Szántód - Szántódi Hírlevél, 2007 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2007-02-01 / 1. szám
2007. február 13. oldal Szántódi Hírlevél A DONI ÁTTÖRÉS ÁLDOZATAIÉRT Ismételten köszönjük azoknak a lakosoknak a figyelmességét, és munkáját, akik saját cikket, vagy verset, írást juttatnak el hozzánk. Köszönjük azt is, ha felhívják figyelmünket egy- egy évfordulóra, és az ehhez kapcsolódó irodalmi alkotást, fényképet eljuttatják hozzánk. A következő verset is olvasóinktól (Mikó Sándortól) kaptuk: Aludjatok, Ti áldott hőseink, Pihenj Te néma hadsereg! Ringasson békén a távoli rög, S ne bántson könny, mely értetek pereg. Apák, fiúk, szerelmes vőlegények, Kik porladoztok mily sok éve már, Kik elé dörgő ágyúszóval, Véres mezőkön toppant a halál, Aludjatok csak Don menti holtak, Folyó mentén szunnyadó bakák, Aludjatok ott messze idegenben, Magyar testvéreink, fiúk és apák, Aludjatok néma szent hadak, Pihenni édes, pihenni jó, Nyugtasson a Donnak halk zúgása, Mint a Tisza folyó. De jó ti néktek, elkísért az Utolsó gondolat, hogy bárki győz, E véres dáridóban a magyar nép Él és földje megmarad. A BOLDOG SZUNNYADÓKHOZ Hozzátok el ne érjen Itthonról sóhaj, jajgatás, Mert ajándéktok szent, A csendes szunnyadás... Ezt Isten adja halott katonának, Ki hűséges volt, bátor és derék, Ki könnyű szívvel vitte áldozatul, Piros vérét és drága életét. De csitulj panasz! Nyugalmuk Legyen mindörökre mély. S utolsó kincsüket ne Rabolja el földi szenvedély. Ne zúgjon harangszó, sem ágyuk orgonája, Csak egy könnycsepp, síró anyaszó. Nyílaljon be a porladó szívekbe, Mit megérez fia, a boldog szunnyadó. Ezért hát, csitt... csak fojtva, lopva fájjon, Hogy azóta nincs nálunk árvább a világon, Mióta ők messze földeken, némán fekszenek, Keresztjük korhadt, vagy sírjuk már jeltelen. Aludjatok, hát Isten katonái, Aludjatok Ti boldog pihenők! Ringasson szelíden, mint az álom, Idegen földek, távoli temetők! Vitéz Somogyvári Gyula 1942. január 12. Kerékpáros század 1848. MÁRCIUS 15. Nehéz 1848. március 15-ről szólni, amikor sokszor és sokféle eszme hirdetéséhez próbálták már magyarázatként használni. 1848-49. meghatározó idő történelmünkben. Az emberek megelégelve az idegen uralmat, megpróbáltak kitörni ebből a helyzetből. A pesti ifjúság - márciusi ifjak - kezdeményezésével megindult a változást hozó cselekedetek sora. Lelkesítő beszédek, Petőfi Sándor Nemzeti dala, Táncsics kiszabadítása a börtönből, a 12 pont, melyben követelések fogalmazódtak meg, mind egy megállíthatatlan történelmi esemény részei. A pestiekhez a vidék is csatlakozott. A forradalom szele végigsöpört az országon. Sajnos, békés úton nem jött létre változás, a bécsi udvarral a megegyezés sikertelen volt. Következett hát a harc a szabadságért. Kossuth Lajos lelkes toborzójára gyülekeztek az emberek, a haza védelmére. Külföldről is jöttek szabadságszerető emberek, mint Bem József, aki Bem apóként lett ismert. Egy emberként harcoltak a magyar katonákkal, közülük sokan életüket adták a magyar szabadságért. Hősi harcuk nem tudott győzedelmeskedni, mert a túlerő nagyobb volt. Az orosz cártól kapott segítséggel az osztrák csapatok győztek. A vereséget követő megtorlás, pedig már egy új, sötét korszaka történelmünknek. Március 15-re úgy kell emlékezni, mint a szabadság utáni vágy legerősebb megnyilvánulására, és az akkori emberek hősies cselekedeteire. Lehet példának tartani, de csak tisztelettel, és vigyázni arra, hogy ne szennyeződjön be az eszme, melyért oly sokan adták életüket. Varga Béláné Reményik Sándor FORRADALOM A jégerekben vér lobog, Zörennek a zárt ablakok, Az éjszakában piros árnyak kísértve, kóvályogva járnak. Csak forrj, csak rengi, bús márciusi föld, Akit zsarnoknak vélsz, csak fojtsad, öld, Csak rázd embersors, bús bilincsed, Hogy van megváltás, üdv, csak hidd, csak hidd, Hogy láncot törve kovácsolsz új láncot: Ne tudd, és legyen hős az akarásod. Lesz minden egyforma, kiholt. De te ne tudd, hogy mind hiába volt. 1917. március