Tóalmás - Tóalmási Figyelő, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001-08-01 / 8. szám
AKTUÁLIS Arany János Levelek Petőfihez Arad, november 7. 1848. Vitéz kapitány uram! íme ide indultam, köznemzetőr minőségben és most van szerencsém az álgyúdörgést fülélyesen hallani. 5-én reggel volt egy kis komédia, a várbeliek kitörtek Új-Arad felé, de visszaverettek, egy kaszárnyát és temérdek kamarai ölfát azonban a Maros-parton felgyújtottak. Mi az aradi piacon hallgattuk az álgyúdörgést, tehát már az sem újság előttünk. Hogy pediglen Ó-Arad felé oly könnyen ki ne törhessenek, a térparancsnok a Maroson levő nagy fahidat 6-ra virradón felgyújtatta, hol a szalontai első század remekül viselte magát a gyújtogatásban. Ennyit a mi vitézi dolgainkról. Egyébiránt mi csak két hétre jöttünk, felváltani más két századot. Az Isten áldjon meg téged s azokat, kik kedvesek neked. Szalonta, nov. 19-én, 1848. Itthon vagyok, barátom, itthon. Hazaérkeztem 1848-ik esztendőben, november hónap 18-ik napján, szombaton este tíz órakor. Azóta babérimon pihenek. Kimondhatatlanul jólesik visszaemlékeznem ama péntek éjszakára, midőn estek tíz órától reggeli két óráig, tehát négy teljes órán keresztül, Arad város piacán mint kitűzött hatéren részint állva, részint ülve, főleg pedig használva abzerválgattunk a borongó holdvilágos fel-felvillanó álgyú villámokat, hallgattuk az egymásba szakadó dörrenéseket, és kushadtunk a mellettünk szétpattogó bombák forgácsai elől. Ez, leszámítva a félelmet, isteni mulatság volt. Berger úr többet lövetett e négy óra alatt ötszáznál, gránátgolyókkal is sokat, de mégsem gyújtott semmit. Szombaton (tegnap egy hete) délelőtt ismét kutyálkodott. Azóta hallgatott egész tegnapig. Tegnap, az úton, megint hallottunk lövéseket, de azért nem tértünk vissza. Pihenünk, barátom, mert jövő héten alkalmasint Erdélybe indulunk. Barátod AJ • Köznemzetőr, mint lelendő százados-kapitány, mpr. Petőfi Sándor Debrecenben, decemberben Arany Jánoshoz Debrecen, decemb. 15. 1848. Kedves barátom, Csak két szót írok; apa vagyok, a többit olvasd a fehér papirosról; szintúgy leolvashatod, mintha ráírnám. Ma délben született fiam, kit holnap vagy holnapután fognak megkeresztelni. Keresztapja és keresztanyja bizonyos Arany János és Arany Jánosné lesz. A fiú neve Zoltán. Ölelünk benneteket! Szerető barátod Kossuth Lajoshoz Petőfi Sándor Debrecen, december 24. 1848. Tisztelt Polgártárs! Nem kérek bocsánatot alkalmatlankodásomért, mert nem a magam, hanem a haza érdekében írom e levelet. Mindenki látja s Ön legjobban, hogy egynek vagyunk legnagyobb híjában, a vezéreknek. Ha sejtésem nem csal - s az én sejtéseim nem szoktak csalni -, bennem van annyi erő, hogy ha pályám nyílik, egyike leszek azon vezéreknek, kiknek Magyarország szabadságát fogja köszönni. Azért kérem Önt, nevezzen vagy neveztessen ki engemet őrnagynak, azon táborhoz, melynek legnagyobb és legnehezebb tennivalói lesznek, mert az én erélyem és bátorságom ott éri tetőpontját, ahol mások kétségbeesnek. De igen óhajtom, hogy kineveztetésem az év első hónapjára essék, minthogy az születésem napja. Én nagyot tartok az ily kicsinységek felől. Isten Önnel! Tisztelő polgártársa Petőfi Sándor Kapitány a 28. honvéd-zászlóaljnál (Címzés:) Kossuth Lajos polgárnak tisztelettel, Pesten.