Szerencs - Szerencsi Hírek, 2000 (15. évfolyam, 1-21. szám)
2000-11-24 / 20. szám
A tudás bölcsőjétől a szélfútta pusztákig KALANDOZÁSOK A MAGYAR MÚLTBAN ÉS JELENBEN XIV. „A közöttünk élő Turulmadár" című könyvében ezt írja Dúcz László: „Ezt a szót, Turul, az István király által bevezetett „új vallás" elfeledtette a magyarsággal, és csak a régi hagyományokat kutató Kun László királyunk udvari papja meri kimondani: Etele király címere... egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul Turulnak hívnak. Egész Géza koráig ezt a címert viselték a harcban." Innen tudjuk tehát, hogy a Turul Attila címermadara volt. Dúcz László könyvében rengeteg adatot közöl történelmünk meghamisítását illetően, sőt még az elfeledtetés állandósítására szolgáló módszereket is. Azonban voltak, akik felkutatták a múlt ködébe veszett Turult! Milyen madár volt hát a Turul? Ez a szó megtalálható így: TURUL, a szakirodalomban sumernek, de az ékírásban mag-har-nak, ismert nyelvben. Túra azt jelenti kisebbik, gyenge vagy elgyengült. UL = fényt jelent. Tehát a Turul annyit jelent, mint „elgyengült fény". Ez a kifejezés a Nap fényére vonatkozik, s a sumer hitvilág napkalendáriumában meg is találjuk az év két napfordulójánál. A nyári napforduló az ULLU , a fényesség, a téli, az elgyengült fény, a TUR UL. Mindez két egymásnak háttal álló szarvassal van ábrázolva, mely szimbolikusan az ellentétességet jelöli, a kétféle feladatot, mert igazából csak egyetlen szarvas létezik, a DAR-MAH. Az egyik viszi az évet az ULLU-ig, és a másik a TUR-UL-ig. Az egyik küzd a sötétséggel, hogy teljes legyen a fényesség. A másik már fáradtan indul, így legyőzi őt a sötétség ereje, amikor a TUR-UL ünnepnapjához ér az évnek. És most lép közbe a sumer Szűzanya hatalmas madara, a két szarvas között álló IM-DUGUD, karmaiba ragadja az elgyengült szarvast, hogy segítsen neki a fénybe emelkedni. így azután a hatalmas Napmadár segítségével, az eddig elgyengült, akinek a neve SABA (Csaba) volt a sumer mitológiában, mint a legyőzhetetlen fiú, új erőre kap és legyőzhetetlenné válik újra. Ez az örök kozmikus körforgás mítoszi módon közölve és ábrázolva. Vagyis ez az évi napciklus, a nyári és a téli napforduló tengelye, melyet a tavaszi és őszi napéjegyenlőség napjait összekötő másik tengely derékszögben metsz át. Ez volt a Zodiákus belső köre, a csillagmítosz külső köre a Nagy Napciklus, ahol a csodaszarvas az agancsai között tartott nappal fut végig a körön az Oroszlán csillagképtől kezdve. Az Oroszlán elkíséri a Bika csillagképéig, s megjelennek a mítoszban az állatküzdelmek: a Bika-Oroszlánnal szemben a szarvas-sólyom vagy grifft. A Napmadár átveszi a Nap továbbvitelét a szarvastól, s miként a szkíta hitvilágba, magasba emeli a Napot a lerogyott szarvassal együtt. De mielőtt ideér a szarvas, a Vízöntő csillagképénél lévő halastavon, a mítoszi élet taván is átmegy. És hogy ez a nagy víz létezik, azt mutatja a sumer Bak ábrázolás, ami hatfarkú, mivel olyan nagy a tóállás - miként a Csodaszarvas regénk is elmondja. Minden eddigi kutatás a szarvashoz és az Istenanya hatalmas Napmadarához vezetett. Van egy „Vigyázó Két Szemű" dicső nagyasszony ábrázolásunk, amelyen ott látható a két hűséges állata: a szarvas és a napmadár — itt NINHUR-SAG-nak nevezve a jelképe. Vagyis az Istenanya megjelenhet szarvas (DAR-MAH), vagy a madár (IMDUGUD) képében. Ez nem más, mint a Csodaszarvas és a Turul mondánk bizonyítéka. Az ősi magyar hitvilág így a sumer hiedelemben gyökerezik. A Körös-Tordas kultúrkörben is megtalálták az agyagba vésett IM-DUGUD-ot, ami még jobban bizonyítja a Kárpátmedence és Mezopotám Subartujának azonos hiedelmét. Sajnos a mi Boldogasszony-Szűzanyánkat Napmadarával és Csodaszarvasával kiűzték a szemiták, de az elűzött „szent hármat" magukkal vitték azok a sumerok, akik a pusztítás elől észak felé menekültek, és sumerul KI-TA, vagyis vándor lett a nevük, amit a görögök szkítára változtattak, de ezek valójában SA-PIR-ok voltak. AN-SA-AN (Adzsem, Elan) Nimrud birodalmának megmaradt népessége. A néphitben és az ősgesztában fennmaradt mondáink gyökere tehát a sumer mitológiában keresendő, és ott meg is találjuk az ékiratokon. Prof. Kramer fejtette meg, és „INNANA alászállása a halottak országába" címet adta neki. Ebben a mítoszban van leírva az a sumer hagyomány, ami NIMRUDHOZ kapcsolódik, akit a sumer-maghar nép IZDUBAR (vagyis lélektől szült PÁR) néven is tisztelt. Ez-a Nippurban kiásott mítosz-azt mondja el, hogy INNANA, a Világ Világosságának fényből szült szüze, a Földre nézve meglátja Izdubart (Nimrudot), megszereti és le akar szállni hozzá. A Napisten-atya figyelmezteti, hogy akkor halandóvá lesz. „Sorsod emberi lészen a feltámadásig" - mondja. Innana vállalja, megjelenik Nimrud álmában, s megparancsolja neki, hogy készítsen neki egy ágyat (Kramer oltárt mond, de ebből azt következtették, hogy sumer elődeinknél az ágy a házasság oltára volt). Nimrud valóban feleségül veszi Innanát, akinek a földi neve ENE vagy ENEH. Eneh két fiat szül Nimrudnak, s betölti emberi sorsát. (Folytatjuk) S. Karaffa Katalin HONISMERET 2000. NOVEMBER 24. O Szerencs a második világháborúban „OLY KORBAN ÉLTEM ÉN E FÖLDÖN...” Sorozatot indítottunk útjára, amely Szerencs történetének egy rövid, de fontos intervallumát tárja fel annak függvényében, ahogyan a tények napvilágra kerülnek. Olyan szerzőpáros látott munkához, akik a történelmi hagyományokra alapozva dolgoznak: Petrikovits László kortanú, aki 50 évvel ezelőtt átélője volt a helyi eseményeknek és Orosz Zoltánné, a Zempléni Múzeum adattárosa a következő nemzedék képviselőjeként kutatási eredményekkel, történelmi dokumentumokkal alátámasztva tárják fel a valóságot. Számos könyvet és tanulmányt írtak történészek, politikusok a második világháborúról. Mindezek a munkák „felülről" nagyobb összefüggéseiben mutatják be az eseményeket. Bennünket inkább - kutatván a helyi történéseket, az foglalkoztat: a kisemberek, a közkatonák, a névtelen hősök hogyan élték át ezeket az időket? 1940 Az 1939. szeptember elsején Lengyelország ellen indított német agresszió miatt szeptember 3-án Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak, ezzel a Hitler által kirobbantott háború világháborúvá szélesült. Angol és francia részről a hadüzenetet nem követi a hadművelet azonnali megkezdése, a nyugati fronton minden csendes maradt. A német erők lengyelországi behatolása után tizenkét nappal az országot hátba támadta a Szovjetunió hadserege is. Ez titkos német-szovjet megállapodások alapján történt. A német túlerő elől visszavonuló, de továbbra is harcban álló lengyel haderő csapdába került. Ezekről a területekről is megindult a menekültáradat Magyarország felé. A német és a szovjet katonai egységek találkoznak, és Breszt-Litovszkban közös német-szovjet díszszemlét tartottak. A szovjetek fogságába került lengyel katonatiszteket és értelmiségieket 1940 tavaszán ezerszámra végezték ki tarkó lövéssel. A kivégzettek egy része a katyni tömegsírokban nyugszik. Sok lengyel pusztult el az internáló táborokban éhségtől, kimerültségtől, járványtól. Szerencsen ebben az időben a következő eseményekről számolhatunk be: A Vásártér és a Csuka Miklós (jelenleg Bajcsy-Zsilinszky) utca sarkán épült a zöldkeresztes egészségház. Ennek egyik felében a gyermek- és anyavédelem céljából létrehozott tanácsadó, a másik, teljesen elkülönített részében a tüdőbeteg-gondozó kapott helyet. Elkezdődött a Rákóczi úton a római katolikus templommal átellenben lévő telken a katolikus iskola építése, amelynek emeletén színpaddal ellátott kultúrtermet alakítanak ki. A később mozivá átalakított terem a Rákóczi nevet vette fel. Elkészült a 25 ezer pengős költséggel felépített, orvosi lakást és községi orvosi rendelőt magába foglaló ház. Ez a Szirmay gróftól vásárolt telken állt, a Béke és Kossuth utca találkozásánál, szemben a görög katolikus iskolával. Még 1939-ben átadták az eredetileg határőrségnek épített laktanyát. Jelenleg az egykori kaszárnya-épületekben idősek otthona, rendőrség, szakorvosi rendelő található. A bakák lakóhelye megtelt, és Szerencsen is felpezsdült az élet. A kimenőt kapott katonák szívesen ismerkedtek a helybeli lányokkal. Az akkor Apolló nevet viselő - jelenleg Rákóczi moziként ismert-filmszínház látogatottsága fellendült. Szívesen vásárolták a mozi udvarában működő Princz-féle pékség sós perecét. Számos katonatiszt költözik családjával Szerencsre ebben az időben. A katonák gyakorlótere a Hideg-völgy volt. A szerencsi cserkészek és polgáristák a visszacsatolt Királyhelmecre látogattak. A 792. Ond vezér cserkészcsapat, György Antal igazgató és Farkas Endre csapatparancsnok vezetésével cserkészzászlót és könyvadományt vittek. Csautor László cserkész alkalmi köszöntőt mondott. Ványai László tanuló az ifjúság nevében mondott beszédet, Balogh József szavait. A lövészversenyen különösen jól szerepeltek: Magda József, Göböly Imre, Majoros István. Légoltalmi gyakorlatokat is tartottak Szerencsen. A riasztást a községháza tetején ma is látható vastoronyra rögzített kis villanysziréna, valamint a cukorgyár gőzdudája végezte. Vannak, akik úgy emlékeznek, hogy a gyakorlatok során a katolikus templom harangját is félreverték. A németek júniusig elfoglalták Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot. A nyár közepén bevonultak Párizsba és áttörték a bevehetetlennek vélt, a franciák által a német határ mentén épített Maginoterődvonalat. Június 22-én Franciaország képviselői aláírják a fegyverszünetet. Angliai magára maradt. Egy kedves olvasónk arra hívta fel a figyelmet, hogy korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a legolcsóbb Fiat autó akkoriban a Balilla volt, holott ez a 2400 pengőért árusított közkedvelt kiskocsi a még háború után is gyártott Topolino, az „Egérke" volt. Olvasónknak igaza van, elnézést kérünk. O. Z. M. P. L. *** A háborús pusztítások miatt sok helyi dokumentum megsemmisült, ám a ma még élő szemtanúk visszaemlékezései pótolhatják a hiányt. Szívesen várjuk azon túlélők jelentkezését, akiknek észrevétele, hozzáfűznivalója, új információja van e témával kapcsolatban. Kérjük, levelüket „II. világháború" jeligére a szerkesztőségbe címezzék. MIÓTA VAN VILLANY SZERENCSEN? Lehetséges, hogy Zemplén megye első „villanygyára" Szerencsen kezdte meg működését? - Hogy ezt mire alapozom. -Arra, hogy „A Szerencsi Cukorgyár száz éve" című kiadványban, - amelynek írója Salánki István úr - az egyik fényképen láthatók azok a Siemens gyártmányú dinamók, amelyek 1889- től, tehát a gyár beindulásának évétől az üzemi helyiségek világítására szolgáló egyenáramot termelték. A dinamókat egyenként 40 lóerős gyorsfutó típusú gőzgépek, szíjmeghajtás segítségével hajtották. Ez a telep tehát 5-6 évvel megelőzte a Sátoraljaújhelyen felépített áramfejlesztőt, amelyik 1895- től Sátoraljaújhely áramellátását biztosította. Szerencs lakossági villanyellátása is viszonylag korán, már 1904-ben megvalósult. Ennek a viszonylag korai dátumnak az a magyarázata, hogy a cukorgyárnak egyre több villamos energiára volt szüksége, és az akkori egyik legjelentősebb répabeszállító, báró Harkányi Sándor, az akkortájt megalakult Gibárti Villamos Művek résztulajdonosa volt. Gibárton Hernád folyóra épített vízierőmű áramát távvezetéken keresztül juttatták Szerencsre. Erről a gerinchálózatról kaptak áramot a környező települések is. Már az első menetben, 1904-1905 között kigyulladt a villany Abaújszántón, Mádon, Tállyán és Tokajban is. Lemaradtak az elektrifikálásban olyan jelentősebb települések, mint Sárospatak és Szikszó, ahová a villany csak 1919-ben, illetve 1920-ban jutott el. A cukorgyárban a villamosságot később már nem csak világításra, hanem villanymotorok működtetésére is felhasználták, ezért a szükséglet kielégítésére a húszas években saját erőművet létesítettek, ahol a generátorokat gőzturbinák hajtották. A kampány alatti áramfelesleget a Gibárti Villamos Művek hálózatába táplálták, amelyet a karbantartási időszakban a cég a gyárnak visszajuttatta. A községben a lakosság számára biztosított 50 periódusú 110 voltos feszültséget a lakosság kimondottan kedvelte, mivel az akkoriban használatos villamos fali csatlakozók, dugvillák, rézbúrás villanykapcsolók, és a falra felszögezett, porcelánból készült csigákon vezetett elöregedett szigetelésű vezetékek alkalmasak voltak arra, hogy a tisztelt fogyasztót időnként alaposan megrázzák. Már most a 110 voltos villanyozás lényegesen veszélytelenebb volt annál, mint amit a ma már 230 voltosra feltupírozott hálózati feszültség művelni képes. A háború végén az áramszolgáltatás szünetelt. Erről az időszakról a sátoraljaújhelyi levéltárban fellelhető, a szerencsi főszolgabíró 1945. február 6-án írt jelentésében a következők olvashatók: ... „A Cukorgyárat gőzturbina generátor hajtja, mely energia fejlesztésével a város világítását is szolgálja... A gyár üzemképes állapotban van. Üzemet tartott január 20-28-ig, amikor 26 és fél vagon cukormennyiséget termelt, ezt azonban az orosz katonai parancsnokság lefoglalta és felszállította... A Gibárti Elektromos Művek igazgatói teendőit Badics István és Kántor Gyula tisztviselők látják el, kik az üzem vezetésére megfelelő tudással, szakértelemmel rendelkezve alkalmasak. Az alkalmazottak fizetésüket január végéig megkapták. Az áramszolgáltatás akadálya, hogy a magasfeszültségű vezetékeket a román katonaság telefonvezetés céljára használja. Az üzem a Hernád folyó vízi erejével működik, gépolaja van." P. L. A hónap szülötte VÖRÖSMARTY MIHÁLY 1800. DECEMBERI. „Hallottad a szót: „rendületlenül" „Születésem történt a múlt századnak szinte utolján 1800 dika December első napján. Atyám Vörösmarty Mihál, szegény Nemes volt, s uradalmi tisztségében élt tizenöt esztendeig Gróf Nádasdy jószágán, Nyéken, Fehér vármegyében." - így vallott levelében születéséről Kazinczy Ferencnek. A 200 évvel ezelőtt született költő első oktatását otthon, atyjától vette, gimnáziumi tanulmányait Székesfehérvárott, a bölcsészetit Pesten végezte. Korán elvesztvén apját, magántanításból és nevelősködésből tengett, így került a Perczel úrfiak mellé. A későbbi 48-as tábornok, Perczel Mór úgy emlékszik vissza a fiatal Vörösmartyra, hogy a kezdetben zárkózott és méla természetű tanítóját később nemcsak megszerette, hanem nagyra is becsülte: „...soha szájából egy tisztátalan szót, egy nemtelen hangot nem hallottam, soha egy aljas tettét, egy rossz érzését, egy hamis eredetű, vagy gonosz szándékú cselekedetét nem láttam." A jogot magánúton tanulta, s 1823-ban a királyi táblához esküdt fel jegyzőnek, a következő évben ügyvédi oklevelet nyert, de sohasem praktizált. Korán kitűnt költői hajlama. Diáktársai bámulták és haragudtak rá, hiszen olykor labdázás közben állott elő egy-egy verssel, ám annak kéziratát semmi módon nem adta ki a kezéből. A Perczel családban átélt Etelka iránti reménytelen szerelme volt az, ami költői önmagára találását eredményezte. Mit csodálunk költészetében? Nem önmagát öntötte versbe, hanem a komoly mondanivalókat: a szenvedélyt, az egyszerűséget és bonyolultságot, a belülről fakadó különös lélekutakat. Mintha napjainkban írták volna őket, „Vörösmarty az első modern költő" - véli Szerb Antal. Megtanította a szerelmet minden iránt, ami azt megérdemli. Megírta a magyar hőskölteményt és megteremtette a magyar dráma nyelvét, költője egy dalnak, amely a nemzet énekévé vált. „Hangok nagy tanárja" - ahogy Liszt Ferenc nevezte, ő és hangszere „a vész zongorája". Ismerjük életrajzát. Harmonikus, tiszta lelkű, fennkölt magyar ember volt. Úgy rendeltetett, hogy emberek koldusa, költők fejedelme legyen. Megért olyan napokat is, amikor díszruháját kellett eladnia, mégsem panaszolta anyagi gondjait. Verseiben sem jutott szerephez a pénz, az anyagi szükség. Halála előtt három hónappal az arácsi halásztanyán még egyszer boldog volt. Elfeledte nemzete bukását, eszményeinek romba dőltét, reményeinek elsorvadását, életének minden keserűségét, s együtt dúdolta barátaival: Hess légy, ne szállj el, beteg vagyok ám én! Adj egy csókot magyar lányka, meggyógyulok ám én! O. Z. M. Kf%L KUSINSZKI ÉS TSAI KFT. Pékség: Szerencs, Bástya u. 42. Ä47/362-208. A mi kenyerünk. BEKECSI KENYÉR ® Amely a legtöbb pörköltszaftot szívja magába. K*T