Törökszentmiklós - Törökszentmiklós és Vidéke, 2000 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
8 2000. január TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS VIDÉKE görög világ /nl/török/stnitmtMoson Mohács után a török csak fokozatosan vette birtokába Magyarország mintegy egyharmadát. A mi vidékünk is Szolnok feladása után, de ugyanabban az évben, 1552-ben jutott birtokába. Először hász-birtokként, majd a birodalom gazdasági gondjainak sűrűsödése miatt hűbérbirtok lett. Az előbbi az itt maradt lakosságnak nagyobb biztonságot jelentett, hiszen az adófizetőkre nagyon vigyázott, távlatiak voltak e tekintetben az érdekei. A hűbérbirtokos azonban nem tudta meddig marad a használatában, ezért gyorsan és kegyetlenül fizettetett az itt élő alattvalóival. Több adólista is ismert helyi vonatkozásban, amelyek jelentős részét a kunhegyesi születésű Ágoston Gábor turkológus és történész fordította és tette közzé a megyei levéltár két évkönyvében. Újabban Hegyi Klára kutatásaival bővül az ismeretanyag. A Szentmiklósi nahije /adólajstrom/ először a birtok területét ismerteti: „... Három határként ismert mocsár/tól/ a kengyeli részen lévő útig, onnét a Teneve/Tenyő?/-i részen lévő Bolcsó/?/sziget nevű mocsárig, onnét a Kerekegyházi részen lévő Három út, ... nevű hármas elágazásig, onnét a kengyeli részen lévő Szegházáig ér, onnét Kengyel határán a Satura/?/ nevű helyig, onnét a Vince-Örliget határáig, onnét napkeletre a Liget ...nevű helyig, ami ott ... a Nagy Pál-i részen lévő Bődérlős/?/-ér, onnét a szenttamási részen a víz helyéig, onnét a ... három-ácsi/?/ nevű tónál ér véget. És onnét a Csorba nevű falu oldalán a Letér/?/ nevű helyig, onnét a Vedér/?/ nevű helyig, onnét Aragy/?/ határáig, onnét Torba/?/ határán a Kerek-sziget nevű helyig, onnét Csom-Bács/?/ ...ig, onnét a Surjánhalom nevű helyig, onnét a Balla-sziget nevű helyig, onnét Nagyfi/?/ határáig, onnét a Tisza partján lévő Körű falu határáig, onnét a Hódveröm/?/ nevű helyig, onnét a Tisza folyótól különálló Zaka/?/ nevű víz innenső partján ... nevű nagy tóig, onnét a ... ház nevű helyig, onnét a Hajas-ér/?/ nevű rétig, onnét a Sószik/?/párkány nevű helyig, onnét a Hosszú-sziget/?/ /Hosszuszik/, onnét Karád-sziget /Karádszik/ nevű mocsárig ér, és onnét a Tisza vizénél véget ér.” A leírásban az ismert és még több ismeretlen hely- illetve határnevek sora maradt ránk A sok kérdőjel adódik abból is, hogy az arab nyelvű írás nem használ magánhangzókat, csak esetenként jelzéseket, meg aztán a helyi nevek a török adóösszeíró számára ismeretlenek voltak, a bemondást is melléértette, meg aztán a török és magyar hangállomány sem egyező. Mindenképpen ki lehet venni e birtok elhelyezkedését a mai vizsgálónak. Tájékoztat arról is, hogy ma már ismeretlen falvak is voltak környékünkön. Egyértelmű viszont a leírásból, hogy a Tisza szabályozás előtti világáról van szó, amikor a határ jelentős része vadvízország. A helység fontosságára utal az útelágazás, ami mindig is egyik többletértéke Baja/Török/szentmiklósnak. A demográfiai helyzet /népesség/: 50 adózó család. 37 családnév, testvérrel, fiúval, egyik-másik többször is előfordul. /Káról, Bencsi, Dámos, Akámi, Fekete, Szőke, Csapó, Örs, Somogyi, Magyar, Lukács, Bakóc, Szántó, Dékán, Baksa, Konta, Soós, Kánya, András, Kalinka/?/, Túrós, Mátis, György, Galambos, Gyúró, Abonyi, Halászi, Csesze, Banya, Pásztor, Sutnya, Dáni, Simon, Királ, Elekes, Szecsen, Bikács./ Aligha a ma is előforduló családnevek elődeiről van szó, hiszen településünk többször teljesen elnéptelenedett, volt mikor másfél évtizedre. Alighanem véletlenszerű, hogy egy-egy késő utód mégis visszakerült 1720 után. A keresztnevek sem idegenek a mai ember számára: /István, Imre, Mihál, Márton, Dimitre, Gergel, Jakab, Pál, Matiás, Sebestyén, Andriás, Benedek, Gáspár, Istók, Bálint, Petre, Lőrinc, Orbán, Tomas, Berta, Antal, Ferenc, Bodizsár, Lukács, Martin, Kelemen, Balás, Gyurka./ A Dimitre és a Petre hangzik csak idegennek, de ezek a nevek sem voltak ritkák nem távol a délvidékről. Adóztak a muszlimok is, az ő névsoruk: Mahmud bég, Sehszuvár, Báli aga, Sefr bég, Véli szpáhi, Juszuf aga, Orudzs szerbülök, Ferhád szpáhi, Ali szertopcsi, Hüszein aga, Ömer, Merni szerada, Musza aga, Tor Ali szerada, Véliszerada, Muszed, Ibrahim aga, Piriszpáhi, Alisáh, Rizmán csausz, Halik bég, Musztafa Abdulah, Delál Dzsáfer, Ali bin Mehmed, Nalban Ali, Hasszán szerbülök, Merni bin Hüszejin, Dzsáfer bin Bajezid, Hüszein Abdulah, Véli Abdulah, Ali Abdulah, Ibrahim aga. Törökösödött délszlávok is szerepelnek, akik felvették az iszlám hitet: Radivoj, Radu Gerger, Iszlám. Hogy milyen adókat szedtek illetve fizettek és mi után, azt a következő számban ismertetem. (Szabó Antal) A Helytörténeti Múzeum új nyitvatartási ideje: Kedd: 8-13-ig, 14-16-ig Szerda: 10-12-ig, 14-17-ig Csütörtök: 8-12-ig, 14-17-ig. Előzetes megbeszélés alapján más időpontban is. A TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS VIDÉKE ÚJSÁG AZ ALÁBBI HELYEKEN KAPHATÓ: 4. sz. Munkásbolt 28. sz. Élelmiszerbolt 34. sz. Napsugár ABC 25. sz. Felüljáró ABC 7. sz. Vegyesbolt 19. sz. Hiúság ABC 40. sz. Jubileum ABC 39. sz. Csemegebolt 14. sz. ABC 9. sz. Könyvesbolt Polgármesteri Hivatal Postahivatal Szilágyi Ferenc magánárus Rákóczi út 26/a. Városi Könyvtár felnőtt kölcsönző részlege Városi Művelődési Központ portája Pánthy út 62. Pártthy út 2. Almásy út 46-48. Dózsa Gy. út 15. Győrffy I. út 41. Jókai út 45. Damjanich út 39/b. Kossuth út 259. Fáy lakótelep Kossuth út 127. Kossuth út 135/a. Kossuth út 127.