Radostyáni Sion - Kondói Hírnök, 1999 (7. évfolyam, 1. szám)
1999-12-01 / 1. szám
„FÉLJÉTEK AZ ISTENT, ÉS NÉKI ADJATOK DICSŐSÉGET!” (Jel. 14:7) SOLI DEO GLORIA! RADOSTYÁNI SION A RADOSTYÁNI EGYHÁZ LAPJA * VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM * 1999. KARÁCSONY HAVA * SZERKESZTI: VÁRADY ZSOLT A TARTALOMBÓL: * Túrmezei Erzsébet: Karácsonyi rímek * Levél az Olvasóhoz * Megemlékezés október 6-ra * dr. Ravasz László: Karácsony a földön * ♦ Nemere István: Amikor utolsót üt majd az óra * N. Szabó Györgyire: A kegyelem * * Várady Zsolt: Nekropolisz 1996. * Konfirmáltak köszöntése * * Hetven pataki diák misszióba indul* Hirek, hirdetések * Áldott az Úr,... hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét. Lukács 1*68 ISTENTŐL MEGÁLDOTT BOLDOG, KEGYELEMTELJES, BÉKÉS KARÁCSONYÜNNEPLÉST KÍVÁNUNK RADOSTYÁN NÉPÉNEK! Ezüstöt ölt a téli föld. Havas kis út a hegyre fut. Karácsony int felénk megint. Keresi árva, elhagyott a betlehemi csillagot. Túrmezei Erzsébet: Karácsonyi rímek Köd hamva hull, és rajta túl, mint zúzmarás, fehér varázs, erdők-mezők az Érkezőt jelentgetik ma ékesen. Őt keresem! Őt keresem! Már megjelent! - zenél a csend. Reményed Ő! - zúg a fenyő. Ilyen fehér! - dalol a dér. És szól az út, mit láb tapos: Alázatos! Alázatos! Lombjaveszett ág didereg a jegenyén: Ilyen szegény! Róla zenél a szél, a tél, zenélj te is, szegény szívem: Eljött, igen! Eljött, igen!