Szerencs - Szerencsi Hírek, 1997 (12. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-10 / 1. szám

Q 1997. JANUÁR 10. VÁROSKÉP A gazdasági pangásról szóló hírek és statisztikai adatok ellenére egyre több üzlet és szolgáltatást nyújtó cég nyílik Szerencsen a városközpont­ban. Az adórendszer és a banki hitel­­konstrukciók szinte lehetetlenné te­szik manapság a befektetése­ket, a vállalko­zásokat, mégis sokan akadnak, akik szerencsé­re a „menekü­lés előre" mód­szert választva, saját erőre tá­maszkodva üz­let nyitásába fognak. A Rákóczi út 71. sz. alatti épület került a most felújításra, homlokzat igényes rendbe­tételével és fes­tésével. Az ut­cai oldalon há­rom, és az ud­varban két új üzlethelyiséget létre­hozva született újjá a volt Uzelman­­féle épület Roncsol János beruházásá­val, Szabó Lászlóné tervei alapján. Szerencsen új fogalomnak számít a társasházi tulajdoni forma, melybe a főutca sok háza is tartozik. Érdekes helyzet alakul ki, amikor a külön tu­lajdonként használt épületrészek szerkezeteinek, homlokzatának fel­újítására sor kerül. A társasházi tör­vény szerint közös tulajdonnak szá­mító építményrészeket (pl.: homlok­zat) nem közösen, a teljes épületen egyszerre teszik rendbe, hanem kü­­lön-külön a saját tulajdonrészükhöz tartozó szakaszokat. Építésügyi szem­pontból is kedvezőbb volna ezeket egyszerre engedélyezni, de az élet néha a bonyo­lultabb mód­szert kényszeríti ránk. Éppen ezért nagyon oda kell figyel­ni, hogy egy épületen belül a külön korban idősza­felújí­tott, lefestett homlokzat stb. egységes, egy­forma színű le­gyen. Ne for­dulhasson elő az, ami a Kos­suth téren tör­tént a Földhi­vatal melletti épületnél, hogy építési enge­dély nélkül, és az utcaképi megjelenést semmibe véve, a koráb­ban szépen lefestett szomszédos homlokzati szakasztól teljesen eltérő színekkel pingálják a falat és a kiraka­tokat, egy épületen belül. Köszöntsük az új évet a Rákóczi úti épület örömteli új életre születésével és kívánjuk, hogy másoknak is ked­vük és lehetőségük legyen példáját követni. Salamin Ferenc építész Az évszakok jönnek, az évszakok mennek. A tudomány mai állása sze­rint nagy valószínűséggel a tavasz után nyár, a nyár után ősz, majd az év vége felé a tél a következik. Tavasszal ébred a természet, nyáron aratják a gabonát, ősszel hullanak a falevelek, télen pedig hó takaró be az Árpád­hegy csúcsát és a város útjait. Egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy 1996 karácsonya nem is lesz az igazi, mert nem öltözik az ünnephez illően fehérbe a táj. Az időjárás azonban mégiscsak meggondolta magát. Helyenként húsz-harminc cen­timéteres hó hullott, és a napi hőmérséklet mínuszban csúcsokat dön­tögetett. Ez télen talán még így van rendjén. Az már azonban nincs igazán rendjén, hogy évről-évre az arra illetéke­sek nem tudnak megbirkózni a havazás kihívásaival. Napokon, heteken keresztül térdéig érő hóban, majd olvadáskor bokáig érő rácsokban köz­lekedik gyalogos és autós egyaránt. Mindennapos a kép, hogy a főutcán kialakított parkolókat a hóbuckák miatt a gépjárművek nem tudják igénybe venni, ezért az út közepén állnak meg, és ezzel újabb akadályokat teremtenek. Azzal is tisztában vagyok, hogy a közterületek és az önkor­mányzati utak takarításáért felelős csak a Városüzemeltetési Ellátó- és Szolgáltató Szervezet. A ház- és üzlettulajdonosoknak kell gondoskodniuk az útszegélykőig a járdák tisztántartásáról és a síktalanításról. Ez utóbbi azért is fontos, mert ha a csúszós járdán valaki balesetet szenved, a tulaj­donost be is perelheti, akit anyagi kártérítésre is kötelezhetnek. Ez pedig a mai árakon megszámítva nem kevés pénzt jelenthet. A probléma azonban ettől még nem oldódik meg! Talán valakinek még a tél beállta előtt egyeztetni kellene a feladatokat, készíteni egy tervet, amely azt tartalmazná, hogyan lehet szükség esetén a legcélszerűbben, a leggyorsabban mozgósítani az embereket és a gépeket. Nem ártana az sem, ha az arra illetékesek felhívnák az érintettek figyelmét a kötelezettségeikre, majd ennek a betartását ellenőriznék és szankcionál­nák. Talán a közúti igazgatósággal is lehetne szerződést kötni a munkák elvégzésére, hiszen az ő gépeik elsősorban a megközelíthetetlen településeken és a főútvonalakon dolgoznak és valószínűleg nem Sze­rencsre fogják irányítani őket. A cukorgyár, a csokoládégyár és a rendelőintézet példaértékűen, mun­kagépeiket kis tolólappal felszerelve takarítanak portájuk előtt. Talán ők is tudnának időnként segítséget nyújtani, ha tárgyalnának velük. Vagy ha képtelen e feladattal a város megbirkózni, akkor biztosan találnának a településen olyan cégeket, amelyek üzleti alapon vállalkoznának arra, hogy Szerencs főutcáján, a Rákóczi úton, a vasútállomástól a Bekecs hely­­ségnévtábláig - és a fontosabb mellékutakon - télen, hóesés után is biz­tosítanák a közlekedés alapvető feltételeit az úton és a járdán egyaránt. De nem is sorolom tovább az ötleteimet, hiszen vannak nálam sokkal hivatottabb emberek, akik tőlem sokkal jobban tudják, hogy mit kelllene) csinálni. Én csak biztatom őket. Hát akkor tegyék a dolgukat! Mert az évszakok jönnek, az évszakok mennek. Tél talán lesz még idén is! Sárkány László AKTUÁLIS Hogyan kerül víz a gázhoz? ELFAGYOTT NYOMÁSSZABÁLYOZÓK Szerencsen és környékén az elmúlt év végéig már több, mint kettőezer fo­gyasztót kapcsolt be a szolgáltatásba a Zemplén-Abaúj Köz­mű­fejlesztő és Szolgáltató Kft. Szerencsi Üzeme. A hideg beköszöntével folyamatosan csörgött a telefon az üzem diszpé­cserszolgálatán, és jelentették be a hi­bákat a fogyasztók. Ha víz kerül a gázvezetékbe és a hőmérő higanyszála nulla fok alá csökken, akkor a nyomásszabályozó elfagy, és nem juthat el a földgáz a lakásokba. - Melyek az okai a gyako­ri üzemzavaroknak? - ér­deklődtünk Pásztor Ferenc­­től, a ZAB Kft. Szerencsi Üzemének vezetőjétől. - A fogyasztói hibabeje­lentések télen az elfagyá­sokhoz kapcsolódnak, amelyeket jellemző mó­don a rendszerben elhe­lyezkedő folyadék jelenlé­te okoz. Az elkészült és­­ üzembe helyezett vezeté­kek belsejébe, a csövekbe a víz két módon kerülhet. A technológiai víz építés közben a kivitelezők és fő­­vállalkozók által használt technológia révén szük­ségszerűen kerül a vezeté­kekbe. A levegővel végzett nyomáspróbák előtt és közben a kompresszorok által a csőbe juttatott leve­gő tartalmazza a vizet. Az ilyen módon a vezetékbe került csapadék nem nagy­mértékű, de sajnos szükség szerint je­lentkező fogyasztói üzemzavarokat okoz. Többségében azokon a terüle­teken jelentkeznek, amelyeken az el­osztóvezetékek üzembe helyezése ősz végén és tél elején, a fagyok meg­jelenésével egyidőben történt. Ezek a fogyasztói panaszok szórványos jelle­gűek, nem nagy számban jelentkez­nek és egy adott fogyasztási helyen ál­talában egy alkalommal fordulnak elő. A szűrők és a nyomásszabályozó kitisztítása után megszűnnek. Az elfa­gyásokat azonban jellemzően egy má­sik hibajelenség is okozhatja, amely az utcai vezetéket építő fővállalkozók technológiai fegyelmezetlenségéből adódik. Ez azt jelenti, hogy a vezeté­kek lefektetése közben a szabadon hagyott és le nem zárt végeken talaj­víz, csapadékvíz kerül a csövek bel­sejébe. Ezeknek a jelenlétét a műsza­ki ellenőrzések során észleljük, és gondoskodunk is az eltávolításukról, de sajnos előfordulhat, hogy ennek ellenére marad víz a rendszerben, amelyből két-három csepp is elegen­dő, hogy üzemzavart okozzon. - Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen hibának a megjavítása? Meddig marad gázszolgáltatás nélkül a fo­gyasztó? - A huszonnégy órás diszpécserszolgálatunk a bejelentés után azonnal a helyszínre indul. A hely­színi javítás 10-15 percet vesz igénybe. Megpróbál­juk ezeket a hibákat a le­hető leggyorsabban elhá­rítani. Természetesen ha nagy számú bejelentés érkezik, akkor több időt kell várniuk fogyasztóink­nak, amíg eljutunk hoz­zájuk. - Mit tehetnek a lakók, amikor észlelik, hogy nem érkezik be a gáz a lakásba? - A gázhiány jelenléte nem feltétlenül jelenti az elfagyás jelenségét. Disz­pécserünk ilyenkor mind­ig megkérdezi, hogy a tu­lajdonos ellenőrizte-e a nyomásszabályozót. Ha ez a szerkezet nem enge­di tovább a gázt, akkor ennek az egyik oka lehet az elfagyás, de az is elő­fordulhat, hogy a nyomás­­szabályozó gyorszára le­oldott. Ez utóbbi esetben egy ismételt gombnyo­mással üzembe kell he­lyezni, és az esetek többségében ez a hibajelenség megszűnik. Amen­­­nyiben a fogyasztó azt észleli, hogy a nyomásszabályozó az elvégzett művelet után sem működik, akkor szakembereink a helyszínre indul­nak. (sárkány) A POLGÁRMESTERI HIVATAL TISZTSÉGVISELŐINEK FOGADÓNAPJAI Magda Gábor polgármester minden hónap páros hetének hétfőjén, 8-12 óráig, a hatékonyabb ügyintézés érdekében előzetes bejelentkezés és kiér­tesítés alapján. Gőri Lajos alpolgármester minden hónap páratlan hetének hétfőjén 10- 12 óráig. Bíró László jegyző minden hónap páratlan hetének szerdáján 8-12 óráig. A fogadónap helye: Polgármesteri Hivatal, Szerencs, Rákóczi út 89. EGY KINEVEZÉS A Szerencsi Hírek 1996. decem­ber havi számában közöltünk cik­keket arról, hogy a város önkor­mányzatának 1996. október 2-i döntése után miért nem történt még meg a II. számú háziorvosi körzetbe Móré László kinevezése. A történet ott folytatódik, hogy szer­kesztőségünkhöz eljutott a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, Mo­gyorós László a Hegyaljai Orvosi Ka­mara vezetőségéhez 1996. december 13-án küldött levelének másolata. Eb­ben a főhatóság a szerencsi háziorvo­si pályázattal kapcsolatban leírja, hogy az önkormányzat a több jelentkező közül - akik között megfelelő szakkép­zettséggel rendelkező is volt - egy megfelelő szakképzettséggel nem ren­delkező kollégát választott, a szakmai képviselők véleményét figyelmen kívül hagyva. Mogyorós László azt is közli, hogy megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező kolléga háziorvosi te­vékenységet csak miniszteri felmentés­sel végezhet, és a felmentést akkor kaphatja meg, ha a terület ellátásának érdeke ezt így kívánja. A felmentés megadásához alapfeltétel a szakmai ÚTVESZTŐJE 2. testület támogató nyilatkozata és a tisztifőorvos hozzájárulása. Levelének végén a főosztályvezető arra is felhívja a figyelmet, hogy a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező kolléga miniszteri felmen­tés nélkül való alkalmazása és tevé­kenykedése jogszerűtlen. Bíró László, Szerencs város jegyző­je lapunk kérdésére válaszolva közöl­te, hogy a képviselő-testület 1997. ja­nuári ülésén foglalkozik majd e kér­déssel és meghozza döntését az ügy­ben. A részletekre a Szerencsi Hírek­ben is visszatérünk. (S. L.) Szabó György, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei 11. sz. választó­­kerület országgyűlési képviselője ezúton is köszöni a közvetlenül, va­lamint személyes megbízottjai, Nyitrai Tibor, Dócs András és Zem­­lényi Kálmán önkormányzati kép­viselőkön keresztül az év során fo­lyamatosan kapott bizalmat, ame­lyet a választópolgárok személyes ügyeik, problémáik megoldásához kért segítség formájában kinyilvá­nítottak. Köszöni a maga és neve­zett önkormányzati képviselők ne­vében is a képviselői munkához tett javaslatokat, észrevételeket. Békés, boldog új esztendőt kíván­nak a maguk, valamint az MSZP szerencsi szervezete nevében! „szerencsi szegfű" * A 3. sz. választókerület min­den kedves lakójának sikerekben gazdag, békés, boldog új esz­tendőt kíván Reviczky Mihály települési képviselő Anyakönyvi hírek Születtek: Nagy Klaudia, Rezsdovics Rebeka, Nagy Bernadett, Szakál Márk, Lantos Judit. Üdvözöljük városunk ifjú polgárait! Házasságot kötöttek: Kiss Szilvia-Szabó Attila, Nagy Zsuzsanna-Nagy József, Kiss Tímea- Sípos János, Schneider Csilla-Tóth Géza, Szabados Szabina-Nádasi László, Lesnyák Veroni­­ka-Bodó Norbert. Elhunytak: Kocsis Jánosné (Vaszi Bács Margit) 85 éves, Halász Jánosné (Bodnár Etelka) 90 éves, Lénárt Istvánná (Kolozsvári Julianna) 70 éves, Molnár Jánosné (Nagy Mária) 91 éves, Csóka Dezsőné (Glonczi Margit) 45 éves, Balogh Lászlóné Bálintné (Majoros Klára) 43 éves, Dranka Jánosné (Pestucha Irén) 92 éves, Firtkó Pál 67 éves, Domán Antal 74 éves,­­ Szabó Józsefné (Kocsis Borbála) 93 éves. t I

Next