsége a ciklusok elmaradása után megszűnik) Az örökletes tényezők ma még a klinikai gyakorlatban szintén nem változtathatók, de az emberi géntérkép ismerete beláthatatlan lehetőséget teremthet. Miről tehetünk? Dohányzás: ma sem tudni pontosan, hogy a dohányfüst mely alkotórészei, milyen módon okozzák, de az érfal károsító hatás egyértelmű. Hatvan év fölötti nem dohányzókon nincs hirtelen szívhalál. A negyven éven aluli hölgyeken ritkább az infarktus, akiknél mégis kialakul dohányoznak. Ha egészségesek akarunk maradni ne dohányozzunk! Bárhol legyen is érszűkület a dohányzás tilos! Túlsúly: az ételek mennyisége, és minősége sem szolgálja egészségünket. (40 éven felül az az étel válik hasznunkra, amit a tányéron hagyunk) A nagyobb testsúly elősegíti a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vérzsír rendellenességek kialakulását. Emellett a zsírszövet olyan anyagot is termel, ami károsítja a szívizom sejteket. Különösen a hasra hízás veszélyes, a derék körfogat bizonyos méret fölött önálló kockázati tényező. Számtalan fogyókúrás recept ismert, sajnos a két forgalomban lévő gyógyszerre nincs támogatás. A magyaros étrend helyett előnyben kell részesíteni az un. mediterrán diétát amely halból, zöldségekből, olíva olajból és kismennyiségű vörösborból áll. Ez utóbbiból egészséges férfi napi legfeljebb 3 dl-t fogyaszthat,a szőlő héjából származó érvédő anyagok azonban külön is kaphatók) (Nemcsak a rákos megbetegedésben, de az alkoholos májzsugorodás tekintetében is előkelő helyünk van a világban. A nagyivóknál koszorúér-betegség nélkül is kialakulhat rossz kórjóslatú szívelégtelenség). A fenti étrendet teljes őilésű gabonából készült kenyér egészítheti ki Maga' M’n\uiii féle'kanal nő a gyakorisága, az átlag pertoniás. Ez az arány idősebbeknél elérheti a 60 %-ot is. Mind az érfalra nehezedő nyomás növekedése, mind a szintén érkárosító anyagcsere rendellenességek feltétlen kezelésre szorulnak, még panaszmentesség esetén is! A betegség kezdeti stádiumaiban elég lehet az életmód megváltoztatása is (a részletezettek mellett még sószegény étrend, kávé, alkohol kerülése) máskor már gyógyszert is kell adnunk. A kezelés hosszas, akár élethossziglan tart, orvosi tanács nélkül még panaszmentesség esetén se szakítsuk meg! A modern készítmények nemcsak a mért értékeket normalizálják (130/85), hanem az egyes szervek károsodást is jelentősen csökkenteni tudják (pl. agy, szív, vese). Valószínűleg orvos és beteg közösen felelős, hogy a valóban kiváló gyógyszerek ellenére a felmérések szerint a közelmúltban Angliában a kezelt hypertoniásoknak mindössze 6 %-a érte el a már említett kívánatos 130/85-s cél vérnyomást, (nálunk ez az arány külföldi adatok alapján 27 %.) A szívizom infarktusok fele normális vérnyomás mellett következik be, ennek ellenére a hypertonia igazi ellenfél. Viszonylagos tünetmentessége miatt nem véletlenül nevezhető “néma gyilkos” - nak. Cukorbetegség: ma Magyarországon kb. fél millióra tehető a késői kialakulású ún. 2-s típusos diabeteses betegek száma. Ezek az emberek mind túlsúlyosak. Elsősorban az emelkedett vércukor miatt sajátos szövődmények is vannak (pl. vese, retina károsodás), de ér szempontjából is különösen veszélyes bajról van szó. Az ilyenkor gyakori hypertoniát, emelkedett vérzsír szintet pont olyan erőteljesen kell gyógyszeresen kezelni, mintha a betegnek már infarktusa lett volna. A panaszmentesség itt is mindennapos, pedig a szív-érrendszeri károsodások gyakorisága már a betegség “előszobájának” számító un. csökkent szénhidrát tolerancia állapotában is fokozott. Jól érzékelteti a diabetes veszedelmességét, hogy alapvető kórtani eltéréseket a szakmai irodalom deadly four-nak halálos négyesnek hívja. Vérzsír rendellenességek: nemcsak a koleszterin emelkedés számít, az infarktusok közel felében ez az érték normális. Az ún. triglicerid szint növekedése, és az ezzel kapcsolatos eltérések szintén fontosak, (egy kövér, hypertoniás cukorbetegnél ez utóbbi állapot gyakori, így válik érthetővé a halmozott kockázati tényezők jelentősége) Ismét csak a diétát kell hangsúlyozni, a fogyókúra, állati eredetű zsírokban szegény étrend sokat segít. Hiába fogyasztunk sovány disznó és marhahúst, itt is 20 % a rejtett zsiradék. Legalább heti kétszer kellene halat enni, a sovány szárnyas húsok is ajánlhatók. Egy felnőtt ember napi koleszterin szükséglete egy tojással fedezhető. Ha a reformkonyha nem segít, vagy már kialakult az érbetegség, hatékony gyógyszeres segítség áll rendelkezésünkre,bizonyos készítmények nagy szerepet játszanak a megbetegedett érfal-szakasz zsírtartalmának csökkentésében, így megakadályozzák a hirtelen érkatasztrófák kialakulását, ahogy azt már a bevezetőben említettem) Stressz: a világ olyan, amilyenné tettük, és a kedvünkért nem fog megváltozni, el kell valahogy viseljük. Sokan a megélhetésért, családjuk boldogulásáért küszködnek, mások az önmegvalósítást, új, és még újabb anyagi javak megszerzését tűzik ki célul. A fogyasztói társadalom terméke a rohanó, magával mindig elégedetlen, időhiányban lévő ember. Ez az un. psychoszociális stressz ma önálló kockázati tényező a szívizom infarktus kialakulásában. Mozgáshiány: Az edzett test, jól karbantartott erőnlét nemcsak a stressz tűrőképességet növeli, de számtalan jól ismert módon csökkenti a szív-érrendszeri betegségek esélyét. Fölhívom a figyelmet, hogy az ülő életmód után újonnan indított edzésprogram előtt érdemes szívvizsgálatot végeztetni, hogy az esetleges panaszmentes koszorúér betegség időben kiderüljön. A közelmúltban az érintett európai szakmai társaságok egységes álláspontot alakítottak ki a bármilyen lokalizációban megjelenő érbetegség megelőzésére. Egy sajátos “térképet" szerkesztettek, amely alapján életkor nem rizikó szerint megjósolható az elkövetkezendő 10 évre a szív-érrendszeri esemet valószínűsége. 1 )r Neuwald Jenő