Siófok - SiópArt, 2020 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2020 / 1. szám
77 O A PROFESSZOR A Professzor az Arany János Hatvani című verséből is közismert debreceni tudós, Hatvani István (1718-1786), aki még az „ördöggel is cimborált”, teológus, matematikus és természettudós. Ő Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály és Pálóczi Horváth Ádám kedvelt és becsült professzora volt. Arcán kérlelhetetlen szigorúság. A siófoki szobron A Professzor a „tudomány trónszékén” ül, a trapéz alakú mintás terítővel, lyukakkal irdalt asztalon pihenteti jobb kezét, s ösztönös vonzódással, szinte érinti ujjaival az asztalra helyezett könyvet. A debreceni Nagyerdőn - szinte havonta szemlélve a köztéri szobrot - megdöbbenve tapasztalom a hatalmas fák alatt üldögélő Hatvanit. Hatvani 1738-ban iratkozott be a debreceni kollégiumba, de a pestisjárvány miatt csak 1741-ben vált tógátus diákká. Kísérleti természettanra Szilágyi Sámuel tanította. Majd 1746-ban Bázelban folytatta tanulmányait. 1748-ban Utrechten át Leidenbe ment. Tanulmányai révén meghívásokat kapott a heidelbergi, a magdeburgi és a leideni egyetemekre. Bernoullinál Bázelben matematikát is hallgatott. 1749-ben foglalta el a debreceni kollégium filozófiai és matematikai tanszékét. Magyarországon ő tanított először kémiát (1750). Amikor 1749-ben hazajött Debrecenbe, a teljes vagyona néhány könyvön kívül egy csipkezsabós selyempalást és egy hosszított, bodorított fürtű allonge-paróka volt. Amikor a Kollégium tanára lett, nem jó szemmel nézték ezt a viseletét. Gondjait tetézte az 1781. évi tanügyi reform. Ezt Hatvani magára és tanártársaira nézve sértőnek találta. Küzdelmeibe belefáradva 1786-ban nyugdíjba ment. Erről részletesen írt Jókai Mór A magyar Faust című könyvében. A Professzor, Hatvani István e szoborban visszakapta mindazt, amit Debrecenben elvettek tőle: a selyemreverendát és az