Tiszaújváros - Tiszaújvárosi Krónika, 1998 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1998-01-08 / 1. szám

2. oldal —.......... — Vonzás-körzet­­.. . 1998. január 8. Visszapillantó tükör Igények és lehetőségek Ismét elmúlt egy év. Január köze­pére elkészülnek a települések ön­­kormányzatainak mérlegei, a ter­vezett és a végzett munkát illetően. Bódogh Bertalan, Nemesbikk pol­gármestere elégedett a múlttal és bizakodó a jövőt illetően. Hogyan értékeli az elmúlt évet, a tervekből mi valósult meg? - Nemesbikk község gazdálkodá­sát 1997. évben is a takarékosság és a fizetőképesség fenntartásának bizto­sítása jellemezte. Az elmúlt évben az önkormányzatnak nem voltak fizetési gondjai, minden számlát és járandó­ságot időben kifizettünk A 35 millió forintos költségvetésünknek kb. 25 százalékát beruházások finanszírozá­sára fordítottuk. Ezen belül az 1995- ben elkészült gázrendszer hitelének törlesztése a legnagyobb tétel, évi 5 millió forint. További jelentős kiadás volt az intézmények fűtési rendszeré­nek átállítása gázfűtésre és a festési, karbantartási munkák elvégzése. Az előző évben az említett munkákat az iskolában, kultúrházban és az egész­ségházban végeztük el. Ezzel az ön­­kormányzat minden intézményében korszerű, költségtakarékos fűtési rendszer működik. Az egészségházat jelentős költséggel kívülről, a műem­­léki jelleg megőrzésével felújítottuk. Ezáltal a település és talán a környék legszebb épülete kapott új megjele­nést. Az 1996-ban elkezdett sportöl­töző építését nagyrészt társadalmi munkával tovább folytattuk. Bár az öltözőt a sportolók már használatba vették, a víz bevezetése még hátra­van. Jelentős volt a technikai eszkö­zök beszerzése. A hivatal telefonköz­pontot, faxot, számítógépet, az iskola és az orvosi rendelő telefont kapott. Most van folyamatban az iskola szá­mítógép-parkjának bővítése. Költség­­vetésünkben legnagyobb tétel a szo­ciális támogatások fizetése. 1997-ben a jogszabályokban előírt támogatáso­kat minden jogosultnak határidőben kifizettük. Ezen túlmenően a képvise­lő-testület az idős és beteg embereket, valamint a gyerekeket tudta támogat­ni. Az elmúlt évben minden igénylő megkapta a közgyógyellátási igazol­ványt. A 60 éven felüliek, a gyerekek és a tanuló fiatalok karácsonyra kap­tak támogatást. Az általános iskolá­soknak ‘97-ben is ingyenesen biztosí­tottuk a tankönyveket, a közép- és felsőiskolában tanulókat pedig tan­könyv-támogatásban részesítettük. A munkanélküliek részére közmunkát szerveztünk. • Milyen célokkal, ten­ekkel indul az 1998-as év? - A tervek most készülnek. Már megállapodtunk Tiszaújváros önkor­mányzatával, illetve a Sajó Vízmű Kft.-vel, hogy a négy település szennyvizét a tiszaújvárosi tisztító be­fogadja. Emellett több, kisebb volu­menű beruházásra is szükség lenne, például utak aszfaltozása, a közvilá­gítás korszerűsítése, járdaépítés, egyes intézmények felújítása és foly­tathatnám a sort. Ezen célok között a fontossági sorrendet a képviselő-tes­tület az anyagi lehetőségek és a cél­szerűség figyelembe vételével fogja megállapítani. Igényeinket a lehető­ségeinkhez kell igazítani. mané Bódogh Bertalan: Szeretetotthon Nemesbikken. Fotó: Fojtán László Tiszaújvárosi Krónika Tiszaújváros hetilapja -Főszerkesztő: Hajdú Imre Szerkesztőség: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 20. Levélcím: 3581 Tiszaújváros, Pf.: 33. Telefon/fax: 49/341-668, 341-476 Kiadó: Krónika Kft. Ügyvezető igazgató: Oláh György Nyomdai munkák: Írisz Lapnyomda Kft. Miskolc ISSN 1417-8133 A lapot támogatja Tiszaújváros Város Önkormányzata Megjelenik minden csütörtökön nyolc oldal terjedelemben. Terjeszti a Magyar Posta. A múlt nyomában Berzéken Berzék egyike térségünk azon településeinek, ahol neves szemé­lyiségekhez kapcsolódva vonultak végig az évszázadok. Következés­képp Berzék történelmi múltja rendkívül rangos, nyugodtan mondhatom, felfedezésre érde­mes. Itt van mindjárt a község neve... A régi öregek szerint Bendegúz vezér­től kapta a nevét, mert e hely már a honfoglalás előtt is híres helynek számított. Olyannyira annak, hogy a Hernád túlpartján, hol hajdan földvár állott, ott temették el - a berzéki öre­gek szerint - a rettegett hun fejedel­met, az Isten ostorát, Attilát. A ham­vai fölé emelték hajdan e várat, me­lyet IV. Béla idejében a fehér barátok lakták. Amikor híre jött a tatár vesze­delemnek, Béla király összes kincsét e barátokra bízta, akik a vár pincéjé­be rejtették el az aranyat, ezüstöt. Ám a tatárok valahonnan hírét vet­ték, hol őrzik a magyar király kin­cseit. Megtámadták a földvárat, a ba­rátok azonban hűen fogadalmukhoz, életük árán is megvédték azt. A pin­cédet elárasztották a Hernád vizével, a várat pedig magukra gyújtották. Most pedig ugorjunk néhány év­századot, s máris a kuruckorban já­runk. Rákóczi Ferenc vezérlő fejede­lem két hadnagya élt Berzéken, Kiss Gergely és Kovács Gergely. Amikor Rákóczi az ónodi országgyűlésre igyekezett 1707-ben, előtte itt Berzé­ken mulatott a két hadnagyánál, ahogy akkortájt mondták: „dudáltat­­ta magát”. Rákóczit Kossuth követi, hisz a község határában húzódik egy szép nyárfasor, mely hajdan Palóczi Lilla birtokának határát jelölte. Palóczy Lilla Palóczy László testvére volt. Egy alkalommal Pozsonyba menet a két államférfi Palóczy László és Kossuth Lajos e szép fasornál talál­kozott. Kossuth az egyik termetes fá­hoz kötötte lovát, mely cselekedetet a berzéki nép is látta. Attól kezdve Kossuth fájaként kezdték emlegetni a szép, sudár nyárfát. A fa sajnos már nem áll, elég barbár módon kivágták (hatalmas törzse ma is ott korhad), viszont a nyárfasor néhány termetes darabja máig emlékezteti a berzéki­eket Kossuth apánk itteni látogatá­sára. Gyakran megfordult, sőt élt is Berzéken Szemere Miklós, kinek édesanyja a falu lakója volt.­ (Itt is halt meg.) Szemere Miklósnak állí­tólag nagyon szép felesége volt, s a rossz nyelvek szerint Petőfi, kinek tetszett a szépasszony, talán a kelle­ténél is gyakrabban kereste fel Mik­lós barátját Berzéken. Egyébként Szemere Miklós volt az, aki felfedezte az első nagyhírű zsokét. Őt Bonta Ferencnek hívták. Berzéki születésű, kis vézna ember volt, ám a lovat nagyszerűen tudta megülni. A legenda szerint Szemere fogadott rá, hogy Bonta sorozatban száz versenyt megnyer. Kilencvenkilencet sikerült is, ám a századik versenyen Párizsban a lova lábát törte. Bonta Berzéken halt meg, ott is van eltemetve. Özvegye Sze­mere Miklóstól földbirtokot kapott, amit ma is Bontáné tagjának nevez­nek. A már említett Palóczi Lilla ne­veltje volt Tomcsányi István, a ma­gyar rádiózás megteremtője. Az ő tit­kárnőjét, későbbi feleségét Taubler Margitnak hívták, ő volt az első ma­gyar rádióbemondónő. Mindketten, Tomcsányi István és Taubler Margit is a berzéki temetőben nyugszanak. Berzék egy híres betyárral is büsz­kélkedhet. Cziberének hívták, s egy gazdag ember gyermeke volt. A falu mellett, a „feneketlen tónál” ment el a postaút, Czibere mindig ott rabolta ki áldozatait. A falu három értékes épülettel bír, a református haranglábla műemlék, míg a Potoczky-kastély (ma az ön­­kormányzat székhelye) és a Perczel­­kastély műemlék jellegű épület. A Potoczky-kastély egyik felét kereszt­apjától, Potoczky Bertalantól, a hí­res, közelmúltban elhunyt énekesnő, Németh Marika örökölte, aki erről az örökségéről lemondott a falu javára. A Perczel-kastély tulajdonosa Perczel Olivér, a híres lovas volt, aki nem más, mint Perczel Mór tábornok unokája. Felesége Potoczky lány volt. Adrienn néni tavaly 96 éve ko­rában hunyt el. A kastély igazi múze­um, tele a Perczel család megannyi relikviájával. Berzéki sétánk során keressük fel feltétlenül a temetőt is, amelynek szembetűnő épülete a Perczel-Po­­toczky kripta. Itt nyugszik a két csa­lád sok jeles tagja, az élő utódok pe­dig hozzájárultak ahhoz, hogy a köz­ség ravatalozóként használja őseik nyughelyét. Szóval jól megfér itt múlt és jelen. Hajdú Imre A hajdani Kossuth-fa sarjait a berzéki gyerekek iskolájuk udvarán ültették el, hogy ezzel is emlékezzenek a múltra. Kigyulladt? Csendes év végéjük volt a lánglova­goknak. Szerencsére az ünnepek alatt és után alig történt tűzeset térségünkben. Hejőkürtön január 4-én egy gazdasági melléképület oltásához hívták a tűzoltó­kat. A feltehetően gyújtogatás miatt lángra lobbant helyiségben fát, hungaro­­celt és egyéb hulladékokat tárolt a tulaj­donos, aki nem tartózkodott a helyszí­nen. Az anyagi kár nem jelentős, mint­egy 10 ezer forintra tehető. Két, tíz év körüli kissrác átlátszó nylon szatyorral kezében ténfereg az egyik városunkhoz közeli település ABC-jé­­ben. A táska tartalma mindenki számá­ra látható, némi pipere cikk, dohány­áru, csokoládé-cu­korka hirdeti, bizto­san elfelejtettek még valamit, s azért ejtet­ték útba a boltot. Kosárral kezükben odalépnek a hűtőpulthoz - a személyzet másik poszton tartja a frontot, hiszen a jó vásárló kevés, s a két kisfiúra senki szinte ügyet sem vet. Csak én állok, s nézem némán a két gyerekember csíny­tevését. Az egyik behajolván a hűtőbe kivesz kezével három Danon-Snack-et, kettőt a zsebébe, egyet a kosarába tesz. Majd Túró Rudit vesznek, egyet a ko­sárba egyet a zsebbe. Visszalépnek a nagy hűtőhöz, s a kosárból visszakerül a Danon-Snack eredeti helyére, némi megjegyzés kíséretében: ,,Erre most mégsincs pénzünk, de vegyünk zsömlét a Túró Rudihoz”. S két zsömlével gaz­dagították kosaruk tartalmát. A pénz­tárnál fizettek: - Egy Túró Rudi az 29 forint és két da­rab zsömle az 20 forint, az összesen 49 forint lesz fiúk .­[em nagy ügy?mondta a pénztá­ros. A két fiú cinkosan összenézett és zsebükből előkerült a ki­fizetendő pénzösszeg, majd sietve el­hagyták a boltot. Talán megfordult fe­jükben, na ezt jól megúsztuk. Én meg magamban tépelődtem, szólnom kéne, mert ugye „Ne lopj!” tartja a paran­csolat - odalépek az egyik eladóhoz és félve megemlítem a történteket. Az el­adó sietve indult utánuk, visszahívta őket, hogy kipakoltassa zsebeiket. A két fiú tagadott, s zsebeik üresek! Én meg csak álltam és szégyeltem magam. (A szatyruk odakint a bolt előtt „pihent"!) (Nóczy) A kíváncsiság ára: halál? Életveszélyes állapotban szállí­tottak a mentők nemrégiben egy 11 éves gyermeket a Megyei Kór­ház toxikológiai osztályára, élete csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhető. A gyilkos neve: csattanó maszlag, amely a beléndek, a nadragulya, a különböző mérges gombák sorában nem számít hivatalosan kábítószer­nek. Ennek ellenére a maszlag hatá­sában hallucinogén, kábító drog. Termése sok hipsclamint tartalmaz, ami száradás közben atropinná ala­kul, ami a szívre serkentő hatást gya­korol. Kis mennyiségben szívgyógy­szerek készülnek belőle. A halálos adag 1 milligramm! Ter­mését, levelét, szárát teaként, más gyógynövényekkel keverve a népi gyógyászatban régen köhögés, aszt­ma, reuma ellen használták. NEM javasoljuk felhasználását, mert teája is életveszélyes. A házi és vadonélő állatok elke­rülik a számukra mérgező növénye­ket. A ló okosabb, eszik is belőle, egy bizonyos mennyiségnél többet azonban soha. A fogyasztás okaként sok minden felsorolhatnánk, de az alapvető ok a kíváncsiság. Ez az eset is igazolja, hogy még felnőtt emberek, szülők sem tudják mindenre felkészíteni gyermeküket, hisz’ ki gondolná, hogy vannak olyan pihentagyú em­berek, akik mindenre képesek. Iga­zából segítséget egy normálisan mű­ködő családi minta adhat a gyerme­keinknek. Amennyiben a rendőrség látókö­rébe kerültekre rábizonyítják a szán­dékosságot - tehát termesztik, feldol­gozzák, fogyasztási célra alkalmassá teszik a növényt, árulják - ugyano­lyan elbírálás alá esnek, mint a tiltott drogot forgalmazók, termesztők. A rendőrség néhány lelkes mun­katársa csekély óraszámban, szélma­lomharcnak tűnő, de lelkiismeretes munkával működteti a DADA prog­ramot. A jövő évtől még több iskolá­ban és jóval nagyobb óraszámban szeretnének tevékenykedni önkor­mányzatunk anyagi és eszmei támo­gatásával. Tisztelt olvasók, szülőtársaim! Bí­zom benne, hogy e sorokat elolvasva legalább néhány percet rászánnak a gyermekükkel történő beszélgetésre, és ha ugyanazon az oldalon állunk, akkor jelezni fogják még a gyanúját a növénnyel visszaélőkről - hiszen az Ön gyermeke is kerülhet hasonló helyzetbe­­, és ugye Ön sem akarja azt másnál, amit önmagának nem. Írásom a Zsarumagazin 1997/45. számában megjelent cikk nyomán készült­ ­ petneházi -

Next