Szerencs - Szerencsi Hírek, 1997 (12. évfolyam, 1-25. szám)

1997-11-14 / 21-22. szám

VÁLTOZTAK A SZAVAZÓKÖRÖK Az 1997. november 16-i népszava­zástól kezdődő­en megváltoznak Sze­rencsen a szavazókörök. A felesleges bosszúságok elkerülése érdekében el­indulás előtt érdemes tehát alaposan átolvasni a kopogtatócédulán szereplő adatokat. Az eligazodásban lapunk is segítséget kíván nyújtani a szavazó­kör-beosztások alábbi közzétételével: 01. szavazókör: Szociális Otthon, étkezde, Bekecsi út 10. Bekecsi u. 2-10., Előhegy, Felsőkert, Határőr, Hársfa, Hidegvölgy, Kárpát, Laktanya, Mikszáth Kálmán utcák, Pél­dánykert köz, Példánykert és Radnóti utcák. 02. szavazókör: Általános Iskola (volt Hunyadi János Ált. Isk.), Rákóczi út 93. Alsópincesor utca, Árpád köz, Ár­pád utca, Bakó József, Béke, Bényei, Felsőpincesor, Határ utcák, Hivatal köz, Hunyadi köz, Hunyadi, Késmárk utcák, Kossuth L. utca 1­17/2 A. B., Kossuth Lajos utca 2-24., Kossuth tér, Kórház köz, Lajos köz, Monoki utca, Pince köz, Rákóczi út 1-87., Széche­nyi köz, Széchenyi utca, Temető köz, Rakodó utca. 03. szavazókör: Bocskai István Gimnázium, Ondi út 1. Csokonai, Erdei Ferenc, Fenyves, Kölcsey, Landler Jenő utcák, Ondi út 15-től végig, Ondi út 54-től végig, Petrikovits László, Szemere Bertalan, Vajda János, Váczi Mihály és Veres Pé­ter utcák. 04. szavazókör: Szerencsi Szak­munkásképző és Szakközépiskola, Ondi út 8. Árpád hegy, Hegy, Korvin Ottó ut­cák, Kossuth Lajos köz, Kossuth Lajos utca 19-25., Malom utca, Ondi út 1- 11., Ondi út 2 - 52/B., Szabadság ut­ca. 05. szavazókör. Gyárkerti Óvoda, Rákóczi út 128. Gyár út, Kandó Kálmán út, Magyar utca, MÁV-telep, Nyár út, Rákóczi út 91-137., Rákóczi út 102-128/6., Zrínyi utca. 06. szavazókör. Bolyai János Általá­nos Iskola, Rákóczi út 100. Arad utca, Bajcsy-Zs. utca, Bástya köz, Bástya utca, Bors Kálmán utca, Er­zsébet tér, Erzsébet köz, Erzsébet, Hu­szárvár, Jókai utcák, Kisvásár tér, Mol­nár István, Perc, Petőfi, Posta utcák, Szavazólap ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS 1997. november 16. Érvényesen szavazni csak egy válaszra lehet! Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? Igen Nem O O A válaszra szavazni a válasz alatti körben el­helyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: 0 vagy 0 Rákóczi út 30-100., Sallai, Ságvári, Szűk, Takta, Tatay Zoltán, Tavasz ut­cák. 07. szavazókör: Volt Szerencsi MG­ TSZ étkezde, Rákóczi út 16. Alkotmány köz, Alkotmány utca, Bartók Béla utca, Bekecsi út 1-53., Csalogány köz, Csalogány, Fürst Sán­dor, Gárdonyi, Kassa, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond utcák, Rákóczi út 2- 28., Rákóczi Zsigmond tér, Vörösmar­ty utca. 08. szavazókör: Rákóczi Zsigmond Általános Iskola, Rákóczi Zs. tér 1. Dózsa György utca páros oldala, Gépállomás, Hámán Kató, Kállai Éva, Kilián György utcák, Kilián tér, Kinizsi Pál, Lipták János utcák, Lipták köz, Nagyvárad köz, Nagyvárad út, Pozso­nyi út, Rózsa, Szegfű, Táncsics Mihály utcák. 09. szavazókör: MÁV Állomás, ok­tatóterem. Ady Endre, Arany János, Bethlen Gábor, Bocskai, Arany János utcák, Dobó Katica út, Dózsa György utca páratlan oldala, Eperjes, Igló, József Attila, Kazinczy, Kolozsvári, Lőcse ut­cák, Malomtanya. 10. Szerencs - Ond, Ond Általános Iskola Ady Endre, Fő, Görgey, Hunyadi, Jó­kai, Kossuth Lajos, Monoki, Petőfi, Széchenyi utcák. Megvádolt köztisztviselők A népszavazásról folytatott vita hevében, minden alapot nélkülöző súlyos vádak hangzottak el a magyar közigazgatásban dogozó köztisztviselői kar­ra nézve. A választási csalással megvádolt - erejükön felül teljesítő- mun­katársak az Alkotmányra és választási törvényre tettek esküt, és eszerint vég­zik felelősségteljes munkájukat. A Belügyminisztériumban és az önkor­mányzatoknál dolgozó köztisztviselők már több alkalommal bizonyították tisztességüket, hozzáértésüket mind a hazai, mind a nemzetközi politikai és szakmai közvélemény előtt. A Magyar Köztársaságban eddig megtartott két országgyűlési és önkormányzati választás törvényes lebonyolítása ezt tény­szerűen igazolja. A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnak a népszavazási aláíráshitelesítésben végzett munkáját az Országos Választási Bizottság - melynek tagjai a politikai pártok delegáltjai és neves szakértők - legutóbbi, október 1­3-ai, hétfői ülésén illette dicsérettel. A köztisztviselők elleni vádas­kodás súlyosan sérti az államigazgatásban dolgozók önérzetét, a választási csalás leghalványabb gyanúját is kategorikusan visszautasítják. Németh Krisztina s__________________________________________________________sajtófőnök ^ MELLÉKLET 1997. NOVEMBER 14. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A NOVEMBERI NÉPSZAVAZÁSSAL KAPCSOLATBAN Ki jogosult részt venni az országos népszavazáson? Az országos népszavazáson való részvételre a választójoggal ren­delkező állampolgárok jogosultak. A választójogosultság meglétét az országgyűlési képviselők választására érvényes rendelkezések szerint bírálják el. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki részt vehet az országgyűlési képviselők választásán, az szavazhat az országos nép­szavazáson is. (A népszavazáson részt venni jogosult választópolgár saját döntésétől függ, hogy élni kíván­­e jogával.) Ennek megfelelően az országos népszavazáson szavazati jo­ga van minden­­ magyarországi lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező­­ nagykorú magyar állam­polgárnak, kivéve ha­­ cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll (mert például értelmi fogyatékos); - a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; - szabadságvesztés büntetését tölti;­­ büntetőeljárásban jogerősen el­rendelt kényszergyógykezelés alatt áll. Akadályoztatva van szavazati joga gyakorlásában az a magyar állampol­gár, aki - noha választójogosult - a népszavazás napján külföldön tartózkodik. Részt vehet ellenben a népszavazáson az az egyébként külföldön élő, választásra jogosult magyar állampolgár, ha a nép­szavazás napján Magyarországra jön. Mi célt szolgál a „kopogtatócédu­la"? A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, közismert nevén a ko­pogtatócédula hívja fel a választópol­gár figyelmét az országos nép­szavazásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a népszavazás elrendeléséről, a névje­gyzékbe való felvételről, valamint ar­ról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. A kopogtatócédula 1997. október 27-ig készül el a névjegyzék felhasználásával, és azt a névjegy­zéket vezető települési jegyző ok­tóber 29-ig postán juttatja el a választópolgároknak. Melyek a szavazókörök kialakítá­sának főbb szabályai? A szavazókör az egy lakókörnye­zetben élő választópolgárok szava­zására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a ko­pogtatócédulából értesülnek. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600- 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. A szavazókörök az országgyűlési képviselőválasztásra kialakított szavazókörökkel azonosak, így a pol­gárok többsége a megszokott helyen szavazhat. Szavazhat-e valaki a szavazó­körzetén kívül? Igen. Erre két esetben van lehetőség: egyfelől lakóhely megvál­a­toztatása esetén, másfelől akkor, ha választópolgár a népszavazás napján lakóhelyétől távol tartóz­kodik. Mi a teendő lakóhely megváltoz­tatása esetén? Előfordulhat, hogy a választópolgár a névjegyzék elkészülte (1997. ok­tóber 27.) után lakóhelyét a névjegy­zéket vezető település területén meg­szünteti. Ekkor ő csak korábbi lakóhe­lyén szavazhatna, miközben új lakó­helye esetleg nagy távolságra van. Ebben az esetben a választópolgár a korábbi lakóhelyén a Polgármesteri Hivatalban a népszavazást megelőző napon 16 óráig (levélben november 11-ig) igazolást kérhet arról, hogy ré­gi lakóhelyén szerepelt a névjegyzék­ben, s­őt onnan törölték. A választó­­polgár új lakóhelyén ezzel az iga­zolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a polgármesteri hi­vatalban, a népszavazás napján pedig a lakóhelyéhez közel eső szavazókör­ben kérheti, hogy vegyék fel a név­jegyzékbe, és így ott szavazhat. Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol levő választópolgár? Lehetőség van arra, hogy az a választópolgár, aki a népszavazás napján lakóhelyétől távol van, tartózkodási helyén szavazzon. Ebben az esetben a választópolgár a lakóhelyén a polgármesteri hivatal­ban a népszavazást megelőző napon 16 óráig (levélben november 11-ig) igazolást kérhet arról, hogy lakóhe­lyén szerepelt a névjegyzékben, s őt onnan törölték. Az igazolás választópolgár nyilatkozata alapján a tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván. A választópolgár tartózkodási helyén ezzel az iga­zolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a polgármesteri hi­vatalban, a népszavazás napján pedig a tartózkodási helyéhez közel eső szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat. A népszavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nem szavazhat. Hogyan szavazhatnak a vakok és a mozgássérültek? Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bi­zottság két tagjának együttes - segít­ségét, azaz őket akár a szavazó­­fülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazócédulát. A tartósan gondozás vagy gyógykezelés alatt állók kérésére a szavazás lehetővé tétele érdekében külön szavazókör alakítható ki az egészségügyi in­tézményben (kórház, öregek otthona stb.). Egyedi kérelem esetén pedig az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgásában gátolt szemé­lyt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére lakásán, tartózkodási helyén - felkeresi (mozgóurna). Milyen választási szervek működ­nek közre az országos népszavazás­nál? Ellentétben az országgyűlési kép­viselőválasztással, az országos nép­szavazásnál csupán két választási szerv működik: a szavazatszámláló bizottság és az Országos Választási Bizottság. A szavazatszámláló bi­zottságok által megállapított sza­vazóköri népszavazási eredmények összesítésével az Országos Válasz­tási Bizottság állapítja meg és hirde­ti ki a népszavazás országos ered­ményét. Kikből áll össze a szavazatszámláló bizottság az országos népszavazás­ra? A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati kép­viselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt az ország­­gyűlési képviselettel rendelkező pártok által megbízott tagokból áll­nak. Ki nem lehet tagja a szavazatszám­láló bizottságnak az országos nép­szavazás esetén? Az országos népszavazás során a szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja a megyei közgyűlés el­nöke, a polgármester, a jegyző, a fő­jegyző, valamint a szavazatszámláló bizottság mellett működő választási munkacsoport tagja. E személyek közül tehát a tagok nem választhatók és nem bízhatók meg. Ki vehet részt a szavazatszámlálás­ban? A szavazatszámlálás munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt. Ki lehet jelen a szavazatszámlálás­nál? A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszám­láló bizottság munkáját nem zavarhatják. Milyen feltételekkel végezhető közvéleménykutatás a népszavazás napján? A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a nép­szavazás napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény­kutatás­ csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat, a közvéle­ménykutató a szavazóhelyiségbe és az azzal érintkező helyiségekbe nem léphet be, a közvéleménykutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A fenti szabályok megtartásával a népsza­vazás napján is végezhető közvé­leménykutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titok­ban tartani. A közvéleménykutatónak adott válaszok a népszavazás ered­ményét nem befolyásolják. Mikor eredményes az országos népszavazás? A népszavazás eredményessége azt jelenti, hogy a népszavazás célja megvalósult, azaz: az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők hű képet kaptak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véle­ményéről, és a lakosság kellőképpen egységesen vélekedik. Alkotmányunk ezt akkor látja biztosítottnak, ha a népszavazáson - a részt vettek számától függetlenül - az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Jelen esetben ez kérdésenként külön-külön vizsgá­landó, előfordulhat tehát, hogy egyes kérdések tekintetében eredményes a népszavazás, mások tekintetében vi­szont nem. Milyen jogorvoslatra van lehetőség az országos népszavazás során? A népszavazás elrendelése és lebonyolítása, valamint az eredmény megállapítása során tapasztalt törvénysértés miatt az Alkotmány­­bírósághoz lehet fordulni. Az alkot­mányossági panaszt az Alkotmány­­bírósághoz a népszavazás kezdemé­nyezésére jogosult állami és tár­sadalmi szervek terjeszthetik elő. Legalább 500 állampolgár együttes kérelemmel szintén az Alkotmány­­bírósághoz fordulhat. Az Alkot­mánybíróságnak a panasz tárgyában hozott döntése ellen további jogor­voslat nincsen.

Next