Tiszaújváros - Tiszaújvárosi Krónika, 2007 (25. évfolyam, 1-52. szám)
2007-06-14 / 24. szám
2007.JÚNIUS 14._______________ _______________________MÚLTIdÉZŐ__________________________ _________________5. OLDAL Napközis olvasótábor A Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár 1993 óta szervez nyári napközis olvasótábort. A Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány támogatásának köszönhetően idén is folytatódik ez a hagyomány, a gyerekek számára érdekes, izgalmas kulturális programokat, kirándulásokat szerveznek a napközi ideje alatt. Június 18-tól 29-ig, vagyis már a vakáció első napjától 24 gyerek foglalja majd el a gyerekkönyvtárat, és vesz részt a változatos programokon: könyvbemutatókon, filmvetítésen, kézműves- és különféle szabadtéri foglalkozásokon. A napközi ideje alatt a könyvtár vendége lesz Dóka Péter, a Móra Kiadó szerkesztője, és mesél majd munkájáról, gyermekregényeiről. A két hét eseményei között szerepel egy nyíregyházi kirándulás is, melynek keretében a gyerekek megtekinthetik a falumúzeumot, megismerkedhetnek a Vadaspark régi és új lakóival. Az alapítvány anyagi támogatásának segítségével tehát ismét sikerült színvonalas programtervet összeállítani, és a szülőkre is kisebb teher hárul, ha gyermekük tartalmas szabadidő-eltöltéséről szeretnének gondoskodni a vakáció idejére Múzeumok éjszakája A múzeumok éjszakáját június 24-én vasárnap 20-tól 24 óráig tartják Tiszaújvárosban a Város Kiállítóteremben 20 órától Káról) Krisztián gitárestjével indul a program, 21.30-kor pedig Julie Taymor Frida című színes amerikai-mexikó filmjét vetítik. A program alatt folyamatosan büfé működik, ahol kávékülönlegességekkel várják az érdeklődőket.A rendezvény ideje alatt fiatal Csíkszeredai képzőművészek kiállítása látható a kiállítóteremben. Játékkal is várják az érdeklődőket. Eldugott kincsek keresésére invitálják a programra érkezőket Ballagási ünnepségek Az Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat a következő időpontokban tartja a 2006/2007. tanév ballagási ünnepségeit: Június 15-án 11 óra Éltes Mátyás Iskola, június 16-án 8.30 óra Kazinczy Ferenc Iskola és Széchenyi István Iskola, 10 óra Arany János Iskola és Hunyadi Mátyás Iskola. A Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központ Általános Iskolájában június 16-án szombaton délelőtt 10 órakor rendezik a ballagást. A Tisza TV műsora Június 14., csütörtök 9.00: Hatvan perc, a Tisza TV heti hírmagazinja: Tanúsítvány a minőségről - Vizitdíj nélkül ■ Strandkörkép - Szálláshelyek - Tűztér - Holttest a Dísztóban - Zenede-leltár - Nyári programok, táborok - Katica 45 éves - Sportperceknek 10.00: Hatvan perc plusz, a hí hátteréről: Suli-szemle Aranykatedra (A műsor a szerdai adás ismétlése) 14.00: Sajószögedi Magazin, benne a testületi ülés közvetítése Június 18., hétfő 18.00: Sporthétfő, a Tisza TV heti sportmagazinja Június 20., szerda 18.00: Hatvan perc, a Tisza TV heti hírmagazinja: Ballag már a vén diák - Szünidőköszöntő - Buliszombat - Múzeumok éjszakája - Antigraffiti - Sportpercek 19.00: Hatvan perc plusz, a hírek hátteréről: Tisza-parti együttműködés - Polgár, a társ A Krónika rejtvénye Megyéink XIX. Hosszú kihagyás után most megismételjük a tudnivalókat. Minden héten önálló rejtvényt közlünk amely egyben része a húszas sorozatnak. Minden héten önálló sorsoláson vettek részt a rejtvények beküldői, de akik mind a húsz feladvánnyal boldogulnak, és beküldik azok között három vacsorameghívást sorsolunk ki az Arany Holló Vízszintes: 1, Szóösszetételei előtagjaként kőzettel való kapcsolatot jelöl 5, ... Máté, a Tenkes kapitánya 7, Mezei rágcsáló, a húsáért szívesen vadásszák 11, Idei 13, Szerencsejátékon behozza 14, Rag, a - val párja 15, Fafajta 18, Lenyúlt haszon 19, Leggyakoribb kötőszavunk 20, Ilyen szövetkezet is van városunkban 22, Noszogató szócska 23, Egy hónapban négy van 24, Fütyülő 26, Gépkocsival közlekedő 28, Máshova pakol 30, Belül volna! 31, Bányászok műszakja 33, Rettentő kezdet! 35, Mesebeli törpe 37, ..., ..., Hungária! 38, Jó lenne, ha volna, de egy betűvel kevesebb! 39, Női név 41, Ficsúr, piperkőc 42, Délceg huszár másik jelzője 43, A gyilkos galóca ilyen gomba. Függőleges: 1, Postai küldemény 2, Bukta lehet ilyen 3, Egyik Étterembe. Már csak két feladat következik, ezeket se mulasszák el! Megyéink XVII. rejtvényünk helyes megfejtése: Kisecset, Keszeg, Bokor, Szügy, Patak- Nógrád megye. Nyerteseink: Nyitrainé Tőzsér Gabriella (Szent István út), Varga István (Szent István út), Lőrinczy Tibor (Polgár) évszak 4, Kellemetlen hatásoktól véd 6, Fejfedő 7, Kettős betű 8, Angol helyeslés 9, Talán a legfontosabb radioaktív elem 10, Két osztrák császár is viselte ezt a nevet 12, Felszívópapír 13, Ez a község megyénkben található, de semmi köze a végleges feladathoz 16, Személyes névmás 17, Arisztokrata címzés volt, rövidítve 20, Társasjátékra feltett összeg 21, Régi uralkodóink rövidítése 23, Országunk, latin eredettel 25, Ugaron hagyott szántóföld 26, Mondat egyik eleme 27, Zokog 28, Bota ikerszava 29, Firnisz 30, Nomen est ...., figyelmeztető jel 32, Gyakori családnév 34, Község Dunaújváros közelében 36, Egy végzettségre vonatkozó rövidítés 38, Érzékszerv 40, Okozat szülője 41, Újév egyneműi! Pátriánk kincsei 34. Újhelyi diák Sándor cár udvarában A Zemplén megyei Felsőolsván 1789. szeptember 26-án, egy elszegényedett lengyelországi belorusz nemesi családból származó görögszertartású lelkipásztor és egy zempléni jobbágyivadék asszony negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot Balugyánszky Mihály. Balugyánszky András és Dudinszky Márta gyermekének gazdag, ugyanakkor küzdelmes, göröngyös életútját mesélem el ezúttal. A szegény jobbágyok nincstelen papjának gyermekéből ugyanis neves jogtudós vált, és sokéves magyarországi működése után Oroszországban, I. Sándor és I. Miklós cár udvarában fényes karriert futott be. Neve mégis kevesek előtt ismert, emléke nagyszerű munkássága ellenére is - igaz érdemtelenül - elveszett a feledés homályában. Kezdjük hát a legelején ... Felsőolsván - ahol született - nyolc évig nevelkedett nagy szegénységben. A család megélhetési gondjaira igazolás apjának a helytartótanácshoz írt egyik folyamodványa: „... nem csupán az engem megillető, állásomhoz mért jövedelmem nincs meg, de még az életlehetőségekkel sem rendelkezem, s a legnagyobb és legnyomorultabb szegénységben vagyok kénytelen életemet tengetni." Mihály első tanítója apja volt, tulajdonképpen nála végezte az elemi iskoláit. Számára az első igazi iskola így a sátoraljaújhelyi pálos gimnázium volt, ahova apja nyolcéves korában íratta be. Újhelyben nem vallott szégyent. Bár ebben a gimnáziumban jobbára városi elemi iskolát végzett, vagy házitanítók által nevelt gyerekek jártak, a felsőolsvai szegény diák az első naptól kezdve eminens diákja volt az alma maternek. Balugyánszky Mihály egyéniségének, jellemének alakulásában kétségtelenül döntő volt a sátoraljaújhelyi három esztendő, későbbi tudományos államférfiúi szemléletét is ez a felvilágosult szellemű iskola alapozta meg. Ottani diákéveire, s főleg két kitűnő tanárára, Sauer Ambrusra és Szuhányi Ferencre öregkorában is szívesen emlékezett vissza. Újhely után Kassa következett, ahol a gimnázium utolsó két osztályát fejezte be. S ott, Rákóczi városában kezdte el jogi tanulmányait is, amelyet később Bécsben fejezett be. A császárvárosban kötött barátságot Orlay Jánossal, aki a későbbiekben életútjának fontos alakítója lett. Bécsben tanárai közül elsősorban Sonnenfles tett rá mély benyomást. Ő az, aki támogatta Balugyánszkínak a nagyváradi jogakadémia politikai tanszékének elnyerésére benyújtott pályázatát. Nem eredménytelenül. 1789. augusztus 19-én a magyar udvari kancellária arról értesíti a helytartótanácsot, hogy a nagyváradi akadémián 500 forint rendszeres fizetéssel felállított politikai tanszékre Balugyánszki Mihály neveztetik ki. Nagyvárad 1789-től 1803-ig örömökkel, de még több megpróbáltatással teli színtere munkásságának. Úgy ismerték, mint diákjainak sokat nyújtó, ugyanakkor sokat követelő tanárt, aki váradi évei alatt is folyamatosan képezte magát. Fatyejev szerint: „... a nagyváradi évek alakítják ki Balugyánszky egyik legérdekesebb és legfontosabb tudományos vonását, azt a mindent átfogó enciklopédikus ismeretbőséget, amivel később Oroszországban a tudományok kútja jelzőt érdemelte ki." E Bihar megyei évek mégsem voltak felhőtlenek. Szereplését, tanait nem mindenki nézte jó szemmel. Olyannyira nem, hogy a rendi közgyűlés is foglalkozott Balugyánszky Mihály professzornak, a haza törvényeit és a keresztény vallás tételeit sértő tanaival. S ez idő tájt tagja lett a jakobinus mozgalomnak is. Mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság tagja, ugyan némi szerencsével elkerülte a letartóztatást, a börtönt, viszont mint megbízhatatlan egyén, ezt követően állandó megfigyelés alatt állt. A munkájában próbált menedéket találni. Elkészültek doktori vitatételei és a doktori disszertációja. 1797. szeptember 16-án pedig a jogtudományok doktorává avatták. Mindezek ellenére egyre inkább nyomasztónak érezte Nagyvárad langyos egyhangúságát. S ekkor, mint egy csoda érte a hivatalos meghívás, amelyet barátja, az akkor már cári udvari tanácsosnak kinevezett Orlay János küldött neki, Novoszilcev gróf, I. Sándor cár legbizalmasabb tanácsadójának megbízásából. Ebben felkínálták számára az újonnan szervezett pétervári pedagógiai főiskola tanári székét. I. Ferenc császár ugyan aláírta a kiutazási kérelmet, de megtagadta a „megbízhatatlan" Balugyánszky végkielégítését és az esetleges tanári állásba történt majdani visszahelyezését. Voltaképpen ezzel a hazatérés lehetőségétől fosztotta meg. Balugyánszky Mihály 1803. december 5-én hagyta el feleségével és gyermekével Nagyváradot, s 1804. február 4-én érkezett meg Pétervárra, ahol hamar megnyerte a pétervári társaság rokonszenvét. Tanári működése mellett az orosz hivatalnoki ranglétrán is elindult felfelé. Kinevezést kapott törvényszerkesztési bizottság 2. a osztályához, mint a pénzügyekkel és államháztartással kapcsolatos új jogszabályok előadója. 1816-ban a pétervári pedagógiai intézet dékánja lett, majd az intézet egyetemmé nyilvánításakor első rektora. Baratov írta róla: ,,Élete végéig ugyanazt a politikai irányvonalat követte, mint az egyetemi ügyben: a lelkiismeretszabadság és a meggyőződések tiszteletének alapján állt és gyűlölte a jezsuita gondolkodásmódot. Egy idő után már csak a politikai pályán tevékenykedett I. Miklós cár alatt Szperanszkijjal együtt vezették a Kancellária II. osztályát, majd államtitkári rangot kapott. Fatyejev írta róla: „ az orosz pénzügyi reformok épületének alapjához Balugyánszky rakta le az első követ..." írt Oroszország intézményei és törvényhozása megjavításának eszközeiről, a kormányzósági intézmények reformjáról, s döntő részt vállalt a hatályos birodalmi törvénykönyv összeállításában. Csak 1830-ban, amikor Sándor nevű fia belépett a hadseregbe, akkor vette fel az orosz állampolgárságot. Lélekben azonban mindig megmaradt magyarnak. Reguly Antal, a híres utazó írta róla 1842-ben: „Harmincnyolc évet élt Pétervárott, de testben lélekben magyar maradt és anyanyelvét egészen csodálatra méltóan beszéli." Hetvenhat esztendős korában még egyszer hazalátogatott. Pesten, a Gellérthegyre is felvitette magát. Erről az esetről a szemtanú Degré Alajos így számolt be: „Naggyá és széppé lettél, óh Pest, mióta nem láttalak - sóhajtott - , virágozzál, s légy dísze ne csak az országnak, de a világnak is. Aztán leült, fejét tenyerébe fektette s némán nézett. Nagysokára távozásra bírtuk. Kezével csókokat hányt Pestre, midőn lefelé haladtunk." 1847. április 3-án halt meg Pétervárott. A troicko-szergejevszkij kolostor kriptájában nyugszanak annak az egykori sátoraljaújhelyi diáknak a hamvai, akit így jellemzett életrajzírója, Tardy Lajos: ,,Balugyánszky a felvilágosult abszolutizmus légkörében nyert neveltetés után egyenes vonalban eljutott a jakobinus forradalomig. Az itt kapott ijesztő lecke után azonban életreszólóan megtanulta, hogy a múlt hatalmasságaival nem tanácsos ujjat húzni... S ha ő maga nem is vállalta még egyszer a forradalmár pálya kockázatát, de döntő szerepe volt egy olyan nemzedék felnevelésében, amely véghezvitte az elkövetkezendő korszak reformjait." Hajdú Imre Sátoraljaújhely volt az első igazi iskola Balugyánszky Mihály életében Hegyaljai barangolás Újabb túrát tettek a tiszaújvárosi Kaffka Margit Nyugdíjas Klub tagjai, akik a Krónika Pátriánk kincsei sorozatának helyszíneit járják be. Ezúttal is a cikksorozat szerzőjének, Hajdú Imrének a vezetésével keresték fel a jeles helyszíneket. Elsőként Gesztelybe látogattak, oda, ahol a 19. század elején gyakran vendégeskedett barátjánál bizaki Puky Istvánnál Csokonai Vitéz Mihály. Itteni emlékei ihlették a jeli költőt a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című verse megírására. A csoport felkereste a Pukykúriát, amely ma Gondozási Központ, s koszorút helyeztek el Csokonai emléktáblájára. A tiszaújvárosiakat a helyszínen fogadta és köszöntötte Hompoth Imre polgármester, aki rövid tájékoztatót adott Gesztely múltjáról és jelenéről. Innen a szép Harangodi síkon át Megyaszóra vezetett a csoport útja. A polgármesteri hivatalnál Csáki Barnabás polgármester és Almási László nyugalmazott vb-titkár várta a tiszaújvárosiakat. A polgármesteri tájékoztató után a községháza épületében megtekintették a klub tagjai Fadrusz Jánosnak, a kolozsvári Mátyás király szobrához alabástrom gipszből készített Mátyás-fej tanulmánytervét, később a község katolikus templomában pedig Fadrusz másik híres művét, a keresztrefeszített Krisztust. Hogyan került Fadrusz kapcsolatba Megyaszóval? Úgyhogy felesége Deréky Anna, húga volt annak a Deréky Gyulának, aki második férje lett Megyaszó egyik földesurának Báró Győrffy Rózának. A keresztre feszített Krisztus eredetileg a bárónő első férje Graeff József sírboltját díszítette. Megyaszón a műemlék református templomban is jártak a tiszaújvárosiak, ahol Mészáros István lelkész mutatta be az értékes műemlék épületet. A következő állomás Szerencs volt. A várbeli séta után a híres szerencsi református templomot keresték fel, ahol Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem hamvai nyugszanak, s ebben a templomban választották Magyarország fejedelmének Bocskay Istvánt. Gyorsan elszállt az idő. A finom ebéd Tolcsván, Hegyalja szívében várta a csoportot. Ebéd után pedig egy kis séta következett a patinás településen. Felkeresték báró Waldbott Kelemen, neves agrárpolitikus és híres borász kastélyát, amelyben ma a helyi általános iskola működik. A tolcsvai kirándulásból nem maradhatott ki a borkóstoló sem. Bár aznap az égiek nagyon befűtöttek, egy-két pohárka tokaji minden csoporttag torkán lecsúszott. A bortól megnyugodva keresték fel kirándulásuk utolsó helyszínét, Mádot, ahol az egyre szépülő főutcát, s mindenek előtt a gyönyörűen felújított mádi zsinagógát tekintették meg, ahol a helyi idegenvezetőtől Fehér Barnabástól részletes és nagyon szakszerű tájékoztatást kaptak. Tőle tudták meg, hogy a mádi zsidók mielőtt bármibe is belefogtak volna, azt a kérdést tették fel maguknak, s aztán mi hasznunk van belőle? Nos, ezt a kérdést - lehet, hogy a hely szelleme sugallta? - a kirándulás végén a csoport tagjai is feltették maguknak. A válasz: „volt egy szép napunk, sok mindent láttunk, sok mindent tanultunk." A gyönyörűen felújított mádi zsinagóga, belülről Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem síremléke a szerencsi református templomban Fotók: Fojtán László