Szerencs - Szerencsi Hírek, 1997 (12. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-10 / 1. szám
Q 1997. JANUÁR 10. VÁROSKÉP A gazdasági pangásról szóló hírek és statisztikai adatok ellenére egyre több üzlet és szolgáltatást nyújtó cég nyílik Szerencsen a városközpontban. Az adórendszer és a banki hitelkonstrukciók szinte lehetetlenné teszik manapság a befektetéseket, a vállalkozásokat, mégis sokan akadnak, akik szerencsére a „menekülés előre" módszert választva, saját erőre támaszkodva üzlet nyitásába fognak. A Rákóczi út 71. sz. alatti épület került a most felújításra, homlokzat igényes rendbetételével és festésével. Az utcai oldalon három, és az udvarban két új üzlethelyiséget létrehozva született újjá a volt Uzelmanféle épület Roncsol János beruházásával, Szabó Lászlóné tervei alapján. Szerencsen új fogalomnak számít a társasházi tulajdoni forma, melybe a főutca sok háza is tartozik. Érdekes helyzet alakul ki, amikor a külön tulajdonként használt épületrészek szerkezeteinek, homlokzatának felújítására sor kerül. A társasházi törvény szerint közös tulajdonnak számító építményrészeket (pl.: homlokzat) nem közösen, a teljes épületen egyszerre teszik rendbe, hanem külön-külön a saját tulajdonrészükhöz tartozó szakaszokat. Építésügyi szempontból is kedvezőbb volna ezeket egyszerre engedélyezni, de az élet néha a bonyolultabb módszert kényszeríti ránk. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, hogy egy épületen belül a külön korban időszafelújított, lefestett homlokzat stb. egységes, egyforma színű legyen. Ne fordulhasson elő az, ami a Kossuth téren történt a Földhivatal melletti épületnél, hogy építési engedély nélkül, és az utcaképi megjelenést semmibe véve, a korábban szépen lefestett szomszédos homlokzati szakasztól teljesen eltérő színekkel pingálják a falat és a kirakatokat, egy épületen belül. Köszöntsük az új évet a Rákóczi úti épület örömteli új életre születésével és kívánjuk, hogy másoknak is kedvük és lehetőségük legyen példáját követni. Salamin Ferenc építész Az évszakok jönnek, az évszakok mennek. A tudomány mai állása szerint nagy valószínűséggel a tavasz után nyár, a nyár után ősz, majd az év vége felé a tél a következik. Tavasszal ébred a természet, nyáron aratják a gabonát, ősszel hullanak a falevelek, télen pedig hó takaró be az Árpádhegy csúcsát és a város útjait. Egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy 1996 karácsonya nem is lesz az igazi, mert nem öltözik az ünnephez illően fehérbe a táj. Az időjárás azonban mégiscsak meggondolta magát. Helyenként húsz-harminc centiméteres hó hullott, és a napi hőmérséklet mínuszban csúcsokat döntögetett. Ez télen talán még így van rendjén. Az már azonban nincs igazán rendjén, hogy évről-évre az arra illetékesek nem tudnak megbirkózni a havazás kihívásaival. Napokon, heteken keresztül térdéig érő hóban, majd olvadáskor bokáig érő rácsokban közlekedik gyalogos és autós egyaránt. Mindennapos a kép, hogy a főutcán kialakított parkolókat a hóbuckák miatt a gépjárművek nem tudják igénybe venni, ezért az út közepén állnak meg, és ezzel újabb akadályokat teremtenek. Azzal is tisztában vagyok, hogy a közterületek és az önkormányzati utak takarításáért felelős csak a Városüzemeltetési Ellátó- és Szolgáltató Szervezet. A ház- és üzlettulajdonosoknak kell gondoskodniuk az útszegélykőig a járdák tisztántartásáról és a síktalanításról. Ez utóbbi azért is fontos, mert ha a csúszós járdán valaki balesetet szenved, a tulajdonost be is perelheti, akit anyagi kártérítésre is kötelezhetnek. Ez pedig a mai árakon megszámítva nem kevés pénzt jelenthet. A probléma azonban ettől még nem oldódik meg! Talán valakinek még a tél beállta előtt egyeztetni kellene a feladatokat, készíteni egy tervet, amely azt tartalmazná, hogyan lehet szükség esetén a legcélszerűbben, a leggyorsabban mozgósítani az embereket és a gépeket. Nem ártana az sem, ha az arra illetékesek felhívnák az érintettek figyelmét a kötelezettségeikre, majd ennek a betartását ellenőriznék és szankcionálnák. Talán a közúti igazgatósággal is lehetne szerződést kötni a munkák elvégzésére, hiszen az ő gépeik elsősorban a megközelíthetetlen településeken és a főútvonalakon dolgoznak és valószínűleg nem Szerencsre fogják irányítani őket. A cukorgyár, a csokoládégyár és a rendelőintézet példaértékűen, munkagépeiket kis tolólappal felszerelve takarítanak portájuk előtt. Talán ők is tudnának időnként segítséget nyújtani, ha tárgyalnának velük. Vagy ha képtelen e feladattal a város megbirkózni, akkor biztosan találnának a településen olyan cégeket, amelyek üzleti alapon vállalkoznának arra, hogy Szerencs főutcáján, a Rákóczi úton, a vasútállomástól a Bekecs helységnévtábláig - és a fontosabb mellékutakon - télen, hóesés után is biztosítanák a közlekedés alapvető feltételeit az úton és a járdán egyaránt. De nem is sorolom tovább az ötleteimet, hiszen vannak nálam sokkal hivatottabb emberek, akik tőlem sokkal jobban tudják, hogy mit kelllene) csinálni. Én csak biztatom őket. Hát akkor tegyék a dolgukat! Mert az évszakok jönnek, az évszakok mennek. Tél talán lesz még idén is! Sárkány László AKTUÁLIS Hogyan kerül víz a gázhoz? ELFAGYOTT NYOMÁSSZABÁLYOZÓK Szerencsen és környékén az elmúlt év végéig már több, mint kettőezer fogyasztót kapcsolt be a szolgáltatásba a Zemplén-Abaúj Közműfejlesztő és Szolgáltató Kft. Szerencsi Üzeme. A hideg beköszöntével folyamatosan csörgött a telefon az üzem diszpécserszolgálatán, és jelentették be a hibákat a fogyasztók. Ha víz kerül a gázvezetékbe és a hőmérő higanyszála nulla fok alá csökken, akkor a nyomásszabályozó elfagy, és nem juthat el a földgáz a lakásokba. - Melyek az okai a gyakori üzemzavaroknak? - érdeklődtünk Pásztor Ferenctől, a ZAB Kft. Szerencsi Üzemének vezetőjétől. - A fogyasztói hibabejelentések télen az elfagyásokhoz kapcsolódnak, amelyeket jellemző módon a rendszerben elhelyezkedő folyadék jelenléte okoz. Az elkészült és üzembe helyezett vezetékek belsejébe, a csövekbe a víz két módon kerülhet. A technológiai víz építés közben a kivitelezők és fővállalkozók által használt technológia révén szükségszerűen kerül a vezetékekbe. A levegővel végzett nyomáspróbák előtt és közben a kompresszorok által a csőbe juttatott levegő tartalmazza a vizet. Az ilyen módon a vezetékbe került csapadék nem nagymértékű, de sajnos szükség szerint jelentkező fogyasztói üzemzavarokat okoz. Többségében azokon a területeken jelentkeznek, amelyeken az elosztóvezetékek üzembe helyezése ősz végén és tél elején, a fagyok megjelenésével egyidőben történt. Ezek a fogyasztói panaszok szórványos jellegűek, nem nagy számban jelentkeznek és egy adott fogyasztási helyen általában egy alkalommal fordulnak elő. A szűrők és a nyomásszabályozó kitisztítása után megszűnnek. Az elfagyásokat azonban jellemzően egy másik hibajelenség is okozhatja, amely az utcai vezetéket építő fővállalkozók technológiai fegyelmezetlenségéből adódik. Ez azt jelenti, hogy a vezetékek lefektetése közben a szabadon hagyott és le nem zárt végeken talajvíz, csapadékvíz kerül a csövek belsejébe. Ezeknek a jelenlétét a műszaki ellenőrzések során észleljük, és gondoskodunk is az eltávolításukról, de sajnos előfordulhat, hogy ennek ellenére marad víz a rendszerben, amelyből két-három csepp is elegendő, hogy üzemzavart okozzon. - Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen hibának a megjavítása? Meddig marad gázszolgáltatás nélkül a fogyasztó? - A huszonnégy órás diszpécserszolgálatunk a bejelentés után azonnal a helyszínre indul. A helyszíni javítás 10-15 percet vesz igénybe. Megpróbáljuk ezeket a hibákat a lehető leggyorsabban elhárítani. Természetesen ha nagy számú bejelentés érkezik, akkor több időt kell várniuk fogyasztóinknak, amíg eljutunk hozzájuk. - Mit tehetnek a lakók, amikor észlelik, hogy nem érkezik be a gáz a lakásba? - A gázhiány jelenléte nem feltétlenül jelenti az elfagyás jelenségét. Diszpécserünk ilyenkor mindig megkérdezi, hogy a tulajdonos ellenőrizte-e a nyomásszabályozót. Ha ez a szerkezet nem engedi tovább a gázt, akkor ennek az egyik oka lehet az elfagyás, de az is előfordulhat, hogy a nyomásszabályozó gyorszára leoldott. Ez utóbbi esetben egy ismételt gombnyomással üzembe kell helyezni, és az esetek többségében ez a hibajelenség megszűnik. Amennyiben a fogyasztó azt észleli, hogy a nyomásszabályozó az elvégzett művelet után sem működik, akkor szakembereink a helyszínre indulnak. (sárkány) A POLGÁRMESTERI HIVATAL TISZTSÉGVISELŐINEK FOGADÓNAPJAI Magda Gábor polgármester minden hónap páros hetének hétfőjén, 8-12 óráig, a hatékonyabb ügyintézés érdekében előzetes bejelentkezés és kiértesítés alapján. Gőri Lajos alpolgármester minden hónap páratlan hetének hétfőjén 10- 12 óráig. Bíró László jegyző minden hónap páratlan hetének szerdáján 8-12 óráig. A fogadónap helye: Polgármesteri Hivatal, Szerencs, Rákóczi út 89. EGY KINEVEZÉS A Szerencsi Hírek 1996. december havi számában közöltünk cikkeket arról, hogy a város önkormányzatának 1996. október 2-i döntése után miért nem történt még meg a II. számú háziorvosi körzetbe Móré László kinevezése. A történet ott folytatódik, hogy szerkesztőségünkhöz eljutott a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, Mogyorós László a Hegyaljai Orvosi Kamara vezetőségéhez 1996. december 13-án küldött levelének másolata. Ebben a főhatóság a szerencsi háziorvosi pályázattal kapcsolatban leírja, hogy az önkormányzat a több jelentkező közül - akik között megfelelő szakképzettséggel rendelkező is volt - egy megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező kollégát választott, a szakmai képviselők véleményét figyelmen kívül hagyva. Mogyorós László azt is közli, hogy megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező kolléga háziorvosi tevékenységet csak miniszteri felmentéssel végezhet, és a felmentést akkor kaphatja meg, ha a terület ellátásának érdeke ezt így kívánja. A felmentés megadásához alapfeltétel a szakmai ÚTVESZTŐJE 2. testület támogató nyilatkozata és a tisztifőorvos hozzájárulása. Levelének végén a főosztályvezető arra is felhívja a figyelmet, hogy a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező kolléga miniszteri felmentés nélkül való alkalmazása és tevékenykedése jogszerűtlen. Bíró László, Szerencs város jegyzője lapunk kérdésére válaszolva közölte, hogy a képviselő-testület 1997. januári ülésén foglalkozik majd e kérdéssel és meghozza döntését az ügyben. A részletekre a Szerencsi Hírekben is visszatérünk. (S. L.) Szabó György, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei 11. sz. választókerület országgyűlési képviselője ezúton is köszöni a közvetlenül, valamint személyes megbízottjai, Nyitrai Tibor, Dócs András és Zemlényi Kálmán önkormányzati képviselőkön keresztül az év során folyamatosan kapott bizalmat, amelyet a választópolgárok személyes ügyeik, problémáik megoldásához kért segítség formájában kinyilvánítottak. Köszöni a maga és nevezett önkormányzati képviselők nevében is a képviselői munkához tett javaslatokat, észrevételeket. Békés, boldog új esztendőt kívánnak a maguk, valamint az MSZP szerencsi szervezete nevében! „szerencsi szegfű" * A 3. sz. választókerület minden kedves lakójának sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván Reviczky Mihály települési képviselő Anyakönyvi hírek Születtek: Nagy Klaudia, Rezsdovics Rebeka, Nagy Bernadett, Szakál Márk, Lantos Judit. Üdvözöljük városunk ifjú polgárait! Házasságot kötöttek: Kiss Szilvia-Szabó Attila, Nagy Zsuzsanna-Nagy József, Kiss Tímea- Sípos János, Schneider Csilla-Tóth Géza, Szabados Szabina-Nádasi László, Lesnyák Veronika-Bodó Norbert. Elhunytak: Kocsis Jánosné (Vaszi Bács Margit) 85 éves, Halász Jánosné (Bodnár Etelka) 90 éves, Lénárt Istvánná (Kolozsvári Julianna) 70 éves, Molnár Jánosné (Nagy Mária) 91 éves, Csóka Dezsőné (Glonczi Margit) 45 éves, Balogh Lászlóné Bálintné (Majoros Klára) 43 éves, Dranka Jánosné (Pestucha Irén) 92 éves, Firtkó Pál 67 éves, Domán Antal 74 éves, Szabó Józsefné (Kocsis Borbála) 93 éves. t I