Pusztaszabolcs - Szabolcs Híradó, 2009 (19. évfolyam, 2-10. szám)

2009-02-01 / 2-3. szám

5 SZABOLCS HÍRADÓ KÖZMEGHALLGATÁS 2009 • KÖZMEGHALLGATÁS­ ­át tette szóvá, úgy látja, hogy ez egyre bővül. Azt sem lehet tudni mennyire veszélyes? Az egyház a kapott bérleti díjjal kinek számol el? A járda folytatását hiányolta a Száz forintos bolttól. Gévai Györgyné örömét fejezte ki a Stadler építésével kapcsolat­ban, azt viszont nagyon kellemetlennek találja, hogy a járdájukat az ide érkező kamionok tönkreteszik. „Azt sem bánom, ha leaszfatozzák a kerítésemig.” - mondta Kiss Béla, a halottak napján a temető parkoló kapcsolóval történő kivilágítást javasolta. Major Imre: figyeljenek, hogy amikor engedélyt kiadnak, akkor vizsgálják meg van-e parkoló hozzá. Kátai György: Elmondta, hogy egy-egy képviselő-testületi döntés­nél nem látszik, hogy egy-egy döntést milyen vita előz meg, illetve az sem látszik, hogy melyik képviselő, hogy szavazott. Olyan témában is, ami most is felmerült, mint probléma. Például a Közösségi Ház támogatása. Ő azok közé tartozik, aki nemmel szavazott a közösségi ház támogatásával kapcsolatban. Ez nem egy generális egyházelle­­nességéből fakad, hanem addig nem tudja ezt a támogatást megsza­vazni, amíg a Közösségi ház működési szabályzatában, egy személy döntésére redukálódik, hogy mi történhet ott. És ezt azért teszi, mert ebben a Közösségi házban 3,5 millió forint megyei és 3,5 millió fo­rint helyi önkormányzati pénz van, vagyis a Közösségi Ház bekerülési költségét ötven százalékban állami pénzből finanszírozták. Amennyi­ben ez az alapszabály változna, akkor ő is meg tudná ezt szavazni. Jó célokért működik, támogatni kell, de amíg ilyen az alapszabály, addig nem tudja megszavazni. A pályázatíró díjazásával kapcsolatban elmondta, hogy nem az a vélemény nyert többséget, amit ő képviselt. Javasolta, hogy legyen az megvizsgálva, hogy személyfüggő-e az, hogy az nem valósult meg, hogy azért alkalmaz az Önkormányzat pályázatírót, mert megterme­li a díját. Az adott időszakban nem termelte meg a díját. Kérte, hogy vizsgálják meg, hogy ez személyfüggő volt-e, hogy alkalmas-e a sze­mély. Ha nem személyfüggő, akkor meg kellene próbálni a sikerdí­jazást. Ha sikeres, akkor kap érte bizonyos százalékot, ha nem nyer a pályázat, akkor hiába dolgozott, ne kapjon érte semmit. Ő ezt a válto­zatot támogatta volna. Szintén nem ez valósult meg. A MÁV laktanyával kapcsolatban elmondta, hogy az Önkormány­zat megvette, ami véleménye szerint helyes döntés volt, de az már nem, hogy nem adta el, amikor Csíki Ottó megvette volna és vállal­ta, hogy két éven belül felújítja. Most állagmegóvásra költ az Önkor­mányzat. A kistérségi tanuszodával kapcsolatban elmondta, hogy volt egy előzetes becslés, ami 7 millió forint volt, ezt vállalta az Önkormány­zat. A tényleges számítások szerint 14 millió forint a Pusztaszabolcs által fizetendő hozzájárulás. A 14 millió két részből tevődik össze: mivel PPP konstrukcióban épült, ezért ki kell fizetni az uszoda be­kerülési költségét, ez az egyik fele, a másik fele a fenntartási költség. Az uszoda és az oktatási társulás úgy függött össze, hogy első kör­ben nemmel szavazott a testület az uszoda finanszírozására. Az al­polgármester úr javasolta, hogy kapcsolják össze az uszodát és az ok­tatási tanulás létrejöttét úgy, hogy ha az oktatási társulás központja Pusztaszabolcs lesz, és mivel nem jár kiegészítő normatíva, mert vá­ros Pusztaszabolcs, de ha a települések visszaosztanak plusz norma­tívát, akkor abból lehet fedezni az uszoda Pusztaszabolcsra eső ré­szét. A kettő így kapcsolódott össze. Akkor a decemberi testületi ülé­sen javasolt egy határozati javaslatot, amit később finomított a testü­let. Lényege az volt, amit már a Polgármester úr is ismertetett, hogy az oktatási társulás létrejöttétől tette függővé az uszodát. Garanciá­kat is tartalmazott, hogy amennyiben későbbiekben nem fedezné a ki­egészítő normatíva a Pusztaszabolcsra eső, uszodára fordítandó éves törlesztőrészletet, akkor lehet újból tárgyalni és megoldást keresni. A kistérség elfogadta Pusztaszabolcs határozatát. Közben létrejött a szo­ciális társulás és mivel Pusztaszabolcs az oktatási társulás központ­ja akart lenni, így a szociális ellátások központjának lehetőségét át­engedte Perkáta önkormányzatának. Perkáta pedig olyan időhúzásba kezdett és feltételeket szabott az uszodai megállapodással kapcsolat­ban, amit a kistérség nem tudott elfogadni, így nem alakult meg az ok­tatási társulás. Pusztaszabolcs eljutott a kompromisszumos megoldá­sig, amit elfogadott a kistérség. Perkáta egyébként azért volt az okta­tási társulásban jelentős, mert mint második legnagyobb lélekszámú, nem város rangú település, ő tudta volna a legnagyobb fejkvótát le­hívni, nélküle nem volt értelme létrehozni a társulást. Pusztaszabolcs nem járult hozzá az uszoda működtetéséhez, ezért pereli Iváncsa köz­ség Pusztaszabolcsot. Véleménye szerint Szabó Ferenc csak a kame­raláz miatt mondta, hogy, a wellness részlegből fogják fenntartani az uszodát, mert ő úgy tudja, hogy a wellness részlegből nem tudják fenntartani az uszodát, csak a kieső bevételeket tudják csökkenteni. Reméli, hogy a jövőben nagyobb konszenzussal, egymást jobban megértve tudnak a település érdekében dolgozni. Csányi Kálmán elmondta, hogy képviselőként három év alatt nem kapott tájékoztatást az uszoda építéséről, s ő sem tudja hogyan lett a hétmillióból tizennégymillió. Kiemelte, hogy az itt elhangzott prob­lémák megoldására nem sok esély van, hiszen az uszoda tizenöt évre elvitte volna a fejlesztések lehetőségét. Ecsődi László, országgyűlési képviselő: Köszöntötte a közmeghall­gatáson résztvevőket. Elmondta, hogy a városi rang nem csodaszer, hanem egy lehetőség és egy esély arra, hogy a város lakosságának egy magasabb szintű közszolgálati ellátása legyen, és minél komfortosabb legyen egy település. Most is sok mindent kell fejleszteni, hogy városi rangnak megfelelően tudjon működni egy önkormányzat. És nyilván ez hosszú ideig így lesz, ez látszik a többi nem régen várossá vált te­lepüléseken is. Nem megy egyik napról a másikra. Elmondta, hogy a gazdasági világválság ellenére is sikerült az ön­­kormányzati szektornak a támogatottságát a 2008. évi szinten megőriz­ni. Ezt azért lehetett megcsinálni, mert a 2007-es személyi jövedelem­­adó bevételek tizennégy százalékkal nőttek. A személyi jövedelemadó kétéves csúszással jelentkezik, abból nyolc százalék marad az önkor­mányzatoknál, negyven százaléka pedig központi visszaosztásra kerül, így lehetett átcsoportosítani pénzeket, hogy ne legyen jelentős csökke­nés az önkormányzatoknál. Ami nominálisan csökken a támogatások­nál, az a 13. havi illetmény fedezete lett volna, gyakorlatilag ennyivel kevesebbet kap egy önkormányzat, de azt nem is kell kifizetni. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megbomlott az együttműködés a kistérségen belül. Valószínűleg mindenki követett el hibákat. Talán mindenkinek egy hidegzuhanyt kellene venni az uszodában, és akkor mindenki lehiggadna. Németországban ez a faj-

Next