Tiszaújváros - Tiszaújvárosi Krónika, 2007 (25. évfolyam, 1-52. szám)

2007-06-28 / 26. szám

2007. JÚNIUS 28.________________ ________________________Kultúra_______________________ _________________5. OLDAL Jöjjön el a mi országunk Halászi Aladár „Jöjjön el a mi országunk: publicisztikák nyelvről, közéletről, Tiszaúj­városról" című új könyvének bemutatóját június 28-án 18 órakor rendezik a Városi Könyvtárban. A kötetet bemutatja: Koscsó Lajos, Tiszaújváros polgármestere. Közreműködik: Laskay Anna. Televíziós változások A képviselő-testületi ülés mai élő közvetítése után mintegy egy hónapig szünetelteti adásait a Tisza Televízió. Nem pusztán nyári szü­netet tartanak a televíziónál, a mű­szaki berendezések karbantartása, szervizelése is igényli a hosszabb adásszünetet. A televízió munkatársai azonban bőven bepótolják a "kiesést". Au­gusztus 4-től ugyanis a Triatlon Nagyhét teljes időtartama alatt két­órás adással jelentkezik a Tisza TV. A Triatlon TV 22 órától jelentkezik, összefoglalót ad az adott nap ese­ményeiről, megszólaltatja a Nagy­hét sztárjait, sportolóit, de a közön­séget, a helyieket és a városunkba látogatókat is. A műsorvezetők kö­zött is feltűnik majd egy "új arc", egy - két adás műsorvezetői teendő­it ugyanis Nacsa Olivér, az ismert humorista - és sportrajongó­­ látja majd el. Augusztus közepétől további új műsorkészítők kapcsolódnak be a szerkesztőség munkájába, a közel­múltban rendezett "Riporter keres­tetik" vetélkedő dobogósai mutat­hatják meg mit tudnak, immáron versenyen kívül, a televízió kerete­in belül. A műsorstruktúrában is lesz né­mi változás. Egyelőre két új műsor indulása vehető biztosra. Havonta egy alkalommal, pénteki napon Egészségünk címmel láthatnak 1 -1,5 órás műsort a nézők. Ugyancsak havonta egyszer jelentkezik a "Hat­van perc plusz" műsorblokk kereté­ben a Fogadóóra, melyben Koscsó Lajos polgármester válaszol a köz­érdekű kérdésekre, észrevételekre. A Tisza TV műsora Június 28., csütörtök 9.00: Hatvan perc, a Tisza TV heti hírmagazinja: Kistérségi beszámoló - Ülésezik az önkormányzat - Egészég, a mi ügyünk - Veszélyes­ hulladékok -Komposztálás - Mentés helikopter­rel - Buliszombat - Múzeumok éj­szakája - Olvasótábor - Könyvbe­mutató - Juniális-előzetes - Sport­percek 10.00: Hatvan perc plusz, a hí­rek hátteréről: Parlamenterek, be­szélgetés országgyűlési képvise­lőkkel /A műsor a szerdai adás ismétlése/ 14.00: A képviselő - testületi ülés közvetítése Előadások a Királyság-teremben Jehova Tanúi tiszaújvárosi gyü­lekezetei minden vasárnap 9.30 - kor és 14.30 - kor tartják összejöve­teleiket a Perényi Péter u. 2. szám alatti királyság - termükben. Július 1-jén délelőtt "Örömet találhatsz Isten szolgálatában" délután pedig "Amiért bízhatunk a Bibliában" címmel hangzik el nyilvános elő­adás. Az előadások után a tanulmá­nyozások mostani témája "Miért szűnik meg nemsokára a szenve­dés?". Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak! A Krónika rejtvénye Kiemelés nélkül Mai rejtvényünkből bekülden­dő a három teljes hosszúságú füg­gőleges sor. Megyéink XIX. rejtvényünk helyes megfejtése: Levél, Lipót, Mérges, Nyalka, Nyúl - Győr-Vízszintes: 1, .... idő. Fekete István önéletrajzi regénye 7. Legen­dás jugoszláv kapus volt, a magyar Aranycsapattal egy időben 12, Arra a helyre 13, Nagylevelű gyomnö­vény 15, Arab nép 16, Sakkfigura 17, Az égbolt is lehet ilyen 19, Mu­tató szó 21, Háztartási eszköz, mo­sás és száradás után használják 23, Fordítottjával női név 24, Szombat­helyhez csatolt község és azon átfo­lyó patak 27, Szonda, keverve 29, Malom tölcsérszerű nyílása 31, Távközléstechnikai cég 33, Vág­­völgyi város lakója 36, Görög betű 37, Derékon viselt ruha, vagy bőr­csík 39, Petőfi Sándor drámai hatá­sú verse 41, Karddal, vagy tőrrel sportol 43, Lakóház egyik helyisé­ge, névelővel 44, Ritka betűnk 45, Fogalmazványt javítva újra másol 47, Idegen nulla 48, ... vegyenek! Goda Gábor kötete 49, Ceruzával íráshoz szinte nélkülözhetetlen 50, Szekér tartozéka, ennek hiánya pe­ Moson-Sopron megye. Nyerteseink: Mécses Zoltánná (Lorántffy út), Nyitrainé Tőzsér Gabriella (Szent István út), Varga István (Szent István út) dig jellembeli fogyatékosság Függőleges: 1, Látványos kö­zépkori erőd a Zemplénben 2, Ál­lamnak fizetendő járadék 3, Skála­hang 4, Orosz kortárs író 5, Régi aprópénz, vagy Kossuth-díjas szí­nész 6, A vérszerződés kegyeleti emlékhelye 8, Betű kiejtve 9,... ha­talmas harmadik (Gárdonyi) 10, Szlovák folyó, a határnál éri el a Sa­jót 11, Az a pénzegység, amelynek értéke meghatározott súlyú arany­nak felel meg 14......bátor, Mongó­lia fővárosa 18, Minden radioaktív bomlás végterméke 20, Mata ..., hí­res kémnő volt 22, Magasztos köl­teménnyel kapcsolatos 25, Lantán vegyjele 26, Költői műfaja 28, Ele­mi parány 30, Város a Dunántúlon 32, Igekötő 34, Cipel 35, Ritka női név 38, Eszmepárbaj 40, A szép szavak sora 42, Deli ... a Szigeti veszedelem egyik hőse 44, Csepű 46, Sír, népiesen 48, Ón vegyjele. Pátriánk kincsei 36. Újhelyi diák: gróf Andrássy Gyula Zemplén vármegye patinás székhelyén, Sátoraljaújhelyen, az egykor híres piarista gimnázium épületének falán egy emléktábla hívja fel az arra járó figyelmét: e nagy múltú újhelyi iskola diákja volt hajdanán idősebb Andrássy Gyula gróf, Széchenyi, Kossuth ké­sőbbi híve, a szabadságharc kons­tantinápolyi követe, távollétében halálraítélt ezredese, Deák Ferenc harcostársa, a kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnöke, a monarchia nagyhírű külügyminisz­tere. Sorozatunk mostani szereplőjé­vé természetesen nem csupán újhe­lyi diákévei jussán vált a nagy hírű gróf, hanem politikai beszédei ré­vén is. Ezek ugyanis annak idején nyomtatásban, kötetben is megje­lentek, s ezek révén neve nemcsak a politikai, hanem az irodalmi lexiko­nokban is bekerült. Gróf Andrássy József ezredes unokája, gróf Andrássy Károly fia 1823. március 8-án született. A szü­letési helyet illetően egymásnak el­lentmondóak az adatok. Egyes for­rásokban szülőhelyéül Tőketerebes, máshol Kassa szerepel, valójában gróf Andrássy Gyula a Gömör me­gyei Oláhpatakon született. Ezt erő­síti meg az Akadémia Értesítő 1891. évfolyama, amely a gróf ha­lálának első évfordulójára emléke­zik, illetve a Vasárnapi Újság 1891- es évfolyama, ahol terjedelmes ri­port számol be erről, sőt arról is, hogy atyja is előszeretettel tartóz­kodott Oláhpatakon, az általuk épí­tett földszintes kastélyban. Csak a nagy kolerajárvány idején, 1830- ban ment át anyjuk az Andrássy­­gyerekekkel Tőketerebesre, ahol nagyanyjuk élt. A gyerekek ott töl­tötték a későbbi éveiket. Ez a ma­gyarázata annak, hogy egyes élet­rajzírók szerint Tőketerebes gróf Andrássy Gyula szülőhelye. Kassa pedig nyilván azért került be egyes életrajzokba, mert a gyerekek meg­­keresztelése Abaúj vármegye akko­ri székhelyén történt. Középiskolai, majd egyetemi ta­nulmányai befejeztével a fiatal gróf - kora hagyományainak megfelelő­en - külföldre utazott, tapasztalatok szerzésére. Onnan hazatérve azon­nal bekapcsolódott az itthoni köz­életbe. Legelőször a Tisza-szabá­­lyozás vállalatában vett részt, 1845 decemberében a szabolcsi társulat elnökévé is választotta. 1847-ben Andrássy Zemplén megye követe lett, sőt, egy évvel később a zem­pléniek főispánjuknak is megvá­lasztották. Ez időben Kossuth híve, Kazinczy Gábor barátja, a Zemplé­ni Kaszinó Társaság tagja. Az 1848-as forradalom kitörése után a zempléni nemzetőrök parancsnoka lett, a szabadságharc idején részt vett több csatában, így a pákozdi és a tragikus schwechati ütközetben. 1849. május 1-től címzetes ezredes (számfeletti az 5. huszárezrednél), s a magyar kormány megbízottja a belgrádi szerb kormánynál, majd pedig Konstatinápolyban. A szabadságharc bukása után a Gróf Andrássy Gyula portréja császári hadbíróság távollétében halálra ítélte, sőt képletesen (in effigie) fel is akasztották. Ekkor Londonban és Párizsban élt Andrássy. A párizsi szalonokban „szép akasztott" néven ismerték a hölgyek a rendkívül vonzó grófot. Amnesztiában 1858-ban része­sült sok más, önkéntes száműzetés­ben élő társához hasonlóan. Haza­érkezése után újból bekapcsolódott a politikai életbe. 1861-től már mint országgyűlési képviselő tevékeny­kedett. A képviselőház alelnökének 1865. december 20-án választották meg. Deák Ferenc mellett övé a legnagyobb érdem az 1867-es ki­egyezés létrejöttében. Nem vélet­len, hogy Deák Ferenc maga helyett az udvar bizalmát messzemenően élvező Andrássy Gyula grófot aján­lotta miniszterelnöknek. Az 1964- ben megjelent Magyarország törté­nete így jellemzi a grófot: „... szár­mazása, pályafutása és egyénisége egyaránt alkalmassá tette erre a feladatra. Az ország egyik leggaz­dagabb nagybirtokos arisztokrata famíliájának sarja volt. Olyan csa­ládé, amelynek nevét két fivére a hazai kapitalista vállalkozások egész sorában forgatott meg, s tett a nagypolgárság körében is népsze­rűvé. A negyvennyolcas évek hite­­hagyottai a maguk igazolását is­merték fel a pályája fordulataiban, hiszen a forradalom konstantinápo­lyi követe, jelképesen kivégzett száműzöttje is volt az az Andrássy, aki „... a tékozló fiú" megtérését példázva fogadott hűséget 1857- ben Ferenc Józsefnek, és tíz év múl­va az aktív közreműködésével létre­hozott dualista rendszer első ma­gyar miniszterelnöke lett. Nem vol­tak alapos elméleti ismeretei, politi­káját nem terhelte elvekkel és követ­keztetésekkel, rugalmas volt és haj­lékony, szellemes rögtönző, aki me­rész ötleteivel nemegyszer megré­mítette, de mindig elkápráztatta hallgatóságát és nehézkesebb pá­lyatársait. Úr volt és világfi. Inkább fénylett, mint világított..." 1867. február 17-től 1871. no­vember 14-ig volt miniszterelnök, s egyben honvédelmi miniszter. Mű­ködése idején következetesen igye­kezett erősíteni az osztrák-magyar dualizmust. Például 1870-ben szem­beszállt a monarchia trialista átalakí­tására irányuló cseh kiegyezési kí­sérlettel. A dualista rendszer fenn­maradásának feltételét látta abban is, hogy a monarchia, ezen belül az osztrákok lemondjanak a német he­gemóniáért folyó harc felújításáról, az 1866-os a vereség megtorlásának tervéről. 1870-ben, amikor a porosz­francia háborút a Beust kancellár és az Albrecht főherceg vezette katonai klikk a visszavágásra akarta felhasz­nálni, ő fellépett e terv ellen. Úgy látta ugyanis, hogy ha a poroszokat netalán leverik, s a Habsburgok megszerzik a német hegemóniát, maguk törekednek majd a dualizmus felszámolására. Viszont osztrák ve­reség esetén német tartományaikat magába ötvözi a születendő új Né­metország, s akkor Magyarország egy szál maga marad az ellenséges­sé vált szomszéd népek gyűrűjében. Persze más oka is volt Andrássy fel­lépésének: a Bismarck vezette Né­metországban ugyanis egy lehetsé­ges szövetségest látott a Balkán felé törekvő, s a szomszédainkra, illetve a hazai nemzetiségiekre is nagy be­folyással bíró cári Oroszország elle­nében. Később az 1878-as berlini kongresszuson - már mint az egész monarchia külügyminisztere - meg tudta szerezni a németek és az ango­lok beleegyezését Bosznia-Hercego­vina megszállásának kérdésében, majd pedig - diplomáciai tevékeny­ségének mintegy betetőzéséül - 1879. október 7-én aláírta a Német­országgal az akkor még titokban tar­tott kettős szövetséget, amelyben a felek arra kötelezték magukat, hogy orosz támadás esetén egész hadse­regükkel szövetségesük segítségére sietnek. Ezen egyezmény aláírását követően három nap múlva gróf Andrássy Gyula - aki 1871. novem­ber 14-től volt a monarchia közös külügyminisztere - lemondott tiszt­ségéről. Igaz a közös pénzügymi­niszteri tisztet 1876. június 11. és au­gusztus 14. között rövid időre még betöltötte, valójában ekkor vonult vissza a politikai élet színpadáról. A grófot számos kitüntetéssel elhal­mozták élete folyamán. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává 1888. május 4-én választot­ták. Még 1867-ben megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét. 1877-től lett az aranygyapjas rend lovagja, 1878-ban pedig altábor­­naggyá nevezték ki. A monarchia egyik leghíresebb diplomatája, az egykori újhelyi diák 67 éves korában, 1890. február 18- án, a Fiume melletti Voloscán huny­ta le örökre szemét. Hajdú Imre A gróf egykori sátoraljaújhelyi iskolája Bárczy Pál munkája Fotó: Fojtán László Alig fejeződött be a tanítás az oktatási intézményekben, Tiszaúj­város képviselő-testülete máris az új tanévben alkalmazandó tan­könyvtámogatásról tárgyal. Ponto­sabban fogalmazva felülvizsgálja az önkormányzati tankönyvtámo­gatás rendszerét és finomít azon, to­vábbi támogatást nyújtva az egye­dülálló szülő által nevelt diákok ré­szére. Tiszaújváros önkormányzata ter­mészetbeni ellátásként részesíti tan­könyvtámogatásban a tiszaújvárosi és a nem tiszaújvárosi alap- és kö­zépfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló tiszaújvárosi diá­kokat és a Tiszaújvárosban tanuló sajóörösi gyerekeket. A támogatás mértékéről - a 2006-os módosítás értelmében - a polgármester dönt, de az nem haladhatja meg a tan­könyvek bizonylattal igazolt árát. A Szociális és Egészségügyi Bi­zottság az elmúlt években a tan­könyvár 50 százalékában, de legfel­jebb 4 ezer forintban határozta meg a támogatás mértékét. Időközben megváltozott a tan­könyvtámogatás központi szabályo­zása, 2007-től az állami költségvetés a tanulók ingyenes tankönyvellátásá­hoz 10.000 forint/ fő/ év fajlagos ös­­­szeget biztosít. A törvény értelmében biztosítaniuk kell az oktatási intézmé­nyeknek, hogy minden tartósan be­teg, fogyatékos, a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, továbbá a három - vagy többgyermekes családban élő, illetve nagykorú és saját j­agán családi pót­lékra jogosult, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben ré­szesülő tanuló részére ingyenesen áll­janak rendelkezésre a tankönyvek. Többlettámogatásként tanulónként ezer forintos általános hozzájárulást nyújt a központi költségvetés. Tiszaújváros képviselő-testülete már tavaly határozott arról, hogy a 2007/2008-as tanévben legalább az előző tanévvel azonos mértékű - az­az 4 ezer forint - legyen a támoga­tás. A tankönyvtámogatás előirány­zata 15 millió forint. Az ingyenes tankönyvellátásra jo­gosultak száma és várható tankönyv­költsége alapján a normatív támogatás nem fedezi a kiadásokat, mintegy 7,3 millió forinttal ki kell azt egészíteni. A helyi támogatás összege mintegy 6,8 millió forint, tehát az előirányzat fedezné a költségeket. Csakhogy az ingyenes tankönyvel­látásra jogosultak köréből a tör­vénymódosítás következtében ki­kerültek a gyermeküket egyedül nevelők, holott többségük megél­hetési problémával küzd, így indo­kolt lenne az átlagosnál magasabb összegű támogatás. Ezt a problémát oldja meg az a ja­vaslat, miszerint az egyedülálló szü­lő által nevelt diákok emelt összegű, a tankönyvár 50 százalékát meg nem haladó, de a 4 ezerrel szemben maxi­mum 8 ezer forintos helyi tankönyv­­támogatásban részesüljenek. Az előzetes, becsléseken alapuló számítások szerint így mintegy 500 ezer forinttal kellene kiegészíteni a 15 millió forintos keretet. Egyedülálló kezdeményezés Helyi tankönyvtámogatás Könyvszámtan A tanulók ingyenes tankönyvellátásához 9.780 ezer forint, általános hozzájárulásként 3.316 ezer forint támogatást nyújt a központi költség­­vetés Tiszaúj­városnak. A normatív összeg legalább 25 százalékát tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikusan rögzített tananyag vásárlására kell fordítani. Az ingyenes tankönyvellátáshoz ténylegesen felhasználható összeg így 9.882 ezer forint, miközben a szükséges összeg (978 tanulóval szá­molva) 17.109 ezer forint. Az önkormányzati tankönyvtámogatás várhatóan 1700 diákot érint. A tiszaújvárosi, illetve sajóörösi tanulók száma 2500 fő, a 978 ingyenes tan­könyvre jogosult diákból mintegy 800 fő szintén. A maximális összeggel számolva az ingyenesség kiegészítése és az 1700 diák támogatása 14,1 mil­lió forintot igényel. Az egyedülálló szülő által nevelt 350 tiszaújvárosi, illet­ve sajóörösi diák plusz támogatása 1,4 millió forinttal növeli a kiadásokat.

Next