Siófok - Siófoki Hírek, 2018 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2018-09-01 / 9. szám
14 vátok, németek kincsét. A cigányok hagyományainak nemcsak gyűjtője, hanem részben ápolója, gondozója akart lenni. Fokozatosan töltődik a Somogyi népköltés című kötete a „nép kincseivel". Siófok város akkori vezetése hamar felismeri benne a lelkesedés mellett a tudást is, ezért megbízzák a Kálmán Imre Emlékház vezetésével. Emellett a Beszédes József Emlékmúzeumnál vállal másodállást. Otthagyva a tanári pályát, a munkának és a néprajzkutatásnak szenteli életét. Részt vesz a Balaton táncegyüttes megalapításában és a koreográfiák összeállításban. A Siófoki múzeumi munkássága, rendkívüli munkabírása megalapozza életének további irányát. A várost soha el nem hagyta, de más településen dolgozik tovább. Vállalja a napi vagy heti ingázásokat Marcali és Siófok közt, ahova kinevezték a Marcali Múzeum igazgatójának. Nem tudta elhagyni Siófokot akkor sem, amikor utaznia kellett Kaposvárra, új munkahelyére, a Somogy Megyei Múzeumba, ahová igazgatóhelyettesnek nevezték ki. Kutatott, gyűjtött és rendszerezett. Napi tizenhat órát dolgozott. Nehezen osztotta be ezt a munkaidőt a hivatalnok és a kutató között. Ezért eshetett meg az a szomorú dolog, hogy a Somogy néprajza I. kötet mellé, bár nem kérte, de a következő év egy szívinfarktust hozott. Ezt még kettő követte, és a harmadikat már nem élte túl. A fájdalmas népmeséi hármas. De addig felvételeket készített, tevékeny közösségi életet élt, dolgozott a Magyar Rádióval, filmfelvételeket készített a Magyar Televízió számára. Tehát ugyanolyan lendülettel élte és tette, amit tennie kellett, mint a betegség előtt. Kiadványai és tanulmányai a legkülönbözőbb témaköröket ölelték fel. Somogyi népdalokat publikál, számmisztikával és imádságokkal is foglalkozik, regösökről ír és a bolygó zsidókról közöl Scheiber professzornak adatokat. Belekóstol az irodalomba is. Néprajzi gyűjtéseit jobbára Somogy megyében végezte, de ki-kitekintett a szomszédos megyékbe is. Sőt szülőfalujának monográfiáját is el szerette volna készíteni, de ez egy egész életen át dédelgetett álom maradt. Fia belefért volna még, akkor az is elkészült volna. Fia ez az asztal beszélni tudna... De szép is lenne! Annak a „Mütyürének becézett EMBER-nek az asztala ez, akit „okleveles szakmabeliek" kissé lenéztek. Akit ez nem érdekelt, hiszen a hite, és szeretete az emberek felé erőt adott neki. Akiben megbíztak a közlők, akinek szívesen adták oda a fejükben addig elbúvó mesét, nótát, balladát, a lábukban ragadt táncokat. Bíztak benne. Látták a szerény, jó embert. Egy megemlékezésben „a folklórkutatás nagy, de szerény személyiségének" nevezték. Ezek a mondatok nem arról akartak szólni, hogy merre gyűjtött, kikkel beszélt, hogyan végezte ezt a munkát, ami számára az élet volt. Hány könyve jelent meg, mennyi publikációja? Miként rendszerezte a gyűjtéseit? Igen. Arról is lehet írni, kell is. Hogyan látjuk ennyi év távlatából az ő munkásságát? Mennyire tartják ma fontosnak, értéknek? Az ember a fontos. A szerénysége, az emberiessége, a hite. Akár még példakép is lehetne. Egy sovány ember a tömör asztalnál. Uralta az asztalt, az boldogan engedte ezt, hisz egy élet áramlott be az erezetébe, a mintákba. Asztala az emeleten. Emléktáblája - Andrássy Kurta János, magyar szobrászművész alkotása - a Kálmán Imre Emlékház alsó szintjén egy vonalban Kálmán Imre fejszobrával. Kopjafája a siófoki Kele utcai temetőben. Szellemisége, tudása az írásaiban megismerhető, megtanulható és továbbadható. Neve: Együd Árpád. Segítségemre voltak: Csizmadia Tünde mellett az Arcanum Digitális Tudománytár, továbbá: dr. Szapu Magda, néprajzkutató : Együd Árpád emlékezete ; in: Somogyi Kalendárium, Kaposvár, 1996. p. 36-39., Leskó László: Együd Árpád öröksége; in: Honismeret, 1984 (12. évfolyam) KRÓNIKA, Hála József: Hetvenöt esztendős lenne Együd Árpád ; in: Honismeret, 1995 (23. évfolyam) ÉVFORDULÓK., Rónay László: Hogyan sáfárkodjunk örökével? : Együd Árpád meg a somogyi néprajz in.: Magyar Nemzet, 1997. augusztus (60. évfolyam, 178-202. szám) 1997-08-22 195. szám., „Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga": Együd Árpád emlékezete ; in: Somogy Megyei Honismereti Egyesület, 1996., Kálmán András (szerk.) : Pedagógus arcképcsarnok 2., in: Iskola és Levéltár 24., Kaposvár, 1986., p.: 76- 87., Móser Zoltán : írott képek - 77 portré. Móser Zoltán fotói (1997), könyvek, cikkek formájában. Laki Judit