Tiszaújváros - Tiszaújvárosi Krónika, 2004 (22. évfolyam, 1-52. szám)
2004-01-08 / 1. szám
2. OLDAL________________ Szálka - Szerkesztőség? Boldog új évet! Azért bátorkodom magukat zavarni, mert olvastam a karácsony előtti Krónikában, hogy Ágnesről, Katalinról, Annáról, Gizelláról kívánnak utcát elnevezni. - Mi ugyan nem, asszonyom! Ez a képviselő-testület kompetenciája. - Értem én, hogy nem maguk, újságírók adják ezeket a neveket. De úgy gondolom, annyi befolyásuk csak van, hogy az én kívánságom is teljesüljön. - Asszonyom, túlbecsül bennünket! De azért hallgatom. Mi lenne a kívánsága? - Hogyha már ilyen sok lánynevű utca lesz Tiszaújvárosban, legyen férfinevű is. Mire gondol? - Hogy például legyen Dezső nevű utca is. Miért pont Dezső? - Tudja kedveském, elárulom magának, hogy az első szerelmemet Dezsőnek hívták. Kaltinger Dezsőnek. És bár a megboldogult uram Elemér volt, nekem máig a Dezső név tetszik a legjobban. Ha lett volna fiam, de csak lányaim lettek, én bizony Dezsőnek neveztem volna el őt. Van egy kis bibi asszonyom! - Micsoda? - Az, hogy ezek a leánynevek, ahogyan Ön mondja, nem egyszerűen leánynevek, hanem magyar királynénk nevei. Tiszaújváros új utcái ugyanis a Kertvárosban magyar királynék neveit kapják majd. Dezső királyunk meg sajnos nem volt, így a kérését nincs értelme továbbítani. Ráadásul a testületben nincs egy Dezső sem, így valószínűleg senki nem támogatná az Ön kérését és javaslatát Ha legalább Józsefet, Lajost vagy Albertet javasolna! Mert ilyen nevű királyokkal büszkélkedhet a magyar történelem. - Én szeretem a történelmet, és tudom ki volt Rákóczi, Kossuth vagy Deák Ferenc. De Katalin, Ágnes, Anna királynékról én még nem hallottam. Szerintem nem lehettek valami nagy hírességek. S ilyenekről neveznek el utcát az egykori szocialista városban? Olyan ez, mint amikor 90-ben a falumban a párttitkár vitte a templomi lobogót az úrnapi körmeneten. - Asszonyom, hogy ne legyen sok a telefonszámlája, ezért megígérem Önnek, hogy a Krónika új évi első számában megírom, kik is voltak ezek a királynék. Annyit elöljáróban elárulok, hogy születésük szerint egy se volt magyar. - Szerkesztő Úr, előre is köszönöm. S végezetül kérdezhetnék még valamit? Tessék. - Damaszkuszról mikor neveznek el utat ebben a városban? Hajdú Imre Elcsitul a szív, mely értünk dobogott. Pihen a kéz, mely értünk dobogott. Számunkra Te sosem leszel halott. Örökké élni fogsz, mint a csillagok. ” Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk Tóth István temetésén részt vettek, fájdalmunkban osztoztak, részvétüket nyilvánították, tőle végső búcsút vettek. Szerető felesége és fiai Tiszaújvárosi Krónika - Tiszaújváros hetilapja -Főszerkesztő Hajdú Imre Szerkesztőség: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 20. Levélcím: 3581 Tiszaújváros, Pf. 33 Telefon/fax: 49/341-668, 341-476 E-mail: kronika@mail.tcnet.hu Kiadó: Porta-Infó Kft. Ügyvezető-igazgató: Oláh György Nyomdai munkák: Színeskép Kft., Miskolc Felelős vezető: Szász István ügyvezető igazgató ISSN 1417-8133 A lapot támogatja: Tiszaújváros Önkormányzata Megjelenik csütörtökönként, 8 oldal terjedelemben. Terjeszti a Magyar Posta. Lapterjesztésével kapcsolatos észrevételeivel hívja a tiszaújvárosi postahivatal hírlapcsoportját, a 341446-os telefonszámon! Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága halottunk Kiss Béláné temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, fájdalmunkban részvétükkel osztoztak. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Boros Ferenc életének 62. évében hirtelen elhunyt. Temetése január 9-én 15 órakor a tiszaújvárosi római katolikus altemplomban lesz. Előtte gyászmise 14.30-tól. A gyászoló család Mindenes___________________ _____________2004. JANUÁR 8. Partnerek a láthatáron Tiszaújváros képviselő-testületének korábbi döntései értelmében a meglévő testvérvárosi, partnerségi együttműködéseket azokon a területeken célszerű folytatni, illetve továbbfejleszteni, ahol földrajzi, kulturális, idegenforgalmi, turisztikai kapcsolatok vannak, illetve létesíthetők. A másik fontos szempont, hogy törekedni kell a magyarlakta településekkel való kapcsolatra. A testület megbízásából Koscsó Lajos alpolgármester és Kormos Dénes, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke 2003 novemberében egyeztető tárgyalásokat folytatott Lengyelországban és Szlovákiában. A lengyelországi látogatást indokolta, hogy megyénk a Katowicei Vajdasággal és a Sziléziai Vajdasági Önkormányzattal is együttműködési megállapodással rendelkezik. A keletszlovákiai területek jelentősége pedig az Európai Uniós tagsággal, az idegenforgalom fejlődésével nőni fog, a nagyszámú magyar lakosság természetes kötődése szintén meghatározó lehet a kapcsolatok kialakításában. A kétfős delegáció három konkrét javaslattal tért vissza útjáról. A sziléziai ipari agglomerációhoz kapcsolódó Swietochlowice 60 ezer lakosú, jellemzően ipari település. A korábbi iparszerkezet (bányászat, kohászat) átalakulóban van, új iparágak, fejlesztések jelentek meg, a település érdekelt a gazdaságfejlesztési, turisztikai projektek megvalósításában. A városban számos egyesület, civil szervezet, művészeti csoport (kórusok, fúvószenekar), sportegyesület működik. A Sziléziai Napok rendezvénysorozat gazdag kulturális, sporteseményeket kínál. A városnak működő partnerkapcsolatai vannak ausztriai, csehországi, hollandiai és németországi településekkel. A tárgyalások eredményeként kulturális területen, ezen belül a fesztiválokon való kölcsönös részvételekkel képzelhető el együttműködés. Számításba vehető a sporttárgyú együttműködés, a helyi televíziók kapcsolata (a települések kölcsönös bemutatása révén is). További együttműködés lehetséges a turizmus, illetve az uniós pályázatok terén. A másik „lengyel kapcsolat” a Sziléziai Vajdaságban lévő Zawierciei Járással alakítható ki, amely a még nem teljesen felfedezett szépségű, természeti és történelmi élményekben, értékekben gazdag jurai dombvidék településeinek régiójához tartozik. Tiszaújváros szempontjából figyelemre méltó lehet ez a kapcsolat az említett turisztikai, természeti és történelmi értékek okán. A térség jellegéből adódóan egy nagyobb területre kiterjedő városmarketing valósítható meg, járási székhely került leginkább a delegáció látókörébe. A történelmi Gömör vármegye központjában több nevezetes, történelmileg jelentős műemlék, templom és emlékmű található. Rimaszombat magyar vonatkozású nevezetességei között említendő a Petőfi-ház, a Tompa Mihály szobor. A két város közötti kapcsolat előzményeként az Általános és Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat már alakított ki intézményi szintű együttműködést. A települések közötti együttműködési lehetőségek: kulturális csoportok cseréje, idegenforgalmi programok szervezése, az önkormányzati munkával kapcsolatban tapasztalatcsere (települési feladatellátás, település-marketing, ipari park), civil szervezetek együttműködése, kapcsolatfelvétele. Tiszaújváros képviselő-testülete a delegáció beszámolójáról, javaslatáról tárgyalva úgy döntött, hogy Rimaszombat városával ír alá szándéknyilatkozatot partnervárosi együttműködésről, de felveszi a kapcsolatot a lengyelországi „szállal” is. F. L. И [UNK] [UNK] [UNK]ра [UNK] A római katolikusoknál január 8- án, 9-én és 10-én (csütörtökön, pénteken és szombaton) este fél 6-kor kezdődik a szentmise. Péntek este 6 órakor énekkari próbát tartanak, az ifjúsági hittan este fél 8-kor kezdődik. Szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a ministráns és felolvasó foglalkozás. Január 11-én, vasárnap 11 órától várják szentmisére a híveket. A következő héten, január 14-én, szerdán ugyancsak este fél 6-kor tartanak szentmisét. A reformátusoknál Tiszaújvárosban január 8-án, csütörtökön 17 órakor bibliaórát tartanak, 11-én, vasárnap 11 és 16 óra az istentiszteletek időpontja. Tiszaszederkényben január 9-én, pénteken 18 órakor kezdődik az istentisztelet. Január 11-én, vasárnap 10 és 15 órakor várják istentiszteletre a híveket. A görög katolikusoknál január 9-én, pénteken Tiszaújvárosban este fél 6-kor tartanak szentmisét. Január 11-én, vasárnap Sajóörösön reggel fél 9, Sajószögeden fél 10, Tiszaújvárosban 11 óra a szentmise kezdetének időpontja. A következő héten január 13-án, kedden Sajószögeden este fél 6-kor lesz szentmise, 14-én, szerdán Tiszaújvárosban ugyancsak este fél 6- kor tartanak szentmisét. Kertmesterség Készüljünk a tavaszra! Nem vagyunk történészek, de azt hisszük nem tévedünk, ha azt mondjuk: még nem volt olyan csata vagy ütközet, ahol minden katona elesett volna. Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy olyan sikeres védekezés, permetezés, porozás nem létezik, amely minden kártevőnek vagy kórokozónak útilaput kötne a talpára. Kártevők és kórokozók milliárdos serege támadja növényeinket, kártételük az elmúlt évben is súlyos milliókra rúgott. Az őszibarackot és a szilvát nagy agresszivitással támadta a monília, a dió, a meggy, a ribiszke a gombás betegségek miatt idő előtt lombtalanná váltak. A hörcsögök, a mocskos pajorok és a meztelen csigák is sok kellemetlenséget okoztak, és a szürkepenész is hírt adott magáról a szőlőkben. A kártevők és kórokozók most téli álmukat alusszák, de bármilyen szigorú is lesz az idei tél, ha jön a kikelet, ők is felébrednek. Tehát lesz munka bőven. Jönnek és támadnak, éppen ezért ne várjuk őket készületlenül. Amíg pihennek, mi forgassuk a szakkönyveket, látogassuk a növényvédelmi tanfolyamokat, vagyis készüljünk fel az eredményes védekezésre. Ha ezekben a napokban a kertben járunk, vagy kirándulunk a hétvégi telekre, ne felejtsük el megnézni, hogy épek-e a nyulak elleni kötések a fiatal fákon. A szerszámos ---ban vagy a hétvégi házban is érdemes alaposan körülnézni, mert megtörténhet, hogy hívatlan vendégek, pockok és egerek szállásolják be magukat. Nézzünk jól körül, mert ezek a rágcsálók tavaszra még a szappant is megeszik. Kertmesterség rovatunk 2004-ben is fog jelentkezni azzal a céllal, hogy segítsünk Önöknek a kártevők és kórokozók elleni védekezésben. A kertészkedéshez valamennyi kertbarátnak sikerélményekben gazdag új esztendőt kívánunk! iаЯ z 10 а Portré T. Gáspár Mária rajza Épp egy éve, 2003 januárjában vettem ki a „mappagalériámból” az első féltve őrzött rajzot Kitettem magam elé, s ami abban a pillanatban eszembe jutott róla, mindazt nyomban papírra vetettem. Sőt, később, itt a Krónika második oldalán, hétről-hétre közre is adtam a sok napi és aktuális hír között, talán nem bosszantva fel ezzel minden olvasót Ez a mostani már az 50. rajzolat. Jelzem, még kettő lesz, hisz egy évet szántam neki, 52 hetet, s akkor végleg abbahagyom, mert minden sorozat egy idő után megszokottá, unalmassá válik. Az e heti, „ihlető rajz” azonban nemcsak a jubileum kapcsán érdemel megkülönböztetett említést, hanem azért is, mert valamennyi korábbi grafikával, tollrajzzal, akvarellel szemben, amelyeket országosan jegyzett rangos élő és holt művészek készítettek, ezt a ma közreadott alkotást egy mezőkövesdi rajztanárnőtől kaptam ajándékba. De épp oly kedves számomra, mint mondjuk a Kossuth-díjas Feledy mestertől kapott alkotások, vagy a korán örök vadászmezőkre tért Lenkey Zoli, a világhírű Szalay Lajos által legjobb borsodi grafikusnak titulált Pető Janó, illetve a legjobban szeretett barát, Mezey Pista munkák Nézve ezt a rajzot -, ami tulajdonképpen az alkotó önarcképe - már az első pillanatban sok minden eszembe jut, róla, de legfőképpen egy másik hölgy, egy bizonyos Meckné, a XIX. századból. Egy dúsgazdag szép özvegyasszony, akit egyébként lánykori nevén Nagyezsda Filaretovna Frolovszkijnak hívtak. S vele párhuzamosan megjelenik a gondolataimban egy férfi is. Egy olyan férfi, akit - ellentétben a hölggyel - napjainkban is ismer minden átlagos műveltségű ember e föld kerekén. Őt úgy hívták: Pjotr Iljics Csajkovszkij. Igen, a világhírű orosz zeneszerzőről, az Anyegin, a Pique Dame opera, a Hattyúk tava, A diótörő táncköltemény, az 1812 nyitány, az I. b-moll zongoraverseny, a VI. Pathetikus szimfónia szerzőjéről van szó, aki élete során végig magányos alkat volt, de akit különös vonzalom fűzött évtizedeken át egy asszonyhoz, akit anyagi támogatójának, múzsájának, lelki szerelmének és barátjának tekinthetett, de akivel - bár 1877 és 1890 között sűrűn leveleztek (Csajkovszkij életét igazán e levelek alapján ismerjük) - személyesen soha sem találkoztak. Nos, ez az asszony volt Nagyezsda, aki ha kellett, vidéki kastélyát (Brailovban) is a világhírű művész rendelkezésére bocsátotta, de olyankor mindig csak illatszereit, pipereeszközeit hagyta ott Ő maga menekült a férfi elől Külföldön fényűző lakosztályról gondoskodott számára, hogy a zeneszerzőnek meglegyen minden kényelme, öröme, munkakedve, de ő maga mindig máshová költözött Talán attól félt, hogy a személyes találkozás megsemmisíti mindazt, ami e két ember között feszült, izzott, a be nem teljesült vágy izgalmát és gyönyörét Amikor Csajkovszkij megházasodott (rendkívül rövid ideig volt házas), azt követően Nagyezsda ezt írta: „Nagyon szenvedtem, mikor hírül kaptam, hogy megházasodott... Mintha szívemből téptek volna ki egy darabot Megvallom: örültem, hogy felesége mellett szerencsétlen... Gyűlöltem azt az asszonyt, mert boldogtalanná tette Önt, de még jobban gyűlöltem volna, ha boldoggá teszi ” Egy mai előadóművész, akinek minap olvastam lebilincselően olvasmányos könyvét, Csajkovszkij és Meckné kapcsolatát a legszebb szerelmi történetnek tartja, amelyről valaha is hallott Örülök neki, hogy ezt írta erről az általa Distanzlieb-nek nevezett különös kapcsolatról: „...e szerelem olyan, mint a hajnali mezők tündérvilágot idéző ködpárái, melyek közeledtünkre egyre inkább eltűnnek szemeink elől. A tündérek és a csodák nem szeretik az indiszkréciót Megpillantani, beleszeretni, megérinteni és soha többé nem látni, csak vágyódni utána - ez a szerelem perzselő és emésztő esszenciája. A többi csupán olcsó limonádé”. Nézem e finom arcvonásokat, s gondolataimban egy kastélyt látok - Csajkovszkijjal? -, mindenesetre egy magányos férfivel, akinek léptei koppannak a gyönyörű épület kövezetén, aki kimért léptekkel rója a folyosókat, a szobákat, beleolvas az asztalon nyitva felejtett szerelmes regénybe, beletúrja fejét a hálószoba selyempárnáiba (senki sem látja), s magába szívja az angyal illatát Hogyan mondta Kirkó? „Szeretni szelíden, egészen mellékesen, kissé szórakozottan érdemes, csak úgy, ahogy lélegzik, vagy ahogy egy keddi napon, amikor nem történik semmi, él az ember. ” Hajdú Imre