Pilisborosjenő - Pilisborosjenői Hírmondó, 2021 (28. évfolyam, 1-8. szám)

2021-02-01 / 1. szám

2021. február XXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM PILISBOROSJENŐI HÍRMONDÓ Megváltozott adóigazgatási tudnivalók -13-15. oldal Dr. Horti István jegyző évértékelése -10. oldal Márciusi öregek Neves helyit kértünk meg, ossza meg velünk ünnepi gondolatait. És nem véletlenül Selmeczi Györgyöt, a komponistát, hisz Liszt Ferenc Petőfiről szóló zongoradarabjából ő készített zenekari átiratot. Jó szívvel ajánljuk a Liszt Hanglemez Nagydíjas albumot meghallgatásra. Itt a tavasz! Élednek a remények. Az öregek is el-elmosolyodnak. A járvány-korszak alatt megtanultuk nélkülözni a közösséget, nélkü­lözni a feloldódást a kortársainkban; sokunk­nak a magány üressége (teljessége) jelentett új élményt. És mindnyájan megtapasztaltuk valame­lyest a természet végtelen hatalmát, sőt, olykor az esztétikájával is szembesültünk. Az elgyötört városlakók tömött sorokban se­regellnek az Egri várhoz, a Teve-sziklához, a Kevély-nyeregre: jöttek a természetbe. A márciusi forradalom ünnepéhez is a természet éledése, a lelkesültség, a lázas te­vékenység, a „nyílt sisak", a fiatalság attribú­tumai társulnak. Nemigen fordul elő, hogy az a 48-as március tűnődésre, szemlélődésre, vizsgálódásra indítana bennünket, kései ma­gyarokat. Az ünnepélyes emlékezés minden­kor a fiatalság apoteózisává avatja az évfor­dulót. Igen helyesen. Az idén először azonban - némiképp a jár­vány teremtette viszonyoknak köszönhetően is,­­ esélyt kaptunk a gondolkodásra. Esélyt arra, hogy a szokásos gyermeteg szócsép­­lésen, az üres poltikai frázisokon túllépve - kvázi önerőből (sic!) - megpróbáljuk meg­érteni azokat a bámulatra méltó szellemi-lelki folyamatokat - a nemzet szellemi teljesítmé­nyét - melyek elemi erővel vezettek el a nem­zeti önmeghatározás eufóriájáig. Gondoljunk csak a „mi forradalmunk" egyképp nemzeti és európai mivoltára! Vessük össze a „teljesítmé­nyünket" Petőfi, Arany, Jókai korával, vegyük észre, hogy már az ő művük is csaknem isme­retlen a mai átlagember számára... Talán még az öregek utánanéznek egy-egy verssornak, egy szóképnek, egy hangulatnak... Pedig gyanakodhatnánk, hogy Petőfi nem egyszerűen a „Talpra magyar" költője, hanem a magyar és az európai szellem és spiritualitás egyik legnagyobb alakja, műve felfoghatatla­nul széles bölcseleti, történelmi és művészet­­történeti alapokon nyugszik. A kackiás-népi­­es-bohém Petőfi képe pedig csak álca: nem föltétlen a költőé, sokkal inkább a kommu­nizmus és az ostoba fogyasztói önzés sújtotta szellemi közállapotok álcája. Nemigen értjük ma már Petőfit, korszerűtlennek érezzük, pe­dig sokszor modernebb és intellektuálisabb korunk önjelölt bölcseinél. Olvassuk, ismer­jük meg újra­­ a karantén­időbe se fér bele? Meglepődnénk: jólesik! És ott van Eötvös, Kemény Zsigmond, Vörösmarty és Tompa és Vajda János. És ott van Liszt! Liszt Ferenc. Annyi nemzet vallotta ma­gáénak hogy csak ő maga tehetett rendet: egész életében magyarnak vallotta magát, soha más ország állampolgárságát föl nem vette, korabeli magyar útlevéllel szágul­dozott Európa-szerte. Szelíden tudomásul vette Heine szemrehányásait a vészkorszak kezdetén, és rendre megírta azokat a mű­veit, melyek mindenkor a magyar nemzeti éthoszt közvetítették Európa számára: a Szent Erzsébet legendáját, az Esztergomi Misét, a Hungáriát, az elbukott szabadság­­harc drámai gyász­darabját (Les Funérail­­les), a Magyar Rapszódiákat, és élete alko­nyán a végsőkig letisztult, különös, már-már 20. századi hangvételű Magyar Történelmi Arcképeket (ez utóbbi zongoraciklust e so­rok írója dolgozta át zenekarra, s vezényelte lemezre éppen húsz évvel ezelőtt). Liszt (aki vélhetően németül olvasta Pe­tőfit) értette meg igazán a költőt. Rokonlélek volt, szenvedélyes és lázadó; szilárdan hitt a jóság az igazság és a szépség győzelmében. A géniusz mindenkor naiv... Hát efféle gondolatok ötlenek fel a márciusi öregek fejében, így járvány idején. Aztán be­kapcsolják a tévét és máris látni vélik a reklá­mot: „Olvasson Petőfit, Aranyt, Jókait! Hallgas­son Lisztet! A legtöbb, mi adható!" Szép tavaszt, megnyugvást, békés napokat kívánok. Selmeczi György

Next