Siófok - Siófoki Hírek, 1989 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Eltűnik a nyárra a bazársor! (?) „Kibontják” a Borharapót A régi Siófok egyetlen műemlék jellegű öröksége végre megújul. A Borharapó már szinte elfeledett szépségű udvari épülete - kapcsolódva a Fogas-ház jelenleg folyó rekonstrukciójához - teljes felújítás előtt áll. A városközpont 1986-ban jóváhagyott rendezési terve a belvás egyik legfontosabb elemének ...kintette az együttest és javasolta az elfalazott épületrészek kibontását, a XVIII. századi belső helyreállítását. Ez természetesen csak az időközben megépült Kálmán Vendéglő építészeti arculatának megváltoztatásával, az épületegyüttes harmóniájának a megteremtésével lehetséges. Az üzemeltető Pannónia Vállalat az építésengedélyezési tervek elkészítésével a Sióterv irodát bízta meg. A munka felelős tervezője Szigetvári György Ybl-díjas építész, aki a műemléki feltárást, illetve helyreállítási javaslatot is elkészítette. A korábbi tanulmányok alapján az épület udvari szárnyát az eredetinek megfelelően állítják helyre. A régi fogadó bolthajtásos tornáca kibontásra kerül, hogy az újonnan épülő vendégkert hangulatát fokozza. Az udvart a hajóállomásra vezető sétánytól cizellált, romantikus kerítés választja majd el, a világítást kandeláberek biztosítják. A Kálmán Vendéglő sétányra néző végfala fagylaltozó terasszal bővül, sőt a Kálmán Imre sétány felőli oldalon az együttes formavilágát idéző hozzáépítéssel az étterem fedett része is nagyobb lesz. Amennyiben az elavult üzletsor bontását sikerül hamarosan elvégezni és a területet az építőknek átadni, úgy reménykedhetünk abban, hogy - a Pannónia Vendéglátó Vállalat igazgatóságának ígéretéhez híven - ez év nyarára gyönyörűen megszépülve fogadhatja vendégeit a siófoki belváros egyik legértékesebb építészeti hagyatéka. M. Á. **★ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]4 Keserű sorok a siófokiak lokálpatriotizmusáról Lapunk a közélet fóruma (lehetne) ****** * *********** * MMM *M * A szerkesztők nem panaszkodnak, csupán sajnálják, hogy mindeddig nem sikerült a siófokiak figyelmét úgy igazán fölkelteni, s ezáltal (közreműködésükkel) sokszínűbb lapot összeállítani. S egyben reménykednek is, hogy ez az átkos örökség, ez az arctalan „kétarcúság" valamikor megszűnik végre. Hogy mégiscsak lesz egészséges lokálpatriotizmus, mely büszke a városra, a ^ £ isyzül £ úljtoz^i kjdljá tíj^pyee^ ^ezt^elo^va^rti^n^r^d^jen^pijo ^k^m^kr^ -fa Siófok, sajnos, még közel sem olyan város, amelynek lakói együtt, egymásért képesek gondolkodni, cselekedni. Ez a város még csak egy sokféle embercsoportból összegyúrt alaktalan halmaz. Kevesen vannak a tősgyökeres siófokiak, s igen sokan a betelepültek. A siófokiak egykori közösségei szétestek, újak pedig még nem alakultak ki. Egymás mellett - s olykor akár egymás ellenére is - élnek itt az emberek. Bizony, nem könnyű annak a dolga, aki ezen az ingoványos bizonytalanságon valamit építeni akar emberségből, összefogásból, közösségi erőből. Hiányzik nagyon az összetartás, az egymásra figyelés, a jóindulat közös dolgainkból. Olykor túl sok még az ellendrukker, s nemcsak a labdarúgócsapat tribünjén! Tudjuk, nem könnyű akár naponta csupán tíz percre is elfeledni az üzleti haszonnal kecsegtető életet, a jómód felé vezető ezernyi kínálkozó utat. Mégis, azt Először tizet, később majd többet! Lokálpatriotizmus, együvé tartozási érzés, egészséges siófokiság, Siófok-környékiség! Ez az, ami ma még hiányzik. Ezernyi jel tanúskodik hiányáról... mi most az általunk is legközvetlenebb módon érzékelhetőt említjük: Megszülettünk! Mármint mi, a Siófoki Hírek. Egy újság, egy havi-nyáron kéthetenti) lap. Fél éve létezünk immár szakmai körökben elismerést aratva, s talán rangot szerezve. Hiába azonban minden erőfeszítés, jószándék, ha azok, akiknek a lapot szánjuk, nem érzik át saját felelősségüket. Úton-útfélen gáncsok nehezítik munkánkat. Nem, nem valószínű, hogy készakarva „tartanak be”... Inkább arról lehet szó, hogy sokan nem érzik magukénak a várost, következésképpen a lapot sem. Nincs meg bennük az az egészséges lokálpatriotizmus, amely kimondatná velük: pagálom, mert rólunk szól, nekünk szól, hozzánk szól! Tapasztaltuk (máshol), hogy egy igazi kisvárosban meg lehet jelentetni egy havi kiadványt úgy is, hogy a lakosság előre összeadja rá a pénzt! Siófokon szinte még úgy sem, hogy legalább a túlnyomó többség utólag támogassa! Pedig a mi lapunkban is lehet hirdetni, szabad benne felszólalni közös gondjainkról, a bennünket izgató dolgokról. A közélet igazi fóruma lehetne - ha a lakosság is úgy akarná! Itt a tél... néha még egy kis hóval is Fotó: Gerendássy Tamás Hová tűnt többszáz millió dollár? Kétségtelen tény, hogy szőrénszálán eltűnt többszáz millió dollár... Hogy pontosan mennyi, azt nehéz lenne megmondani, mintahogyan azt sem könnyű kinyomozni, hogy hová tűnt. Mégis akadt valaki, egy földink - Sós Zoltán -, aki vállalkozott e szövevényes ügy feltárására. Nyomozásáról, illetve annak eredményéről ő maga ír lapunk harmadik oldalán. Mi van (nincs) Az első hónak az egész város (?) örül. Mindent betakar a fehér lepel, s minden tisztának látszik. Romantikus álmok birodalma, másoknak játszótér és munkahely. Siófokon a városi tanács vb a hó alatt? költségvetési üzemének dolgozói felelnek azért is, hogy a lakosság ne érezze a tél nehézségeit a közlekedésben. S hogy erre miként készült fel az üzem, s mit várhatunk tőle, arról lapunk második oldalán olvashatunk. ********************* * Ü A húszéves város ünnepe nnepi ülésen emlékeztek meg a siófokiak a település várossá válásának 20. évfordulójáról a Dél-Balatoni Kulturális Központban. Balassa Béla, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük dr. Gál Zoltán belügyminiszter helyettest, dr. Gyenesei Istvánt, a Somogy megyei Tanács elnökét, Tóth Jánost és dr. Sarudi Csabát, a megyei pártbizottság titkárait, valamint Varga Imre Kossuth díjas szobrászművészt, Siófok díszpolgárát. Dr. Gáti István, a Balaton-parti város tanácselnöke mondott ünnepi beszédet. Az elmúlt 20 év állandóan növekvő idegenforgalma rendkívüli teljesítményeket követelt Siófokon a kereskedelemtől, a közlekedéstől, de ezzel együtt jelentős hatással volt a város fejlődésére is. Egyszerre kellett gondoskodni az ugyancsak gyarapodó lakosság igényeinek kielégítéséről és a vendégfogadás tárgyi, személyi feltételeinek megteremtéséről. Igen nagy gondot okozott akkor a fiatal városban a lehetőségeket messze meghaladó lakásigény. Az elmúlt 20 évben sikerült megteremteni a városi lét alapvető feltételeit. Ám kialakult egy sajátos, csakis erre a településre jellemző kétarcúság is, amelynek leglényegesebb jegyei napjainkban is érvényesek a városra, a lakosság életformájára. 1968-ban Siófok fejlesztési és költségvetési pénzalapja mintegy 47 millió forint volt, ma pedig meghaladja a 600 milliót. Az elmúlt 20 évben több mint 4500 lakást építettek, s az üzletek száma megsokszorozódott. Ennek ellenére a kereskedelmi hálózat a növekvő idegenforgalmi igényeknek ma sem tud eleget tenni, még kevésbé a javító-szolgáltató tevékenység. (Folytatás a 3. oldalon)