Örkény - Mi újság Örkényen, 2002 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2002-02-01 / 2. szám

2002. február MI ÚJSÁG Örkényen 13 . A szív-érrendszeri betegségek megelőzéséről smert a címben szereplő megbetegedések riasztó gyakorisá­ga. E veszélyes bajok a halálozásban is első helyen állnak. Összetett problémáról van szó, a politika és az egyének kö­zös akarata képes csak eredménnyel szembeszállni a betegség­gel. Mint annyi más gondunk ez sem oldódik meg magától. A koszorúér szűkület egyidős az emberiséggel. Egy kínai udvar­hölgy több ezer éves múmiáját vizsgálva derült fény az eddigi legrégebbi valószínű érelzáródásra. A betegség lényege az erek belfelületének károsodása, zsír­tároló sejtek felszaporodása az érfalban. Később összehúzódásra képes simaizomsejtek, gyulla­dásos elemek is megjelennek. A kialakult elváltozás (plakk) fo­kozatosan bedomborodik, akadályozva az áramlást. Nemcsak a nagyfokú szűkület problémás, az infarktusok jelentős része kb. 50 %-os beszűkülés mellett alakul ki a zsírdús, vékonyabb borí­tású plakk hirtelen megrepedése miatt. Hogyan vált ez a betegség mára a civilizált világ egyik leg­főbb egészségügyi gondjává? Álljon itt magyarázatul egy neves szívgyógyász véleménye, aki szerint a koszorúér megbetegedés­ és általában az érbetegségek a 7-8.évtizedben a természetes fo­lyamatok eredménye, minden más életkorban nem istencsapása, hanem a mi életmódunk következménye. Bizonyíték van rá, hogy ez igaz. Miközben idehaza is a 70-80-as évek között 30 %­­al nőtt a koszorúér betegségek gyakorisága, és veszélyessége né­hány nyugati országban, így az USA-ban is ugyanennyivel csökkent. Statisztikusok is vizsgálták, hogy az erőfeszítések kö­zül melyik volt a leginkább hatékony. Azt találták, hogy a do­hányzás, és a disznózsír fogyasztás csökkentése okozta a legna­gyobb javulást. Ugyanannyit, mint a legdrágább beavatkozások, tehát a coronaria-őrzők, új gyógyszerek, szívműtétek, és az újra­élesztés technikájának igen széleskörű elterjesztése. Bölcsebbek lettünk. Megtudtuk, hogy egészségesnek maradni a legjobb gyógymód. A megelőzés sem olcsó. Az általános és egészségügyi művelt­ség elmélyítése, és főleg az életmódváltás feltételeinek biztosí­tása nagyon komoly nemzeti összefogást igénylő feladat. Néz­zük most tételesen az érbetegségek kockázati tényezőit, min tu­dunk változtatni, és min nem. Tudjuk, hogy e bajok gyakorisá­ga, súlyossága az életkorral nő. (kimondhatjuk, hogy addig élünk, amíg az ereink). Ezt és a nemet nem befolyásolhatjuk, (a hölgyek közismert viszonylagos védettsége a ciklusok elmara­dása után megszűnik) Az örökletes tényezők ma még a klinikai gyakorlatban szintén nem változtathatók, de az emberi gén­tér­kép ismerete beláthatatlan lehetőséget teremthet. Miről tehetünk? Dohányzás: ma sem tudni pontosan, hogy a dohányfüst mely alkotórészei, milyen módon okozzák, de az érfal károsí­tó hatás egyértelmű. Hatvan év fölötti nem dohányzókon nincs hirtelen szívhalál. A negyven éven aluli hölgyeken rit­kább az infarktus, akiknél mégis kialakul dohányoznak. Ha egészségesek akarunk maradni ne dohányozzunk! Bárhol le­gyen is érszűkület a dohányzás tilos! Túlsúly: az ételek mennyisége, és minősége sem szolgálja egészségünket. (40 éven felül az az étel válik hasznunkra, amit a tányéron hagyunk) A nagyobb testsúly elősegíti a magas vérnyomás, a cukorbeteg­ség, vérzsír rendellenességek kialakulását. Emellett a zsírszövet olyan anyagot is termel, ami károsítja a szívizom sejteket. Külö­nösen a hasra hízás veszélyes, a derék körfogat bizonyos méret fölött önálló kockázati tényező. Számtalan fogyókúrás recept is­mert, sajnos a két forgalomban lévő gyógyszerre nincs támoga­tás. A magyaros étrend helyett előnyben kell részesíteni az un. mediterrán diétát amely halból, zöldségekből, olíva olajból és kismennyiségű vörösborból áll. Ez utóbbiból egészséges férfi napi legfeljebb 3 dl-t fogyaszthat,­­a szőlő héjából származó ér­védő anyagok azonban külön is kaphatók) (Nemcsak a rákos megbetegedésben, de az alkoholos májzsugorodás tekintetében is előkelő helyünk van a világban. A nagyivóknál koszorúér-be­tegség nélkül is kialakulhat rossz kórjóslatú szívelégtelenség). A fenti étrendet teljes ői­lésű gabonából készült kenyér egészítheti ki Maga' M’n­\u­iii­ f­éle'kanal nő a gyakorisága, az átlag pertoniás. Ez az arány időseb­beknél elérheti a 60 %-ot is. Mind az érfalra nehezedő nyomás növekedése, mind a szintén érkárosító anyagcsere rendellenes­ségek feltétlen kezelésre szorulnak, még panaszmentesség ese­tén is! A betegség kezdeti stádiumaiban elég lehet az életmód megváltoztatása is (a részletezettek mellett még sószegény ét­rend, kávé, alkohol kerülése) máskor már gyógyszert is kell ad­nunk. A kezelés hosszas, akár élethossziglan tart, orvosi tanács nélkül még panaszmentesség esetén se szakítsuk meg! A mo­dern készítmények nemcsak a mért értékeket normalizálják (130/85), hanem az egyes szervek károsodást is jelentősen csök­kenteni tudják (pl. agy, szív, vese). Valószínűleg orvos és beteg közösen felelős, hogy a valóban kiváló gyógyszerek ellenére a felmérések szerint a közelmúltban Angliában a kezelt hyper­­toniásoknak mindössze 6 %-a érte el a már említett kívánatos 130/85-s cél vérnyomást, (nálunk ez az arány külföldi adatok alapján 27 %.) A szívizom infarktusok fele normális vérnyomás mellett következik be, ennek ellenére a hypertonia igazi ellenfél. Viszonylagos tünetmentessége miatt nem véletlenül nevezhető “néma gyilkos” - nak. Cukorbetegség: ma Magyarországon kb. fél millióra tehető a késői kialakulású ún. 2-s típusos diabeteses betegek száma. Ezek az emberek mind túlsúlyosak. Elsősorban az emelkedett vércukor miatt sajátos szövődmények is vannak (pl. vese, retina károsodás), de ér szempontjából is különösen veszélyes bajról van szó. Az ilyenkor gyakori hypertoniát, emelkedett vérzsír szintet pont olyan erőteljesen kell gyógyszeresen kezelni, mint­ha a betegnek már infarktusa lett volna. A panaszmentesség itt is mindennapos, pedig a szív-érrendszeri károsodások gyakorisá­ga már a betegség “előszobájának” számító un. csökkent szén­hidrát tolerancia állapotában is fokozott. Jól érzékelteti a dia­betes veszedelmességét, hogy alapvető kórtani eltéréseket a szakmai irodalom deadly four-nak halálos négyesnek hívja. Vérzsír rendellenességek: nemcsak a koleszterin emelkedés számít, az infarktusok közel felében ez az érték normális. Az ún. triglicerid szint növekedése, és az ezzel kapcsolatos eltérések szintén fontosak, (egy kövér, hypertoniás cukorbetegnél ez utóbbi állapot gyakori, így válik érthetővé a halmozott kockáza­ti tényezők jelentősége) Ismét csak a diétát kell hangsúlyozni, a fogyókúra, állati eredetű zsírokban szegény étrend sokat segít. Hiába fogyasztunk sovány disznó és marhahúst, itt is 20 % a rej­tett zsiradék. Legalább heti kétszer kellene halat enni, a sovány szárnyas húsok is ajánlhatók. Egy felnőtt ember napi koleszterin szükséglete egy toj­ással fedezhető. Ha a reform­konyha nem se­gít, vagy már kialakult az érbetegség, hatékony gyógyszeres se­gítség áll rendelkezésünkre,­­bizonyos készítmények nagy sze­repet játszanak a megbetegedett érfal-szakasz zsírtartalmának csökkentésében, így megakadályozzák a hirtelen ér­katasztrófák kialakulását, ahogy azt már a bevezetőben említettem) Stressz: a világ olyan, amilyenné tettük, és a kedvünkért nem fog megváltozni, el kell valahogy viseljük. Sokan a megélheté­sért, családjuk boldogulásáért küszködnek, mások az önmegva­lósítást, új, és még újabb anyagi javak megszerzését tűzik ki cé­lul. A fogyasztói társadalom terméke a rohanó, magával mindig elégedetlen, időhiányban lévő ember. Ez az un. psychoszociális stressz ma önálló kockázati tényező a szívizom infarktus kialakulásában. Mozgáshiány: Az edzett test, jól karbantartott erőnlét nem­csak a stressz tűrőképességet növeli, de számtalan jól ismert mó­don csökkenti a szív-érrendszeri betegségek esélyét. Fölhívom a figyelmet, hogy az ülő életmód után újonnan in­dított edzésprogram előtt érdemes szív­vizsgálatot végeztetni, hogy az esetleges panaszmentes koszorúér betegség időben ki­derüljön. A közelmúltban az érintett európai szakmai társaságok egységes álláspontot alakítottak ki a bármilyen lokalizációban megjelenő érbetegség megelőzésére. Egy sajátos “térképet" szerkesztettek, amely alapján életkor nem rizikó szerint meg­jó­solható az elkövetkezendő 10 évre a szív-érrendszeri esemet valószínűsége. 1 )r Neuwald Jenő

Next