Tiszaújváros - Tiszaújvárosi Krónika, 1998 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1998-01-08 / 1. szám
2. oldal —.......... — Vonzás-körzet.. . 1998. január 8. Visszapillantó tükör Igények és lehetőségek Ismét elmúlt egy év. Január közepére elkészülnek a települések önkormányzatainak mérlegei, a tervezett és a végzett munkát illetően. Bódogh Bertalan, Nemesbikk polgármestere elégedett a múlttal és bizakodó a jövőt illetően. Hogyan értékeli az elmúlt évet, a tervekből mi valósult meg? - Nemesbikk község gazdálkodását 1997. évben is a takarékosság és a fizetőképesség fenntartásának biztosítása jellemezte. Az elmúlt évben az önkormányzatnak nem voltak fizetési gondjai, minden számlát és járandóságot időben kifizettünk A 35 millió forintos költségvetésünknek kb. 25 százalékát beruházások finanszírozására fordítottuk. Ezen belül az 1995- ben elkészült gázrendszer hitelének törlesztése a legnagyobb tétel, évi 5 millió forint. További jelentős kiadás volt az intézmények fűtési rendszerének átállítása gázfűtésre és a festési, karbantartási munkák elvégzése. Az előző évben az említett munkákat az iskolában, kultúrházban és az egészségházban végeztük el. Ezzel az önkormányzat minden intézményében korszerű, költségtakarékos fűtési rendszer működik. Az egészségházat jelentős költséggel kívülről, a műemléki jelleg megőrzésével felújítottuk. Ezáltal a település és talán a környék legszebb épülete kapott új megjelenést. Az 1996-ban elkezdett sportöltöző építését nagyrészt társadalmi munkával tovább folytattuk. Bár az öltözőt a sportolók már használatba vették, a víz bevezetése még hátravan. Jelentős volt a technikai eszközök beszerzése. A hivatal telefonközpontot, faxot, számítógépet, az iskola és az orvosi rendelő telefont kapott. Most van folyamatban az iskola számítógép-parkjának bővítése. Költségvetésünkben legnagyobb tétel a szociális támogatások fizetése. 1997-ben a jogszabályokban előírt támogatásokat minden jogosultnak határidőben kifizettük. Ezen túlmenően a képviselő-testület az idős és beteg embereket, valamint a gyerekeket tudta támogatni. Az elmúlt évben minden igénylő megkapta a közgyógyellátási igazolványt. A 60 éven felüliek, a gyerekek és a tanuló fiatalok karácsonyra kaptak támogatást. Az általános iskolásoknak ‘97-ben is ingyenesen biztosítottuk a tankönyveket, a közép- és felsőiskolában tanulókat pedig tankönyv-támogatásban részesítettük. A munkanélküliek részére közmunkát szerveztünk. • Milyen célokkal, tenekkel indul az 1998-as év? - A tervek most készülnek. Már megállapodtunk Tiszaújváros önkormányzatával, illetve a Sajó Vízmű Kft.-vel, hogy a négy település szennyvizét a tiszaújvárosi tisztító befogadja. Emellett több, kisebb volumenű beruházásra is szükség lenne, például utak aszfaltozása, a közvilágítás korszerűsítése, járdaépítés, egyes intézmények felújítása és folytathatnám a sort. Ezen célok között a fontossági sorrendet a képviselő-testület az anyagi lehetőségek és a célszerűség figyelembe vételével fogja megállapítani. Igényeinket a lehetőségeinkhez kell igazítani. mané Bódogh Bertalan: Szeretetotthon Nemesbikken. Fotó: Fojtán László Tiszaújvárosi Krónika Tiszaújváros hetilapja -Főszerkesztő: Hajdú Imre Szerkesztőség: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 20. Levélcím: 3581 Tiszaújváros, Pf.: 33. Telefon/fax: 49/341-668, 341-476 Kiadó: Krónika Kft. Ügyvezető igazgató: Oláh György Nyomdai munkák: Írisz Lapnyomda Kft. Miskolc ISSN 1417-8133 A lapot támogatja Tiszaújváros Város Önkormányzata Megjelenik minden csütörtökön nyolc oldal terjedelemben. Terjeszti a Magyar Posta. A múlt nyomában Berzéken Berzék egyike térségünk azon településeinek, ahol neves személyiségekhez kapcsolódva vonultak végig az évszázadok. Következésképp Berzék történelmi múltja rendkívül rangos, nyugodtan mondhatom, felfedezésre érdemes. Itt van mindjárt a község neve... A régi öregek szerint Bendegúz vezértől kapta a nevét, mert e hely már a honfoglalás előtt is híres helynek számított. Olyannyira annak, hogy a Hernád túlpartján, hol hajdan földvár állott, ott temették el - a berzéki öregek szerint - a rettegett hun fejedelmet, az Isten ostorát, Attilát. A hamvai fölé emelték hajdan e várat, melyet IV. Béla idejében a fehér barátok lakták. Amikor híre jött a tatár veszedelemnek, Béla király összes kincsét e barátokra bízta, akik a vár pincéjébe rejtették el az aranyat, ezüstöt. Ám a tatárok valahonnan hírét vették, hol őrzik a magyar király kincseit. Megtámadták a földvárat, a barátok azonban hűen fogadalmukhoz, életük árán is megvédték azt. A pincédet elárasztották a Hernád vizével, a várat pedig magukra gyújtották. Most pedig ugorjunk néhány évszázadot, s máris a kuruckorban járunk. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem két hadnagya élt Berzéken, Kiss Gergely és Kovács Gergely. Amikor Rákóczi az ónodi országgyűlésre igyekezett 1707-ben, előtte itt Berzéken mulatott a két hadnagyánál, ahogy akkortájt mondták: „dudáltatta magát”. Rákóczit Kossuth követi, hisz a község határában húzódik egy szép nyárfasor, mely hajdan Palóczi Lilla birtokának határát jelölte. Palóczy Lilla Palóczy László testvére volt. Egy alkalommal Pozsonyba menet a két államférfi Palóczy László és Kossuth Lajos e szép fasornál találkozott. Kossuth az egyik termetes fához kötötte lovát, mely cselekedetet a berzéki nép is látta. Attól kezdve Kossuth fájaként kezdték emlegetni a szép, sudár nyárfát. A fa sajnos már nem áll, elég barbár módon kivágták (hatalmas törzse ma is ott korhad), viszont a nyárfasor néhány termetes darabja máig emlékezteti a berzékieket Kossuth apánk itteni látogatására. Gyakran megfordult, sőt élt is Berzéken Szemere Miklós, kinek édesanyja a falu lakója volt. (Itt is halt meg.) Szemere Miklósnak állítólag nagyon szép felesége volt, s a rossz nyelvek szerint Petőfi, kinek tetszett a szépasszony, talán a kelleténél is gyakrabban kereste fel Miklós barátját Berzéken. Egyébként Szemere Miklós volt az, aki felfedezte az első nagyhírű zsokét. Őt Bonta Ferencnek hívták. Berzéki születésű, kis vézna ember volt, ám a lovat nagyszerűen tudta megülni. A legenda szerint Szemere fogadott rá, hogy Bonta sorozatban száz versenyt megnyer. Kilencvenkilencet sikerült is, ám a századik versenyen Párizsban a lova lábát törte. Bonta Berzéken halt meg, ott is van eltemetve. Özvegye Szemere Miklóstól földbirtokot kapott, amit ma is Bontáné tagjának neveznek. A már említett Palóczi Lilla neveltje volt Tomcsányi István, a magyar rádiózás megteremtője. Az ő titkárnőjét, későbbi feleségét Taubler Margitnak hívták, ő volt az első magyar rádióbemondónő. Mindketten, Tomcsányi István és Taubler Margit is a berzéki temetőben nyugszanak. Berzék egy híres betyárral is büszkélkedhet. Cziberének hívták, s egy gazdag ember gyermeke volt. A falu mellett, a „feneketlen tónál” ment el a postaút, Czibere mindig ott rabolta ki áldozatait. A falu három értékes épülettel bír, a református haranglábla műemlék, míg a Potoczky-kastély (ma az önkormányzat székhelye) és a Perczelkastély műemlék jellegű épület. A Potoczky-kastély egyik felét keresztapjától, Potoczky Bertalantól, a híres, közelmúltban elhunyt énekesnő, Németh Marika örökölte, aki erről az örökségéről lemondott a falu javára. A Perczel-kastély tulajdonosa Perczel Olivér, a híres lovas volt, aki nem más, mint Perczel Mór tábornok unokája. Felesége Potoczky lány volt. Adrienn néni tavaly 96 éve korában hunyt el. A kastély igazi múzeum, tele a Perczel család megannyi relikviájával. Berzéki sétánk során keressük fel feltétlenül a temetőt is, amelynek szembetűnő épülete a Perczel-Potoczky kripta. Itt nyugszik a két család sok jeles tagja, az élő utódok pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a község ravatalozóként használja őseik nyughelyét. Szóval jól megfér itt múlt és jelen. Hajdú Imre A hajdani Kossuth-fa sarjait a berzéki gyerekek iskolájuk udvarán ültették el, hogy ezzel is emlékezzenek a múltra. Kigyulladt? Csendes év végéjük volt a lánglovagoknak. Szerencsére az ünnepek alatt és után alig történt tűzeset térségünkben. Hejőkürtön január 4-én egy gazdasági melléképület oltásához hívták a tűzoltókat. A feltehetően gyújtogatás miatt lángra lobbant helyiségben fát, hungarocelt és egyéb hulladékokat tárolt a tulajdonos, aki nem tartózkodott a helyszínen. Az anyagi kár nem jelentős, mintegy 10 ezer forintra tehető. Két, tíz év körüli kissrác átlátszó nylon szatyorral kezében ténfereg az egyik városunkhoz közeli település ABC-jében. A táska tartalma mindenki számára látható, némi pipere cikk, dohányáru, csokoládé-cukorka hirdeti, biztosan elfelejtettek még valamit, s azért ejtették útba a boltot. Kosárral kezükben odalépnek a hűtőpulthoz - a személyzet másik poszton tartja a frontot, hiszen a jó vásárló kevés, s a két kisfiúra senki szinte ügyet sem vet. Csak én állok, s nézem némán a két gyerekember csínytevését. Az egyik behajolván a hűtőbe kivesz kezével három Danon-Snack-et, kettőt a zsebébe, egyet a kosarába tesz. Majd Túró Rudit vesznek, egyet a kosárba egyet a zsebbe. Visszalépnek a nagy hűtőhöz, s a kosárból visszakerül a Danon-Snack eredeti helyére, némi megjegyzés kíséretében: ,,Erre most mégsincs pénzünk, de vegyünk zsömlét a Túró Rudihoz”. S két zsömlével gazdagították kosaruk tartalmát. A pénztárnál fizettek: - Egy Túró Rudi az 29 forint és két darab zsömle az 20 forint, az összesen 49 forint lesz fiúk .[em nagy ügy?mondta a pénztáros. A két fiú cinkosan összenézett és zsebükből előkerült a kifizetendő pénzösszeg, majd sietve elhagyták a boltot. Talán megfordult fejükben, na ezt jól megúsztuk. Én meg magamban tépelődtem, szólnom kéne, mert ugye „Ne lopj!” tartja a parancsolat - odalépek az egyik eladóhoz és félve megemlítem a történteket. Az eladó sietve indult utánuk, visszahívta őket, hogy kipakoltassa zsebeiket. A két fiú tagadott, s zsebeik üresek! Én meg csak álltam és szégyeltem magam. (A szatyruk odakint a bolt előtt „pihent"!) (Nóczy) A kíváncsiság ára: halál? Életveszélyes állapotban szállítottak a mentők nemrégiben egy 11 éves gyermeket a Megyei Kórház toxikológiai osztályára, élete csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhető. A gyilkos neve: csattanó maszlag, amely a beléndek, a nadragulya, a különböző mérges gombák sorában nem számít hivatalosan kábítószernek. Ennek ellenére a maszlag hatásában hallucinogén, kábító drog. Termése sok hipsclamint tartalmaz, ami száradás közben atropinná alakul, ami a szívre serkentő hatást gyakorol. Kis mennyiségben szívgyógyszerek készülnek belőle. A halálos adag 1 milligramm! Termését, levelét, szárát teaként, más gyógynövényekkel keverve a népi gyógyászatban régen köhögés, asztma, reuma ellen használták. NEM javasoljuk felhasználását, mert teája is életveszélyes. A házi és vadonélő állatok elkerülik a számukra mérgező növényeket. A ló okosabb, eszik is belőle, egy bizonyos mennyiségnél többet azonban soha. A fogyasztás okaként sok minden felsorolhatnánk, de az alapvető ok a kíváncsiság. Ez az eset is igazolja, hogy még felnőtt emberek, szülők sem tudják mindenre felkészíteni gyermeküket, hisz’ ki gondolná, hogy vannak olyan pihentagyú emberek, akik mindenre képesek. Igazából segítséget egy normálisan működő családi minta adhat a gyermekeinknek. Amennyiben a rendőrség látókörébe kerültekre rábizonyítják a szándékosságot - tehát termesztik, feldolgozzák, fogyasztási célra alkalmassá teszik a növényt, árulják - ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a tiltott drogot forgalmazók, termesztők. A rendőrség néhány lelkes munkatársa csekély óraszámban, szélmalomharcnak tűnő, de lelkiismeretes munkával működteti a DADA programot. A jövő évtől még több iskolában és jóval nagyobb óraszámban szeretnének tevékenykedni önkormányzatunk anyagi és eszmei támogatásával. Tisztelt olvasók, szülőtársaim! Bízom benne, hogy e sorokat elolvasva legalább néhány percet rászánnak a gyermekükkel történő beszélgetésre, és ha ugyanazon az oldalon állunk, akkor jelezni fogják még a gyanúját a növénnyel visszaélőkről - hiszen az Ön gyermeke is kerülhet hasonló helyzetbe, és ugye Ön sem akarja azt másnál, amit önmagának nem. Írásom a Zsarumagazin 1997/45. számában megjelent cikk nyomán készült petneházi -