Tiszaújváros - Tiszaújvárosi Krónika, 2021 (39. évfolyam, 1-52. szám)
2021-09-30 / 39. szám
4. I Aktuális______________________________________________________________________________________________________________2021. szeptember 30. Levegőtisztaság-védelmi mérések Tiszaújvárosban A MOL Petrolkémia Zrt. és a tiszaújvárosi önkormányzat egy évek óta tartó közös projekt keretében folyamatosan figyelemmel kíséri Tiszaújváros levegőminőségét. A lakosság 2020 októberéig a város főterén láthatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpontja által működtetett Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) mobil mérőállomását, melyet áttelepítettek a Tiszaújváros, Zita u. 26. szám alatti ingatlanra, ahol a mérőállomás üzemeltetéséhez szükséges elektromos energiát Tiszaújváros önkormányzata biztosította. A levegőterheltségi szint értékelését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont 2020. október 29. - 2021. augusztus 31. között a fűtési és nem fűtési időszakra vonatkozóan készítette el. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont laboratóriumának mérési eredményei alapján Tiszaújváros területén a levegőminőség állapota a hivatalos Légszennyezettségi index alapján kiváló és jó minősítést kapott. A fűtési időszakban végzett mérések igazolták, hogy a közlekedési és ipari kibocsátások mellett jelentős a fűtési légszennyezőanyag-kibocsátás a lakosság részéről. Megállapítható, hogy az üzemelő ipari vállalkozások működése és a lakossági eredetű kibocsátások összességében sem a fűtési időszakban, sem a fűtési időszakon kívül nem okoznak határérték feletti légszennyezést a város lakott területein egyik vizsgált komponens esetében sem. (Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont laboratóriumának VIm-06/2019. számú vizsgálati jegyzőkönyve) A mérések eredménye Az alábbi táblázatok és diagramok a légszennyezőanyag kibocsátások átlagának alakulását mutatják a mérési pontokon fűtési időszakban és fűtési időszakon kívül, pg/m3 értékben megadva. Komponens 2020.10.29-2021.03.il fűtési időszak átlag 0g/m3 lh határérték túllépés szám 2 h határérték túllépés szám 8 h RunMax túllépés szám 1 h max. pg/m3 24 h max.tg/m3 Értékelés a légszennyezettségi index alapján no2 6,50 0 -50,4 16,3 Kiváló so2 11,40 0 -51,2 21,2 Kiváló СО 551 , 0-0 1947 884 Kiváló o3 36,1--0 110 81,3 Kiváló PM10 20,7-1 -84,4 51,6 JD Benzol, Mobil 2,2-0 -23,2 7,4 Jó Zita u. 26 Komponens 2020.04.01-2021.08.31 nem fűtési időszak átlag pg/m3 lh határérték túllépés szám 2 h* határérték túllépés szám 8 h RunMax túllépés szám 1 h max.ig/m3 24 h max. pg/m3 Értékelés a légszennyezettségi index alapján no2 4,81 0 -270,1 23,1 Kiváló S02 6,80 0 -28,5 14,5 Kiváló СО 2900 -0 662 390 Kiváló o3 64,2-7 140,4 87,2 JÓ PM10 14,5 ■ -0 -309,5 36,8 Kiváló Benzol, Mobil 0,6-0 -19,2 4,1 Kiváló Mamutcsontnak azonosította a paleontológus Múlt heti számunkban ritka leletet, egy hatalmas mamutcsontot mutattunk be, és a maradvány megtalálóját Ferenczik Istvánt, aki barátjával horgászás közben bukkant a méretes lábszárcsontra. A Sajóból kiemelt leletet megmutattuk az ELTE Őslénytan Tanszéke paleontológusának, dr. Virág Attilának, őt kértük meg a maradvány pontos azonosítására. Mamut-, vagy dínócsontnak vélték a megtalálók a méretes maradványt. Alaposan utána néztek, ismerősökkel konzultáltak, google segítségével próbálták beazonosítani. Közel jártak az igazsághoz? - Igen, ez egy mamut combcsontja, egy szép megtartású, egész leletről van szó. Ez viszonylag ritkának számít, de azt tudnunk kell, hogy Magyarország területének, az Alföld területének a legjelentősebb részét úgynevezett negyedidőszaki üledékek, szélfútta lösz, alatta kavicsok borítják a Duna, Tisza által összehordott kavicsteraszok borítják. Ebben a negyedidőszaki üledékben nagyon sok a jégkorszakban élt élőlény, nagytestű emlős maradványát is megtalálhatjuk. A Magyar Természettudományi Múzeumban például nagyon sok ilyen szórvány leletnek számító, innen-onnan előkerült mamutcsontot tárolunk, persze sok év alatt került elő ez a rengeteg csont, de a kérdésre válaszolva, igen, előfordulnak ilyen mamut leletek. Vannak ehhez hasonló nagyméretűek is, vagy ez ritkának számít állapota és paraméterei alapján, hiszen 50 kg, és több mint egy méteres a csont hossza. Igen, viszonylag ritka. Egyébként, amikor a korabeliek, általában halászok találták meg ezt, hiszen a halászhálóba beleakadt ez a sok csont, aminek persze nem nagyon örültek, mert akkor általában tönkre is tette a halászhálót. Viszont korábban úgy gondolták, hogy ezek óriások csontjai, és például Győr város kapuján egy, a most megtalálthoz nagyon hasonló mamut combcsont lógott egy láncon, amit ma már a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzünk. Afféle kabalaként rakták ki, hiszen azt gondolták, ha ilyen óriási csontok lógnak a város kapuján, az az ellenséget is el tudja tántorítani. István azt mondta,hogy a Sajóban 20 centi mélyen találták a sekély vízben egy sóderágyon a csontot. Hogy lehet, hogy eddig még senki nem látta meg, hiszen partközeli, viszonylag látható helyen volt a sekély, áttetsző vízben, és arrafelé elég sokan horgásznak. No meg a mérete miatt sem hordja ide-oda a víz. A csontokat nem nagyon hordja el, maximum csak a nagyobb áradások, de ugyanakkor fölül az üledéket sokszor mozgatja. Ezért előfordulhat, hogy maga a csont nem olyan rég került szemmel látható helyre. - Mi lesz egy ilyen lelet sorsa? - Ha az illető, aki megtalálja, úgy gondolja, hogy érdemes ezt múzeumba juttatni, akkor múzeumba kerül, és később ehhez kapcsolódó környezeti vagy evolúciós kutatások részeként fel tudjuk használni ezeket a csontokat. Leltári számot kap, közgyűjteménybe kerül, és akár kiállításba is kerülhet, ha olyan minőségű, olyan látványosságú leletről van szó. „A negyedidőszaki üledékben nagyon sok a jégkorszakban élt élőlény, nagytestű emlős maradványát is megtalálhatjuk." Dr. Virág Attila Ön sok hasonlót látott már? - Igen. Én egyébként a Kárpát-medencei elefántfélékből, gyapjas mamut és rokonaiból írtam a doktori munkámat, tehát elég sok ilyet láttam már. Igen, ez a Sajó-parton talált lelet mérete alapján és kinézete alapján is egészen biztos, hogy egy mamut combcsontja, egy majdnem teljesen egész csont, aminek a két végéből hiányzik egy-egy icipici részlet, ez esetben könnyű dolgunk van a meghatározással. Ma a sóderbányászat során kerülnek elő ilyen csontok, de egyébként a legelső, a történelmi Magyarország területén felfedezett mamut csontváz megtalálója pont egy olasz katonai térképész volt, és ez a Tisza mentén került elő. Tibiscusnak hívták a Tiszát latinul és az olasz katonai térképész, aki megtalálta a leletet, Fernando Marsigli, szóval ő is Tibiscusként említi, hogy a Tibiscus mocsaraiból került elő ez a csont. Le is rajzolta, agyarakról, fogakról és egy-két végtagcsontról van szó. Ő azt hitte, hogy Hannibál elefántjaihoz tartoznak, aztán felismerte, hogy valami elefántféle maradványokról van szó, de azt nem tudta, hogy kihalt állatok maradványaival találkozott, úgyhogy ő így magyarázta, így kerülhettek a Tisza meder közelébe ilyen óriási csontok. Összegezve, igazából nem új jelenség, hogy ilyeneket találnak az emberek, csak ezekre a hatalmas méretekre mindig rácsodál„Ez a Sajó-parton talált lelet mérete alapján és kinézete alapján is egészen biztos, hogy egy mamut combcsontja, egy majdnem teljesen egész csont, aminek a két végéből hiányzik egyegy icipici részlet." Dr. Virág Attila kozunk, hogy még előkerülhet ilyen a közvetlen környezetünkből. - Mikor élhetett itt ez a mamut? - A legvalószínűbb, hogy gyapjas mamutról lehet szó, azok nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Magyarország területén, és 14 000 évvel ezelőtt itt a térségünkben már nem fordultak elő. Tízezer évig két kontinensen, Európa és Ázsia északi részein még megtalálhatjuk a mamutokat, a legutolsó populációik az északkelet-szibériai Vrangel szigeten fordultak elő, 4400 éves radiokarbon korokat mértek még mamutokból, ami nagyon fiatalnak számít már. berta Ferenczik István a mamutcsonttal.