Siklós, 1989 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
SIKLÓS Kezdhetném azzal is, hogy a tanács szeptember 26-i üléséről tudósítunk, ugyanis az akkori tanácsülés „az érdeklődés hiányában” elmaradt. (Természetesen el lehetne gondolkozni azon, hogy mennyire fontosak ezek a tanácsülések, ha pont azok nincsenek jelen, akiknek feladatuk lenne a választóikat képviselni.) A megismételt tanácsülésen a napirendi pontok tárgyalása előtt jelentés hangzott el a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, valamint a Végrehajtó Bizottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról. Ebben a témakörben szólalt fel Földinszki István, aki a Váralja utcában épült út minőségi problémáival fordult a tanács felé, valamint Varjú Ferenc, aki a tornacsarnok régebben megvásárolt tetőszerkezetének állagmegóvása érdekében kért szót. Először a Siklóson élő nyugdíjasok helyzetével foglalkozott a tanács. A beszámoló főbb gondolatai a következők voltak: Nyugdíjasok életkörülményei „Az idős emberek anyagi-szociális viszonyai nagymértékben differenciáltak. A legfrissebb adatok alapján a 2170 fő nyugdíjas legfőbb jövedelmi, megélhetési forrása a nyugdíja, összegszerű csoportosításban az alábbi: 4000,- Ft alatti nyugdíjas 994 fő (45,8%-a), 4-6000 Ft közötti nyugdíjas 852 fő (39,2%-a), 6000- 8000 Ft közötti nyugdíjas 232 fő (10,7%-a), 8000 Ft feletti nyugdíjas 92 fő (4,2%-a). Látnunk kell, hogy 994 fő nyugdíja a létminimum körül van. Az ide tartozók többsége a magas életkor, a labilis egészségi állapot, a nem megfelelő családi körülmények miatt jövedelmét kiegészíteni nem tudja, ezért nehéz helyzetben van. Az egyedül élők helyi mércével mérve is szegénynek számítanak. Súlyosbítja a helyzetet, ha a kevés nyugdíjból eltartottról is gondoskodni kell. A tíz évvel ezelőtt nyugdíjba kerülők egybehangzóan bizonyítják, hogy nyugdíjuk reálértéke 35%-kal csökkent. Jövedelmüket jelentő nyugdíj és kiegészítő jövedelem, az egyéb kiadásaikat a lakásfenntartás, az élelmiszer, gyógyszer szinte kimeríti. Ruházkodásra, lakásfelszerelés pótlására, nyugdíjukból üdülésre nem futja. A városban 102 fő rendszeres segélyezettet tartunk nyilván. Lehetőséget teremtünk részsegélyek kiutalásával arra, hogy a nagyobb terhet jelentő kiadásaikat (tüzelővásárlás, ruhaneműpótlás, lakáskarbantartási munkák) fedezni tudják. Éves átlagban ennek nagysága közelít az 500 000 Ft összeghatárhoz.” A beszámoló kiegészítőjeként videofilmet vetítettek a nyugdíjasok életéről. A tájékoztató után Jeszenszky József közölte a tanáccsal, hogy a „maga részéről és a város körzeti pártalapszervezet 1-es alapszervezete részéről egyetért és elfogadják a tanács jelentését”. A helyzet megoldásaként javasolta a tanácsnak, hogy „mélyrehatóbb és konkrétabb javaslatokkal éljen és szorgalmazza a kormányt, hogy ilyen irányban lépjen”. Javasolta, hogy a tanács jobban figyeljen oda a segélyek elosztására, hogy az arra valóban rászorulók kapják, valamint a város állattartásra vonatkozó beosztását vizsgálják felül. Ezt követően Almamelléki Károly kapott szót, és kifogásolta az egyik határozati javaslat időpontját, mely a városi tanács feladatául tűzné ki, hogy dolgozzon ki új komplex szociálpolitikai programot 1990. december 31-ig. Mint azt elmondta, ez az időpont azt jelentené, hogy ezt a feladatot már az új tanácstestületre testálná. Javasolta továbbá, hogy a segélyeket ne kérni kelljen, hanem a rászorulók minden kérelem nélkül, bizonyos időközönként kapják meg. Szujkó Margit szorgalmazta, hogy a segélyezést tényleg azok kapják meg, akik a legrosszabb helyzetben vannak. Lukácsi Sándorné kiemelte, hogy a segélyezésre javaslatot bárki adhat, tehát a különböző pártokon és társadalmi szervezeteken kívül a nyugdíjasklub, sőt akár a szomszéd is. Dr. Czinczár Ede felvetette, hogy a segélyek elosztásánál felmerült, hogy valóban azok kapják-e meg a segélyt, akik rászorulnak. Amikor a tanács nyilvánosságra hozta a segélyezésben részesülők névsorát, az személyiségi jogokat sértett. „El kellene dönteni, bizalom vagy nyilvánosság” - mondotta Czinczár Ede felszólalásában. Dr. Máté János, a hatósági osztály vezetője elmondta, amióta ő a tanácson dolgozik, nem érkezett konkrét bejelentés, hogy valaki jogtalanul veszi fel a segélyt. Ezért kérte a tanácstagokat és egyáltalán mindenkit, hogy konkrét jelzést kér, ki az, aki jogtalanul veszi fel a segélyt. Erre azért van szükség, hogy ne terjedhessen mendemonda arról: X vagy Y nem jogosult a segélyre. Horváth Alajos javasolta, hogy januárban tárgyalja meg a tanács a segélyezésre vonatkozó programot. Krebsz János szerint ne a segélyezettek névsora legyen nyilvános, hanem az odaítélés elvei. A vita lezárásaként szavazásra bocsátották az elhangzott kiegészítésekkel együtt a beszámolót, melyet a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. ★ Második napirendi pontként az értelmiség helyzetét tárgyalta a testület. Kiemelések a beszámolóból: A helyzetfeltárást, s értékelést megnehezítette az a tény, hogy nem támaszkodhattunk hasonló típusú vizsgálatok természetes forrásanyagára, e réteg helyzetének korábbi szisztematikus felméréseire. Tapasztaltunk bizalmatlanságot, a megkérdezettek egy része nem vállalta a válaszadást, vagy a válaszolók közül is többen a kérdések egy részére nem adtak választ. A felmérés azonban így is tükrözi az értelmiség rendezetlen helyzetét, túlterhelését, elbizonytalanodását, romló közérzetét. A város üzemeiben, intézményeiben, egyéb egységeiben közel 400 diplomás dolgozik. A 25 éves és idősebb népességhez viszonyítva súlyuk jelentős, arányuk meghaladja az 5%-ot. A felmérésben részt vevő értelmiségiek mindegyik területen a munkát legjobban nehezítő tényező között első helyen a tárgyi feltételek hiányosságait, a gyenge technikai felszereltséget, az épületek rossz állagát, az elfogadhatatlan munkakörülményeket, alkalmatlan szervezeti felépítést, merev jogi szabályozást stb. jelölte meg. A vitában először dr. Czinczár Ede kért szót. Felvetette, hogy a felmérésben nem mindenki vett részt. Mayer György jelezte, hogy a műszaki értelmiségre vonatkozóan az egy főre jutó állóeszközérték a megyében a legalacsonyabb. Szujkó Margit kiemelte annak fontosságát, hogy a pályakezdő értelmiség lakáshoz jutási esélyei javuljanak. Tragikusnak nevezte azt a helyzetet, ahol a pályakezdő pedagógus bérének több, mint 50Mt teszi ki az az OTP-részlet, amit fizetnie kell. Mint elmondotta: „Ezek a tények nem köztudottak. Köztudott az, hogy a pedagógusok mikor kapnak fizetésemelést, illetve mikor hallatják a szavukat a fizetésemelés érdekében. Nem tud tisztességes értelmiségi lenni az a diplomás, aki ahelyett, hogy önmagát művelné, ahelyett, hogy szakmai felkészültségét szélesítené, azért kénytelen dolgozni, hogy biztos jövedelme legyen a családjának, ki tudja fizetni az OTP-t, tudjanak a gyerekei enni és ruházkodni. S ezt tudomásul vesszük vagy nem, ez így van” — mondotta Szujkó Margit, majd javasolta, hogy a tanács tartson fenn lakásokat az egyszer talán megépülők közül a letelepedni vágyó pályakezdő értelmiségieknek. ★ Az elhangzottakkal kapcsolatban engedtessék meg néhány személyes tapasztalatom, véleményem. Eléggé elszomorító tény az, ha valaki 30, 35, 40 év munka ,,gyümölcse"-ként kénytelen szembenézni a szegénységgel, vagy hogy nevén nevezzem a dolgot: a nyomorral. Egyre több nyugdíjasnak ólom csupán a tisztes életvitel kialakítása, főleg akkor okoz ez problémát, ha ő maga a létminimum alatt tengődik. A beszámolóban is említett tény, hogy nyugdíjasainknak a nyugdíjból nem telik ruházkodásra, lakásuk állagmegóvására. Tehát döntő befolyással lehet nyugdíjaséveik alakulására az a tény, hogy milyen anyagi körülmények közül vonultak nyugdíjba. Nem hiszem, hogy bárkinek is titkolt és dédelgetett álmai között szerepelne az, hogy öregkorában mindenféle segélyre lenne utalva azért, mert mindennapos létszükségletét kívánja biztosítani. Talán ugyanilyen szomorú tény, ha valaki 16-17 év tanulás után, pályakezdőként olyan körülmények között kénytelen élni, ahol a legjobb gondja a családja megélhetésének biztosítása. Fizetésének döntő hányadát törlesztésre fordítja, mert hitelek nélkül egyszerűen képtelen lenne emberhez méltó feltételeket biztosítani magának és családjának. Teljes mértékben osztom azt a gondolatot, miszerint: ,,nem helyes, ha egy diplomás (akinek valahol irányító és nevelő szerepe is van) ahelyett, hogy önmagát művelné (hogy meg tudjon felelni az előbb említett elvárásoknak), azért kell dolgoznia, hogy’ biztos jövedelme legyen a családjának, hogy fizetni tudja a részleteket, hogy enni és ruházkodni tudjanak a gyerekei". Mert mi is történt? A tanács napirendre tűzte, megtárgyalta, elfogadta ezeket a kérdéseket. De ha közelebbről vizsgáljuk a különböző élethelyzeteket, azt látjuk, hogy Kovács néni továbbra is nyomorog és télen megfagy szinte, mert egyszerűen nyugdíjából nem telik olyan „luxus"-cikkekre, mint szén, hús stb. (Most itt felsorolhatnám az összes fogyasztási cikket, de helyhiány miatt nem teszem.) Kovács nénit nem nyugtatja meg az a tény, hogy a tanács napirendre tűzte, megtárgyalta, elfogadta az ő és sorstársai problémáit. Valamint nem segít Szabó diplomáson sem, aki a családjával a szüleinél lakik 75 m2 -en. Ez az ország bagóért használja fel szaktudását. (Hogy is volt a rabszolgákkal! Csak annyit adtak nekik enni, amennyivel kihúzták másnapig.) És ennek a kevés pénznek nem kis hányadát egyből vissza is adja mint törlesztést. Egyszóval Szabó diplomást nem vigasztalja az a tény, hogy a tanács napirendre tűzte, megtárgyalta, elfogadta az értelmiség helyzetével foglalkozó beszámolót. ★ A harmadik napirendi pontot, mely javaslat a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége közgyűlésének állásfoglalása volt, a tanácsülés vita nélkül egyhangúlag elfogadta. G. T. Jövőkép a szegénység ?? ••• • • A Városi Tanács október 3-i ülésén a nyugdíjasok és az értelmiség helyzetéről tárgyalt 2. 1989. november Kedvező ajánlat kisvállalkozások, egyesületek, társasházak, munkaközösségek részére! A nálunk elhelyezett tartós betéteik után az alábbi magas kamatot térítjük: Legalább 6—15 napra lekötött betét 16—30 napra lekötött betét 1 hónapostól 3 hónapos lekötés esetén 3 hónapostól 6 hónapos lekötés esetén 6 hónapostól 9 hónapos lekötés esetén 9 hónapostól 12 hónapos lekötés esetén 12 hónapostól 18 hónapos lekötés esetén 18 hónapostól 24 hónapos lekötés esetén 24 hónapon túli időre lekötött betétnél Siklós K&H ANK Kereskedelmi Bank Rt. évi 8% évi 12% évi 15% évi 16% évi 17% évi 18,5% évi 20% évi 21 % évi 22% Október 17-én és 24-én ülésezett a végrehajtó bizottság A vb október 17-i ülésén beszámolót hallgatott meg a nem lakás céljaira szolgáló tanácsrendelet végrehajtásáról és az állami ingatlanok kezeléséről és a helyiséggazdálkodásról. Javaslatot fogadott el az 1988. évi költségvetési maradvány felhasználásáról, majd a Hajdú Imre úti garázstelkek eladásáról döntöttek és a parkerdei kemping területének cseréjéről. A legnagyobb vitát az utóbbi két téma váltotta ki. Végül is mindkét témában döntés született, s így nem izgulhat az önkéntes közvéleménykutatást végző garázstelekjelölt sem, és nem dőlnek dugába Laszinger István tervei sem, aki évek óta vár arra, hogy dédelgetett terve: a művelődési központ táborának szomszédságában építendő kemping megvalósuljon. Mann Nándor 150,Ft/m2-es áron pedig a gyűdi parkolóban láthat neki az autóscsárda építésének. Ede Az ülés befejezése után dr. Czinczár vezetőügyész a telefonakció jogi vonatkozásairól tájékoztatta a testületet. * Az október 24-i ülés fő napirendjéről, az egészségmegőrzés és fejlesztés helyi problémájáról mondták el a véleményüket a vb tagjai és a nagyszámú meghívottak. Dr. Téesz Julianna a körzeti gyermekorvosi rendelők munkájáról szólt. Szujkó Margit Hoffmann Kálmánnal egyetértve, a középiskolai iskolaorvos alkalmazása mellett szólt és megemlítette az egészség érdekében végzett propaganda hiányosságait. Dr. Horváth Lajos igazgató-főorvos az egészség új kritériumait ismertette. Elmondta, hogy az egészség igazából akkor válik fontossá, amikor az ember megbetegszik, hiszen egész életében harácsol, de amikor megbetegszik, minden anyagi eszközt képes feláldozni azért, hogy újra visszanyerje az egészségét. A testület a vitát lezárva úgy döntött, hogy a jövő év márciusában ismét napirendre tűzi ezt a kérdést. (A végighallgatott másfél óra után sem tudtam eldönteni, hogy valójában mire van szüksége a városnak. Jól elkészített egészségmegőrző programra vagy olyan feltételekre és körülményekre, melyek alapján esélye lenne az állampolgárnak arra, hogy eleget tegyen az egészség vadonatúj fogalmának. Az az érzésem, hogy készülhetnek itt helyi programok, akkor ha a kormány sem tudja felvállalni azt, amit a zászlajára tűzött. Félő, hogy ez és a hasonló tervek csak afféle „cafrang” lesznek a tanács amúgyis lötyögősre méretezett „zubbonyán”, s minden megy majd tovább a saját útján, folyik az állampolgárok életének elpocsékolása, kizsákmányolása, elherdálása. Ezért sokkal elfogadhatóbbnak tartom azt a programot, amely a siklósi állampolgár számára minden téren elfogadható ellátást biztosít, azért a kevés pénzért, ami még a zsebében csörgedezik. * Második napirendi pontként a vb 1990. évi munkaterve és a városi tanács munkaterv-tervezete került a testület elé, melyet a vb-tagok elfogadtak. A tanács vb Budavári Györgyöt (Rákóczi út 28.) 80 ezer Ft támogatásban és 50 ezer Ft hitelben, Nehr Lászlót 40 ezer Ft támogatásban és 30 ezer Ft hitelben, Sallai Istvánt 55 ezer Ft támogatásban és 35 ezer Ft hitelben részesítette, melyet az érintettek telek-, illetve lakásvásárláshoz használnak fel. Elfogadták a közterülethasználati díjak módosítására és a Gyűdi úti garázstelkek vételárának megállapítására tett javaslatot. A garázstelek árát 200 Ft/m2- ben állapították meg. Egy két évvel korábban megindított ügy „borzolta” fel a kedélyeket a 3 és fél órás ülés végén, mely a parkerdőben létesítendő üzemanyagtöltő-állomás és szgk.-értékesítő telep területének eladására vonatkozott. A telepet Nitt Antal siklósi és Kórósi Zoltán pécsi lakos építené vállalkozásban 100 Ft/m2 telekáron. cs Amiről az emberek beszélnek Sokan aggódnak, hogy az a vasútállomáson levő Áfor-kirendeltség megszűnésével zavarok támadnak a fűtőolajellátásban. Az Áfor Pécsi igazgatósága egy vállalati döntés értelmében 1990. április 15-től a kirendeltséget bezárja, de a fűtési szezonban idényjelleggel továbbra kiszolgál majd háztartási fűtőolajat. Az az 57 cég, aki itt szerezte be eddig a különböző olajtermékeket, mehet Pécsre vásárolni. A gazdaságosság jegyében... A telefonakcióról egy levél kapcsán Nem kis felháborodást keltett az ikerállomások beszerelése a telefontársulás tagjai között. Telefonra szükség van, kell. Nemes a szándék, a tanács is igyekezett gyorsan és rugalmasan eljárni az ügyben. Sajnos, mindezek ellenére mégis több fekete pötty került az amúgy szépnek tűnő telefonistenre. Ezek közé tartozik az a levél is, mely a II. 113—7/1989. számmal ,,lóhalálában " érkezett a telefontulajdonosok részére, nem kis költséggel. Arról tájékoztatják őket, hogy ha nem felel meg nekik az ikervonal, akkor a költségeik megtérítése mellett kiszállhatnak az egészből, a telefont pedig leszereli a posta. A „fenyegetés" után azonban megenyhül a levél hangneme: „reméljük, hogy csak néhányan lesznek ilyenek, s a kilépők csekély száma nem fogja veszélyeztetni azok érdekeit, akiknek telefonra valóban szükségük van". Szeretném megnyugtatni a levél szerzőjét. A telefonra mindenkinek szüksége van, de arra is, hogy a pénzéért ugyanazt kapja a boltban, fodrászatnál, a piacon stb., és még a Magyar Postánál is. M ás PLAKÁT Sokan felkaphatták a fejüket az elmúlt napokban Siklóst elárasztó plakátok láttán, melyeken csinos lányokat keresnek külföldi üzletemberek kulturált szórakoztatására. Meg nem erősített hírek szerint a jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük, no nem idegen nyelvből. A vizsgán - a sikeres szerep - elég a Kánta Szutra középfokú ismerete, az Illatos kert néhány fejezetének szakszerű alkalmazása. A fenti hír hallatán megnyugodtam : nem kurvákat keresnek. —kics Maszek bongó Még mondja valaki, hogy nem vállalkozó kedvű a magyar! Az új játék mindenkit izgalomba hozott, még az is szervezett, aki csak azért jár munkahelyére, hogy ne aggasson otthon a nagytakarításban. Pártok, kormány, figyelem! Megszólalt a hallgatag többség! Javaslom, hogy ezután a fizetéseket bongóban adják, és a pártok is adjanak ki különböző bongókat. Lehetne MDF-, MSZP-, MSZDP-, SZDSZ-, FIDESZ- stb. bongó a választók megnyerésére. Biztos a siker! A MASZEK BONGÓ A HALLGATAG TÖBBSÉG ÉLETRE KELTÉSÉNEK LEGFONTOSABB ESZKÖZE! FELHÍVÁS A tanács intézkedési programot dolgoz ki a következő hónapban a városban élő legrászorultabb nyugdíjasok segítésére. CÉLJA: a létminimum alatt élő nyugdíjasok egészségügyi-szociális helyzetének javítása, romló életkörülményeinek enyhítése. Ezt a tanács segélyezéssel, a lakásproblémák megoldásának segítésével, közgyógyellátási igazolványok kiadásával, a közterhek csökkentésével vagy elengedésével, valamint az időseket gondozó hálózat és intézmények tevékenysége révén tudja elősegíteni. Emellett feltétlenül szükséges a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a pártszerveződések, a termelőüzemek és minden — a cél érdekében tenni tudó és akaró — lakos összefogása, mind a rászoruló idős emberek felderítésében, mind a segítésükben. A sokirányú segítés összehangolása érdekében kérjük, hogy javaslataikat, ajánlásaikat november hónapban juttassák el a tanács hatósági osztálya családvédelmi csoportjához. Akinek ismeretségi körében él olyan idős ember, akit a segítségre rászorultnak ítél, kérjük, azt is jelezze. Bízunk benne, hogy összefogással javítani tudunk a munkában megfáradt, rossz körülmények között élő idős emberek nehéz helyzetén, enyhíthetjük terheiket. Siklós Város Tanácsa