Radostyáni Sion - Kondói Hírnök, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016-02-01 / 1. szám
2016. február «ADOSTYMISION-KONDOI HUNOK 'Kfdves Olvasói A felhők feleH mindig ragyog a nap - szokták mondani Frankfurtba utaztam egyszer a Lufthansa gépével A szakadó eső miatt csoda volt, hogy a gép megkapta a felszállási engedélyt. Miután felemelkedett a kifutópálya betonjáról sűrű ködfelhő takart el mindent a szeme felé. Szinte éjszakai sötét borult ránk. Hogy pár perc múlva a kontraszt még nagyobb legyen. Vakító fehérség felett, a sötétkékéig alatt, sziporkázó fényben repültünk. Mert a felhők felett mindig süt a nap. Jó benne azt írnom, hogy életünkben mindig ott a derű, a reménység, a szeretet, az Istenbe vetett hit, amely nem enged zúgolódni elégedetlenkedni, és a tökéletesedés szándékával, hálás szívvel az elért eredményekért nem szűnik, megtenni a jót, a nemeset, a szépet, az Isten kedvére valót. A XXI. század elhozta az egységesülő Európát. Igaz nálunk,már 1867-től megvolt,Brassótól Innsbruckig és Humétől gaűciáig. Az akkori világ legdinamikusabban fejlődő, igen jó közigazgatással bíró áldott és gazdag birodalomként. Spontán módon magyarosodtak,a történelmi Magyarország perifériái g gazdagodtak.Városaink ekkor lett igazi világvárossá (Budapest, de a vidéki városok,is sokat fejlődtek: 7 p- Cozsvár, Xilssa,Debrecen, Nagyvárad,Pozsony, Szeged, Fiume... gyarapodott a Cikkszám, hiszen békeidőt élt az ország. Ma, látszólag nincs háború - legalábbis csonka hazánk,területén. Jó lenne azt írnom, hogy falvaink gyarapodtunk. Igen, talán anyagi javakban, mert vezetőink, minden tőlük, telhetőt megtesznek, egy-egy pályázat megnyeréséért, egy-egy jó ötlet valóra váltásáért.De lelkiekben? Lélekszámban?Reménységben? Isten szerinti áldott életben? gazdagodunk? Növekedünk? Jó lenne azt írnom, nincs üres ház a faluban, mert mindet boldog emberek, lakják. Jó lenne azt írni, hogy évente Radostyánban is, Kondón is, (és arányosan mindenütt az országban) 10-15 magyar gyermek születik, a 6-7-8 temetéssel szemben. Matematikailag, emberileg kalkulálva pár évtized, és örökre elfogyunk. Jó lenne azt írni, hogy több száz éves iskoláink, ma is 50-60 gyermek, zsivajától hangosak, ahol rátermett pedagógusok, tanítgatják, nevelgetik őket minden szükséges jóra. Jó lenne azt írni, hogy az előttünk,álló jövő derűs és ragyogó, bátran tekinthetünk felé... Életünket azonban beárnyékolja valami sötét felhő. Van ugyan okunk, bizonyos dolgokon örülni, de olyanok, vagyunk, mint a szakadék,peremén álló halálraítéltek. Születés egy-egy kivételtől eltekintve, gyakorlatilag nincs, a szülő korban lévők aránya is alacsony. Ingatlanaink,kiürültek, vagy sor helyen egy-egy özvegyasszony lakja még a tornácos öreg házakat. Mintha az életünk is kiüresedett volna. Mintha a hitünk is meghidegült volna. Templomaink, is üres ridegséggel riogatnak. Az ítélet talán beteljesedni látszik? hitetlen nép elvész. ’ írhatnám: a hitetlen Magyarország elvész, vagy a hitetlen Európa elvész.De mindig van remény, az Istenhez térés, amíg élünk, lehetséges. A megújulás még nem veszett el végképp. Mert ránk ragyog Isten szeretetének a napja, ha nem bújunk,bűneink,napellenzői alá, ha az élet beszédje, Krisztus igéje és a Szentlélek ereje átformálja gyarló életünket. Bár azt írhatnám, amit nem írhattam. Ne felejtsük,azonban el Isten tervei nem emberi tervek, gondolatai nem emberi gondolatok, kalkulációja nem emberi kalkuláció. Hiszem, terve van még itt velünk,Ragyogtassa ránk,mennyei jóságát, éreztesse velünk megtartó szeretetét, tartson meg és könyörüljön rajtunk! 2016. böjtben Lelkipásztorotok.