Tiszaújváros - Leninvárosi Krónika, 1986 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-09 / 1-2. szám

z­ elmúlt év hasonló időszakához képest — szerencsére — viszonylag enyhe az idő. A Tiszai Erőmű Vál­lalat dolgozói azonban nem lazíthatnak, hiszen ők biztosítják városunk és az üzemek hő- és energiaellátá­sát is. Az üzemviteli főosztály munkájáról lapunk 5. oldalán olvashatnak. Képünk a széntéren készült. Fotó: Remeczki Gábor VfLÄG PROtFTÄt?lftT;F6VES0LJETEKt Lenini гм /■гДГХ ■ /имел В l" A leniinvárosi nagyvállalatok parlsűzalmak heti­lapja IV. ÉVFOLYAM, 1—2. SZÁM ARA: 2,6fl FT 1986. JANUAR 9, ’’ад? 34'.« íjjá В. ú. é. k., Leninváros! „Vérforralóan csinos lányok közelednek. Kipirult arccal, csábos tekin­tettel mennek el mellettem. — Jé egy krónikás! — kiált fel meglepetten az egyik” (Szilveszter éjszakájáról szóló tudósításunkat olvashatják la­punk 9. oldalán.) Fotó: Behina István Forog a kerék Beindult a kettes Lapunk hasábjain többször be­számoltunk már a Tiszai Erőmű Vállalat régi erőművében folyó rekonstrukciós munkálatokról. A II-es turbina átadási határideje augusztus volt, az átadás azonban csúszott. Bartók Gábor karbantar­tási főosztályvezetőtől azt kérdez­tük: forognak-e már a turbina­lapátok? — December eleje óta üzemel a II-es turbina. Azóta apróbb javí­tásokat kellett végeznünk, de egy ilyen komplikált berendezésnél ez természetes. A mintegy háromhó­napos határidő-eltolódást nem gyári hibából eredő­, különböző műszaki problémák okozták. Az­óta viszont a megkezdett próba­üzem azt látszik igazolni, hogy a régi 4,?—4,3 gőzfogyasztássa­l szem­ben 3,7 kg/kilowattóra a gőzfo­­gyasztása, ami magyarul lényeges hatásfokjavulást jelent. Termé­szetesen végzünk újabb mérése­ket mert a műszaki életben egy mérés nem mérés, nem tartom azonban valószínűnek, hogy nagy eltérések lesznek. — Január elsejével megkezdő­dött a következő, az egyes hely­számú turbina javítása is, a ge­nerátort már elszállítottuk Cseh­szlovákiába, a pedig , folyamatban gép szétszerelése van. Ennek befejezése után, január vége felé kezdünk hozzá a vasbetonalap átalakításához, majd várhatóan február elején, elkezdődhet az új gép illesztése. Video!(ó)! Újévi üdvözlet a minisztertől Az ipari miniszter a következő levelet küldte az óév utolsó napjaiban vállalataink vezetőihez: Az ö­j év és az ötéves tervidőszak-váltás küszöbén tisztelettel köszöntöm a kollektívát; minden dolgozót, a szocialista brigádok tagjait, vezetőit, a politikai és társadalmi szervezetek aktivistáit, vezetőit, a műszaki-gazdasági vezetőket. Köszönöm a VI. ötéves tervidőszakban és az 1985-ös évben kifejtett munkát, amellyel hozzájárultak iparunk fejlesztéséhez feladatainak teljesítéséhez, népgazdasági céljaink megvalósításá­hoz. Mindnyájuknak kívánok boldog új évet, eredményes munkát 1986-ban, sikeres indulást a VII. ötéves tervben, ehhez erőt, jó egészséget, céljaik megvalósítását. Elvtársi üdvözlettel: Kapolyi László Interjú Duka Ferenccel, A LENINVÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁVAL Az elmúlt év bővelkedett jelentős politikai eseményekben. Ezek tapasz­talatainak összegzésére kértük meg a városi pártbizottság első titkárát, aki beszélt a társadalmi közérzetről, a város és a környék helyzetéről, gazdaságunk állapotáról és a tervekről. A cikket lapunk 3. oldalán ol­vashatják. 1985-képekben Egy év elmúlt, de nem tűnt el nyomtalanul, megőrizte az emlékezet és fotósaink leleménye. Ezekből az olykor derűs, máskor ünnepélyes, de mindenképpen említésre méltó pillanatokból villantunk fel néhányat. Fotónkon: Huszár Andor, a TVK állami díjas vezérigazgatója, kongresszusi felszólalása közben. 1985, 199 © Eredmények és célok a М-kan Tőkés export: több mint 82 millió dollár! A Tiszai Vegyi Kombinát mű­szaki pártvezetősége és műszaki szakszervezeti bizottsága már az év első napjaiban olyan fontos témáról tárgyalt, mint az ez évi tervjavaslat, s a múlt évi munka értékelése. Az üzemek képviselői meghall­gatták Szénási Tibor műszaki ve­zérigazgató-helyettes tájékoztatóját, s kérdéseket tettek fel az elhang­zottakkal kapcsolatban. Ezt köve­tően széles körben megvitatják majd a tervjavaslatokat, s írásban mondanak véleményt. Ilyenkor az év elején, még ne­héz pontosan tájékozódni a kül- és belpiaci változásokról, előzetes tervekre, elgondolásokra és javas­latokra azonban elengedhetetlenül nagy szükség van. Igaz, ugyan, hogy az elmúlt évi munka mérle­gét csupán február hónapban lát­hatjuk majd, mégis vannak szám­adatokkal alátámasztható tények az 1985-ben végzett munkáról. Így ezeket az adatokat ismertette Szénási Tibor műszaki vezérigaz­gató-helyettes. (Folytatás a 2. oldalon) nemzetközi béke évének nyilvánította 1986-ot az ENSZ. Mindez merő for­maság — mondhatná bárki. S amennyiben a békét csupán óhajtjuk, valóban csak az . .. Ha strucc gyanánt homokba dugjuk fejünket — vélvén — amiről nem veszünk tudomást, az nem is létezik. Pedig sajnos létezik. Létezik, sőt állandóan nő a fe­nyegetettség, az esztelen rombo­lás veszélye. S ha nem is va­gyunk hajlandók tudomást ven­ni róla, attól még létezik a csil­lagháborús terv, s ott lóg fejünk felett Damoklész kardjaként a nukleáris háború veszélye. Ám mégha olyannyira paradoxnak tűnik is, létezik békeharc is, azaz a békéért meg kell vívnunk a magunk kis háborúját, kinek-ki­­nek a maga módján Azért, hogy az atomlér maradjon meg to­vábbra is puszta lógalom, ma­radjon meg­­ továbbra is a szá­mítógépek prognosztikája csupán, s ne váljék szörnyű valósággá... Mit várhatunk mégis a béke évétől? Nos, nem csupán óhaj, hanem valóság, hogy hét év után végre létrejött a genfi csúcsta­lálkozó, melyen ha érdemi dön­tés nem is született, a két ,,nagy” párbeszéde mindenkép­pen hasznos volt. Egyetértettek a BÉKE EVE példának okáért abban, hogy nukleáris háborút kirobbantani egyik félnek sem szabad, hiszen abból egyik félnek sem szárma­zik potenciális előnye. Bizako­dásra adhat okot továbbá az a tény is, hogy Gorbacsov és Rea­gan megállapodtak: az idén Wa­shingtonban, jövőre pedig M vában újra találkoznak. A világ politikai hét szűk esz­tendejét követően tehát újra fel­csillant némi remény a békeszere­­tő emberek szívében, még an­nak ellenére is, hogy az USA nem mondott le csillag­háborús tervéről, s nem az atomkísérle­­tekről sem. Mint ahogy az is hiú a brand csupán, hogy bármely fél feladja hídfőállásait. Att amíg az eszmék harca csak elvi sí­kon, a zöld asztalnál zajlik, ad­dig nagyobb baj nem történ­het S hogy mit tehetünk a béke megőrzése érdekében mi, a hét­köznapi kisemberek? Bizony ke­veset­, s egyszersmind sokat. Ke­­­veset, hiszen a döntés joga nem mi kezünkben van. Sokat, amennyiben ahol csak lehetséges, síkra szállunk a világbékéért, an­nak kényszerű tudatában, hogy a békét nem helyettesítheti semmi más Ez lehet ez legyen az egy­szerű emberek missziója... B. I.

Next