Radostyáni Sion - Kondói Hírnök, 2004 (12. évfolyam, 1. szám)

2004-11-01 / 1. szám

2 RADOSTYANI SION Levél az Olvasóhoz I. István király ünnepén 'Ünneplő gyülekezet, szeretett Magyar Testvéreim! 'Ünnepet ma ez az ország! Hremcsa­­, a római katholikusok, ünnepiig szentté avatott első királyunkat, hanem minden magyar a Csonka Hazában és annak, határain kívül, valahol magyar szív dobog a nagyvilágban. Születésnap van ma. A keresztyén magyar állam 1004. születésnapja. 'Első királyunk, az árpádházi Cséza fia István trónralépése kora Európájának, maghatározó jelentőségű országában, a keresztyén Magyarországban történelemformáló tény volt. A Kárpátok, medencéjét kitöltő magyarság, s még az azon is túl érdekkörébe vont Közép- Európa és a Magyar Királyság egy választhatatlan lett egymástól Első királyunk. Isten kegyelmétől 1000-től 1038-ig uralkodott bölcs szívvel, erős lélekkel. Keresztyén uralkodó volt, Isten törvényére tekintve nagy előrelátással törvénykezett. ha az ószövetségi királytörvényt olvassuk­ a Szentírás­ból­­ sodrokon vonás tűnik, elő Izrael első királya és a magyarok,első királya között. Izrael első királya Saul volt. A nép véréből való vér, (Benjámin nemzetségéből .Amikor az Isten népe földi királyt kívánt, miként a többi körülöttük, élt nép, saját maguk­ közül kellett uralkodót választani Eleink, is­­ történelmi kényszerre - hiszen az akkori Európában már keresztyén királyságok,voltaki Árpád véréből választottak, királyt, Créza fejedelem fiát. A király nem önkényeskedhetett, a jó rend és a törvényesség betartásán kellett ügyelnie. Sokszor idé­zik, I. István királyunk, törvénykönyvét, ami ugyanazt szolgálta, mint az ószövetségi királyságban, akár Saul idején, akár később, a jó királynak minden nap tanulnia kellett félnie az Urat, akinek­ kegyelméből és akaratából állt egy ország élén. Sokféleséget nem tarthatott, nehogy eltérítsék azot az istenfélelem útjáról, mint később Salamont,­­Dávid fiát. Sok, világi kincs felhalmozása sem volt megengedett, nehogy földi javakban bizakodjon. I. István királyunk, és hites felesége bajor fizella kőtemplomokat építtetett 10 falunként, megszervezte az egyházi közigazgatást, püspökségeket, egyházmegyéket, az Egri Egyházmegye éppen az idén 1000 éves. Ez a Tszáninneni­­ Református Egyházkerület jogelődje. István királyunk Istenre tekintett, és így nézhetett a jövőbe. 1000 év elmúltával ezért emlékezünk, reá Iesten iránti hálával amikor reá emlékezünk, hálát adunk, ebben a hazában az életért, az új kenyérért is. Megadta nekünk, a jóságos Úristen, újból egy esztendőre asztalunkra kerülhet kegyelméből és fáradtságos emberi munka eredményeként a kenyér. Kenyér és élet­­ így kapcsolódik, gondolkodásunkban össze, a mindennapi földi kenyér azonban túlmutat önmagán, ahogyan ez nélkülözhetetlen a földi élethez, ama mennyből alászált nélkülözhetetlen a lélek, életéhez, táplálásához. Jézus Krisztus, Isten Eia értünk, megtöretett szent teste, aminek,jegye az úrvacsorában a kenyér, azt az isteni szeretetet hirdeti amely úgy szerette ezt az emberi nemzetséget, hogy egyszülött Eiát adta érte, hogy ha valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök, élete legyen. Ma nálunk, nincs földi királyság. (De a keresztyén embernek, van királya, a királyok. Királya, aki halk, szelíd, de határozott szavával kér bebocsátást az emberi szívekbe ma is, hogy mint megváltó í­r boldoggá tegyen, és mint mennyből alászedott kenyér táplálja az övéit az örök­ életre. Ő legyen a mi életünknek is megváltó Ura és dicső Királya! ßmen. Radostyán, 2004. augusztus Tárady Zsolt

Next