Siklós, 1989 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1989-11-01 / 11. szám

SIKLÓS Kezdhetném azzal is, hogy a tanács szeptember 26-i üléséről tudósítunk, ugyanis az akkori tanácsülés „az érdeklő­dés hiányában” elmaradt. (Természete­sen el lehetne gondolkozni azon, hogy mennyire fontosak ezek a tanácsülések, ha pont azok nincsenek jelen, akiknek feladatuk lenne a választóikat képvisel­ni.) A megismételt tanácsülésen a napi­rendi pontok tárgyalása előtt jelentés hangzott el a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, valamint a Végrehajtó Bizottság legutóbbi tanácsülés óta vég­zett munkájáról. Ebben a témakörben szólalt fel Földinszki István, aki a Vár­alja utcában épült út minőségi problé­máival fordult a tanács felé, valamint Varjú Ferenc, aki a tornacsarnok régeb­ben megvásárolt tetőszerkezetének állag­­megóvása érdekében kért szót. Először a Siklóson élő nyugdíjasok helyzetével foglalkozott a tanács. A be­számoló főbb gondolatai a következők voltak: Nyugdíjasok életkörülményei „Az idős emberek anyagi-szociális viszonyai nagymértékben differenciáltak. A legfrissebb adatok alapján a 2170 fő nyugdíjas legfőbb jövedelmi, megélhetési forrása a nyugdíja, összegszerű csoporto­sításban az alábbi: 4000,- Ft alatti nyug­díjas 994 fő (45,8%-a), 4-6000 Ft kö­zötti nyugdíjas 852 fő (39,2%-a), 6000- 8000 Ft közötti nyugdíjas 232 fő (10,7%-a), 8000 Ft feletti nyugdíjas 92 fő (4,2%-a). Látnunk kell, hogy 994 fő nyugdíja a létminimum körül van. Az ide tartozók többsége a magas életkor, a labilis egészségi állapot, a nem megfelelő családi körülmények miatt jövedelmét kiegészíteni nem tudja, ezért nehéz hely­zetben van. Az egyedül élők helyi mér­cével mérve is szegénynek számítanak. Súlyosbítja a helyzetet, ha a kevés nyug­díjból eltartottról is gondoskodni kell. A tíz évvel ezelőtt nyugdíjba kerü­lők egybehangzóan bizonyítják, hogy nyugdíjuk reálértéke 35%-kal csökkent. Jövedelmüket jelentő nyugdíj és kiegé­szítő jövedelem, az egyéb kiadásaikat a lakásfenntartás, az élelmiszer, gyógy­szer szinte kimeríti. Ruházkodásra, lakás­­felszerelés pótlására, nyugdíjukból üdü­lésre nem futja. A városban 102 fő rend­szeres segélyezettet tartunk nyilván. Le­hetőséget teremtünk részsegélyek kiuta­lásával arra, hogy a nagyobb terhet jelen­tő kiadásaikat (tüzelővásárlás, ruhanemű­pótlás, lakáskarbantartási munkák) fedezni tudják. Éves átlagban ennek nagysága közelít az 500 000 Ft összeg­határhoz.” A beszámoló kiegészítőjeként video­filmet vetítettek a nyugdíjasok életéről. A tájékoztató után Jeszenszky József közölte a tanáccsal, hogy a „maga részé­ről és a város körzeti pártalapszervezet 1-es alapszervezete részéről egyetért és elfogadják a tanács jelentését”. A helyzet megoldásaként javasolta a­­ tanácsnak, hogy „mélyrehatóbb és konkrétabb ja­vaslatokkal éljen és szorgalmazza a kor­mányt, hogy ilyen irányban lépjen”. Ja­vasolta, hogy a tanács jobban figyeljen oda a segélyek elosztására, hogy az arra valóban rászorulók kapják, valamint a város állattartásra vonatkozó beosztását vizsgálják felül. Ezt követően Almamelléki Károly ka­pott szót, és kifogásolta az egyik határo­zati javaslat időpontját, mely a városi tanács feladatául tűzné ki, hogy dolgoz­zon ki új komplex szociálpolitikai prog­ramot 1990. december 31-ig. Mint azt el­mondta, ez az időpont azt jelentené, hogy ezt a feladatot már az új tanácstes­tületre testálná. Javasolta továbbá, hogy a segélyeket ne kérni kelljen, hanem a rá­szorulók minden kérelem nélkül, bizo­nyos időközönként kapják meg. Szujkó Margit szorgalmazta, hogy a segélyezést tényleg azok kapják meg, akik a legros­­­szabb helyzetben vannak. Lukácsi Sán­­dorné kiemelte, hogy a segélyezésre ja­vaslatot bárki adhat, tehát a különböző pártokon és társadalmi szervezeteken kívül a nyugdíjasklub, sőt akár a szom­széd is. Dr. Czinczár Ede felvetette, hogy a segélyek elosztásánál felmerült, hogy valóban azok kapják-e meg a segélyt, akik rászorulnak. Amikor a tanács nyil­vánosságra hozta a segélyezésben részesü­lők névsorát, az személyiségi jogokat sér­tett. „El kellene dönteni, bizalom vagy nyilvánosság” - mondotta Czinczár Ede felszólalásában. Dr. Máté János, a ható­sági osztály vezetője elmondta, amióta ő a tanácson dolgozik, nem érkezett konk­rét bejelentés, hogy valaki jogtalanul veszi fel a segélyt. Ezért kérte a tanácsta­gokat és egyáltalán mindenkit, hogy konkrét jelzést kér, ki az, aki jogtalanul veszi fel a segélyt. Erre azért van szükség, hogy ne terjedhessen mende­monda arról: X vagy Y nem jogosult a segélyre. Horváth Alajos javasolta, hogy januárban tárgyalja meg a tanács a segélyezésre vo­natkozó programot. Krebsz János szerint ne a segélyezettek névsora legyen nyilvá­nos, hanem az odaítélés elvei. A vita lezárásaként szavazásra bocsá­tották az elhangzott kiegészítésekkel együtt a beszámolót, melyet a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. ★ Második napirendi pontként az értel­miség helyzetét tárgyalta a testület. Kiemelések a beszámolóból: A helyzetfeltárást, s értékelést meg­nehezítette az a tény, hogy nem támasz­kodhattunk hasonló típusú vizsgálatok természetes forrásanyagára, e réteg hely­zetének korábbi szisztematikus felméré­seire. Tapasztaltunk bizalmatlanságot, a megkérdezettek egy része nem vállalta a válaszadást, vagy a válaszolók közül is többen a kérdések egy részére nem adtak választ. A felmérés azonban így is tük­rözi az értelmiség rendezetlen helyzetét, túlterhelését, elbizonytalanodását, romló közérzetét. A város üzemeiben, intézmé­nyeiben, egyéb egységeiben közel 400 diplomás dolgozik. A 25 éves és idősebb népességhez viszonyítva súlyuk jelentős, arányuk meghaladja az 5%-ot. A felmé­résben részt vevő értelmiségiek mind­egyik területen a munkát legjobban nehezítő tényező között első helyen a tárgyi feltételek hiányosságait, a gyenge technikai felszereltséget, az épületek rossz állagát, az elfogadhatatlan munka­­körülményeket, alkalmatlan szervezeti felépítést, m­erev jogi szabályozást stb. jelölte meg. A vitában először dr. Czinczár Ede kért szót. Felvetette, hogy a felmérésben nem mindenki vett részt. Mayer György jelezte, hogy a műszaki értelmiségre vo­natkozóan az egy főre jutó állóeszköz­érték a megyében a legalacsonyabb. Szujkó Margit kiemelte annak fontossá­gát, hogy a pályakezdő értelmiség lakás­hoz jutási esélyei javuljanak. Tragikusnak nevezte azt a helyzetet, ahol a pályakez­dő pedagógus bérének több, mint 50Mt teszi ki az az OTP-részlet, amit fizetnie kell. Mint elmondotta: „Ezek a tények nem köztudottak. Köztudott az, hogy a pedagógusok mikor kapnak fizetéseme­lést, illetve mikor hallatják a szavukat a fizetésemelés érdekében. Nem tud tisz­tességes értelmiségi lenni az a diplomás, aki ahelyett, hogy önmagát művelné, ahelyett, hogy szakmai felkészültségét szélesítené, azért kénytelen dolgozni, hogy biztos jövedelme legyen a családjá­nak, ki tudja fizetni az OTP-t, tudjanak a gyerekei enni és ruházkodni. S ezt tudo­másul vesszük vagy nem, ez így van” — mondotta Szujkó Margit, majd javasolta, hogy a tanács tartson fenn lakásokat az egyszer talán megépülők közül a letele­pedni vágyó pályakezdő értelmiségiek­nek. ★ Az elhangzottakkal kapcsolatban en­gedtessék meg néhány személyes tapasz­talatom, véleményem. Eléggé elszomorító tény az, ha valaki 30, 35, 40 év munka ,,gyümölcse"-ként kénytelen szembenézni a szegénységgel, vagy hogy nevén nevezzem a dolgot: a nyomorral. Egyre több nyugdíjasnak ólom csupán a tisztes életvitel kialakítá­sa, főleg akkor okoz ez problémát, ha ő maga a létminimum alatt tengődik. A be­számolóban is említett tény, hogy nyug­díjasainknak a nyugdíjból nem telik ruházkodásra, lakásuk állagmegóvására. Tehát döntő befolyással lehet nyugdíjas­éveik alakulására az a tény, hogy milyen anyagi körülmények közül vonultak nyugdíjba. Nem hiszem, hogy bárkinek is titkolt és dédelgetett álmai között szere­pelne az, hogy öregkorában mindenféle segélyre lenne utalva azért, mert minden­napos létszükségletét kívánja biztosítani. Talán ugyanilyen szomorú tény, ha vala­ki 16-17 év tanulás után, pályakezdő­ként olyan körülmények között kényte­len élni, ahol a legjobb gondja a családja megélhetésének biztosítása. Fizetésének döntő hányadát törlesztésre fordítja, mert hitelek nélkül egyszerűen képtelen lenne emberhez méltó feltételeket bizto­sítani magának és családjának. Teljes mértékben osztom azt a gondolatot, mi­szerint: ,,nem helyes, ha egy diplomás (akinek valahol irányító és nevelő szere­pe is van) ahelyett, hogy önmagát művel­né (hogy meg tudjon felelni az előbb em­lített elvárásoknak), azért kell dolgoznia, hogy’ biztos jövedelme legyen a család­jának, hogy fizetni tudja a részleteket, hogy enni és ruházkodni tudjanak a gye­rekei". Mert mi is történt? A tanács napi­rendre tűzte, megtárgyalta, elfogadta ezeket a kérdéseket. De ha közelebbről vizsgáljuk a különböző élethelyzeteket, azt látjuk, hogy Kovács néni továbbra is nyomorog és télen megfagy szinte, mert egyszerűen nyugdíjából nem telik olyan „luxus"-cikkekre, mint szén, hús stb. (Most itt felsorolhatnám az összes fo­gyasztási cikket, de helyhiány miatt nem teszem.) Kovács nénit nem nyugtatja meg az a tény, hogy a tanács napirendre tűzte, megtárgyalta, elfogadta az ő és sorstársai problémáit. Valamint nem segít Szabó diplomáson sem, aki a csa­ládjával a szüleinél lakik 75 m2 -en. Ez az ország bagóért használja fel szaktudását. (Hogy is volt a rabszolgákkal­! Csak annyit adtak nekik enni, amennyivel ki­húzták másnapig.) És ennek a kevés pénznek nem kis hányadát egyből vissza is adja mint törlesztést. Egyszóval Szabó diplomást nem vigasztalja az a tény, hogy a tanács napirendre tűzte, meg­tárgyalta, elfogadta az értelmiség helyze­tével foglalkozó beszámolót. ★ A harmadik napirendi pontot, mely javaslat­­ a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége közgyűlésének állás­­foglalása­­ volt, a tanácsülés vita nélkül egyhangúlag elfogadta. G. T. Jövőkép a szegénység ?? ••• • • A Városi Tanács október 3-i ülésén a nyugdíjasok és az értelmiség helyzetéről tárgyalt 2. 1989. november Kedvező ajánlat kisvállalkozások, egyesületek, társasházak, munkaközösségek részére! A nálunk elhelyezett tartós betéteik után az alábbi magas kamatot térítjük: Legalább 6—15 napra lekötött betét 16—30 napra lekötött betét 1 hónapostól 3 hónapos lekötés esetén 3 hónapostól 6 hónapos lekötés esetén 6 hónapostól 9 hónapos lekötés esetén 9 hónapostól 12 hónapos lekötés esetén 12 hónapostól 18 hónapos lekötés esetén 18 hónapostól 24 hónapos lekötés esetén 24 hónapon túli időre lekötött betétnél Siklós K&H ANK Kereskedelmi Bank Rt. évi 8% évi 12% évi 15% évi 16% évi 17% évi 18,5% évi 20% évi 21 % évi 22% Október 17-én és 24-én ülésezett a végrehajtó bizottság A vb október 17-i ülésén beszámolót hallgatott meg a nem lakás céljaira szol­gáló tanácsrendelet végrehajtásáról és az állami ingatlanok kezeléséről és a helyi­séggazdálkodásról. Javaslatot fogadott el az 1988. évi költségvetési maradvány fel­­használásáról, majd a Hajdú Imre úti ga­rázstelkek eladásáról döntöttek és a parkerdei kemping területének cseréjé­ről. A legnagyobb vitát az utóbbi két téma váltotta ki. Végül is mindkét témá­ban döntés született, s így nem izgulhat az önkéntes közvéleménykutatást végző garázstelekjelölt sem, és nem dőlnek dugába Laszinger István tervei sem, aki évek óta vár arra, hogy dédelgetett ter­ve: a művelődési központ táborának szomszédságában építendő kemping megvalósuljon. Mann Nándor 150,­­Ft/m2-es áron pedig a gyűdi parkolóban láthat neki az autóscsárda építésének. Ede Az ülés befejezése után dr. Czinczár vezetőügyész a telefonakció jogi vonatkozásairól tájékoztatta a testületet. * Az október 24-i ülés fő napirendjé­ről, az egészségmegőrzés és fejlesztés helyi problémájáról mondták el a véle­ményüket a vb tagjai és a nagyszámú meghívottak. Dr. Téesz Julianna a kör­zeti gyermekorvosi rendelők munkájáról szólt. Szujkó Margit Hoffmann Kál­mánnal egyetértve, a középiskolai isko­laorvos alkalmazása mellett szólt és megemlítette az egészség érdekében vég­zett propaganda hiányosságait. Dr. Hor­váth Lajos igazgató-főorvos az egészség új kritériumait ismertette. Elmondta, hogy az egészség igazából akkor válik fontossá, amikor az ember megbetegszik, hiszen egész életében harácsol, de ami­kor megbetegszik, minden anyagi esz­közt képes feláldozni azért, hogy újra visszanyerje az egészségét. A testület a vitát lezárva úgy döntött, hogy a jövő év márciusában ismét napi­rendre tűzi ezt a kérdést. (A végighall­gatott másfél óra után sem tudtam el­dönteni, hogy valójában mire van szük­sége a városnak. Jól elkészített egészség­­megőrző programra vagy olyan feltéte­lekre és körülményekre, melyek alapján esélye lenne az állampolgárnak arra, hogy eleget tegyen az egészség vadonatúj fogalmának. Az az érzésem, hogy készül­hetnek itt helyi programok, akkor ha a kormány sem tudja felvállalni azt, amit a zászlajára tűzött. Félő, hogy ez és a ha­sonló tervek csak afféle „cafrang” lesz­nek a tanács amúgyis lötyögősre mérete­zett „zubbonyán”, s minden megy majd tovább a saját útján, folyik az állampol­gárok életének elpocsékolása, kizsákmá­nyolása, elherdálása. Ezért sokkal elfo­gadhatóbbnak tartom azt a programot, amely a siklósi állampolgár számára min­den téren elfogadható ellátást biztosít, azért a kevés pénzért, ami még a zsebé­ben csörgedezik.­ * Második napirendi pontként a vb 1990. évi munkaterve és a városi tanács munkaterv-tervezete került a testület elé, melyet a vb-tagok elfogadtak. A tanács vb Budavári Györgyöt (Rá­kóczi út 28.) 80 ezer Ft támogatásban és 50 ezer Ft hitelben, Nehr Lászlót 40 ezer Ft támogatásban és 30 ezer Ft hitelben, Sallai Istvánt 55 ezer Ft támogatásban és 35 ezer Ft hitelben részesítette, melyet az érintettek telek-, illetve lakásvásár­láshoz használnak fel. Elfogadták a közterülethasználati díjak módosítására és a Gyűdi úti garázs­telkek vételárának megállapítására tett javaslatot. A garázstelek árát 200 Ft/m2- ben állapították meg. Egy két évvel ko­rábban megindított ügy „borzolta” fel a kedélyeket a 3 és fél órás ülés végén, mely a parkerdőben létesítendő ü­zem­­anyagtöltő-állomás és szgk.-értékesítő telep területének eladására vonatkozott. A telepet Nitt Antal siklósi és Kórósi Zoltán pécsi lakos építené vállalkozásban 100 Ft/m2 telekáron.­­ cs­­ Amiről az emberek beszélnek Sokan aggódnak, hogy az a vasútállo­máson levő Áfor-kirendeltség megszű­nésével zavarok támadnak a fűtőolaj­ellátásban. Az Áfor Pécsi igazgatósága egy vállalati döntés értelmében 1990. április 15-től a kirendeltséget bezárja, de a fűtési szezonban idényjelleggel tovább­ra kiszolgál majd háztartási fűtőolajat. Az az 57 cég, aki itt szerezte be eddig a különböző olajtermékeket, mehet Pécsre vásárolni. A gazdaságosság jegyében... A telefonakcióról egy levél kapcsán Nem kis felháborodást keltett az iker­állomások beszerelése a telefontársulás tagjai között. Telefonra szükség van, kell. Nemes a szándék, a tanács is igyeke­zett gyorsan és rugalmasan eljárni az ügyben. Sajnos, mindezek ellenére mégis több fekete pötty került az amúgy szép­nek tűnő telefonistenre. Ezek közé tar­tozik az a levél is, mely a II. 113—7/1989. számmal ,,lóhalálában " érkezett a tele­fontulajdonosok részére, nem kis költ­séggel. Arról tájékoztatják őket, hogy ha nem felel meg nekik az ikervonal, akkor a költségeik megtérítése mellett kiszáll­hatnak az egészből, a telefont pedig le­szereli a posta. A „fenyegetés" után azonban megenyhül a levél hangneme: „reméljük, hogy csak néhányan lesznek ilyenek, s a kilépők csekély száma nem fogja veszélyeztetni azok érdekeit, akik­nek telefonra valóban szükségük van". Szeretném megnyugtatni a levél szerző­jét. A telefonra mindenkinek szüksége van, de arra is, hogy a pénzéért ugyanazt kapja a boltban, fodrászatnál, a piacon stb., és még a Magyar Postánál is. M­ ás PLAKÁT Sokan felkaphatták a fejüket az el­múlt napokban Siklóst elárasztó plaká­tok láttán, melyeken csinos lányokat ke­resnek külföldi üzletemberek kulturált szórakoztatására. Meg nem erősített hírek szerint a jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük, no nem idegen nyelvből. A vizsgán - a sikeres szerep - elég a Kánta Szutra középfokú ismerete, az Illatos kert néhány fejezetének szak­szerű­ alkalmazása. A fenti hír hallatán megnyugodtam : nem kurvákat keresnek. —kics­ Maszek bongó Még mondja valaki, hogy nem vállal­kozó kedvű a magyar! Az új játék min­denkit izgalomba hozott, még az is szer­vezett, aki csak azért jár munkahelyére, hogy ne aggasson otthon a nagytakarí­tásban. Pártok, kormány, figyelem! Meg­szólalt a hallgatag többség! Javaslom, hogy ezután a fizetéseket bongóban ad­ják, és a pártok is adjanak ki különböző bongókat. Lehetne MDF-, MSZP-, MSZDP-, SZDSZ-, FIDESZ- stb. bongó a választók megnyerésére. Biztos a siker! A MASZEK BONGÓ A HALLGATAG TÖBBSÉG ÉLETRE­ KELTÉSÉNEK LEGFONTOSABB ESZKÖZE! FELHÍVÁS A tanács intézkedési programot dolgoz ki a következő hónapban a városban élő legrászorultabb nyugdíjasok segítésére. CÉLJA: a létminimum alatt élő nyugdíjasok egészségügyi-szociális helyzetének javítása, romló életkörülményeinek enyhítése. Ezt a tanács segélyezéssel, a lakásproblémák megoldásának segítésével, közgyógy­­ellátási igazolványok kiadásával, a közterhek csökkentésével vagy elengedésével, valamint az időseket gondozó hálózat és intézmények tevékenysége révén tudja elő­segíteni. Emellett feltétlenül szükséges a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egy­házak, a pártszerveződések, a termelőüzemek és minden — a cél érdekében tenni tudó és akaró — lakos összefogása, mind a rászoruló idős emberek felderítésében, mind a segítésükben. A sokirányú segítés összehangolása érdekében kérjük, hogy javaslataikat, ajánlá­saikat november hónapban juttassák el a tanács hatósági osztálya családvédelmi cso­portjához. Akinek ismeretségi körében él olyan idős ember, akit a segítségre rászo­rultnak ítél, kérjük, azt is jelezze. Bízunk benne, hogy összefogással javítani tudunk a munkában megfáradt, rossz körülmények között élő idős emberek nehéz helyzetén, enyhíthetjük terheiket. Siklós Város Tanácsa

Next