Pilisborosjenő - Pilisborosjenői Hírmondó, 2017 (24. évfolyam, 1-6. szám)

2017-02-01 / 1. szám

2 PILISBOROSJENŐI HÍRMONDÓ Pilisborosjenő község Önkormányzata „a MA­GYAR KULTÚRA NAPJA” alkalmából rendezett ün­nepségen adományozott, Pilisborosjenő elismert mű­vésze címet, akik egy kis kiállítás keretében ízelítőt adtak műveikből. Ünnepség kezdetén Matuz Gergely fuvola muzsi­kájával hangolódhattunk a különleges estére. Küller János Polgármester úr meleg szavait követően a díj­átadásra került a sor. Ebben az évben is Kristóf Gá­bor újságíró, rádiós műsorvezető beszélgetett a díja­zottakkal. A képzőművészek a kiállított munkáikkal mutatkoztak be. Az alábbi sorok egy pici betekintést adhatnak mindazok részére, akik nem tudtak részt venni az estén. • BARTHA ÁGNES: Zománcművész ékszerter­vező ötvös Jelek sorozat tűzzománc-költészetével mutatkozott be. Mágikus jel, Élet jel, Fény jelek, Hang jelek, Tör jel nevű alkotásokkal. Művészcsalád sarja, nagyapja szobrász, szülei fes­tőművészek voltak. Tanulmányait Budapesten és Franciaországban folytatta. Mestere Engelsz József ötvösművész volt. Az ötvösség számára létforma. Egy igen régi, eltűnőfélben lévő, hagyományőrző erdélyi technikát folytat. A Domb alkotóműhely Ba­ráti Kör alapító tagja. Ékszereit nemesfémekből, üvegplexiből készíti, melyeket gyöngyökkel, kövek­kel díszít. „3 dimenziós zománcképeket készítek limogesi zománccal és egyedi ezüst, arany és üvegplexi ék­szereket, amelyeket szintén nemesfémekkel, s fél­drágakövekkel kombinálok. Egész életemben kiál­lításaimra dolgoztam. Számomra a munka életfor­ma, lét egyetlen formája" - vallja önmagáról a művésznő. • DÖBRÖNTEI ZOLTÁN: Fes­tőművész Abel és Káin, Abel és Alleppi ró­zsa című festményeit hozta el. Celldömölkön született. A bu­dapesti Képzőművészeti Főisko­lán végzett. 1991-ben a szombat­­helyi képtár baráti körétől ösz­töndíjat kapott. Jelenleg a felnőt­teknek szóló Napút Művészeti Akadémia vezető tanára, amely Solymáron a Fészek Waldorf Iskola épületében működik, ahol festészetet tanít és előadásokat tart színtan, művészettörténet, al­kotásszemlélet témákban. Mélyen hisz a közösségben alkotott művészet erejében. Az alkotómunka mellett Waldorf-iskolákban festészetet tanít. A Skarabeus Szabad Művészeti Műhely ve­zetője. 1989-től rendszeresen szerepel csoportos tár­latokon. Egyéni kiállítása volt Szombathelyen, Budapesten. Művei találhatók a Szombathelyi Mú­zeumban. •LÉDERER TAMÁS: Szobrász Csupa szív anyuka, Suhanc és Jó napot című szobrait állította ki. Budapesten született, majd nagyszüleivel Keszt­helyen élt. Magyar Képzőművészeti Főiskolán vég­zett. Művészete különálló fejezet a magyar szobrá­szatban. A megszokottól eltérő formavilágú mun­kák jellemzik. Művei fából, bronzból, vasból, kőből készülnek. Kompozícióinak középpontjában az em­ber áll, mondanivalói érintik a mai ember lélektani problémavilágát. •MIKLÓDI MÁRTA: Festő Hajnal című festményével volt jelen. Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd Olaszországban, Franciaországban és a Szovjetunió­ban végzett tanulmányokat. Tagja a Budapesti Peda­gógusok Képzőművész Stúdiójának. 1965-ben a hód­mezővásárhelyi művésztelepen dolgozott. Lírai al­katú festő. Művészi szemléletének alapja a természet iránti szeretete, valamint ember és natúra har­móniájának kutatása. Kifejező­ eszközei közé tartoz­nak a nyers hatású, pasztózusan felrakott színek, és a formák. (Folytatás a köv. oldalon) (( A MAGYAR KULTÚRA NAPJA - Pilisborosjenőn )

Next